Nagyvilág amerikai elnökválasztás 2020

A Trump-rendszer jelképe lett a Roger Stone elleni per

Roger Stone lett a hetedik ember Donald Trump környezetében, akit a Robert Mueller különleges ügyész vezette nyomozás során talált információk miatt elítéltek, azt követően, hogy maga az elnök akart beleszólni abba, milyen hosszú börtönbüntetést kapjon. A spindoktornak azonban várhatóan még ezt a bő három évet sem kell leülnie.

Korábban a témában:

Három év négy hónap börtönre ítélték csütörtökön Donald Trump egykori tanácsadóját, Roger Stone-t többek között hamistanúzás miatt és az igazságszolgáltatás akadályoztatása miatt. Ezzel a spindoktor lett a hetedik olyan ember az amerikai elnök környezetében, akit elítélt a bíróság.

Stone-nak egyelőre nem kell a rácsok mögé vonulnia, mivel korábban új eljárást kért arra hivatkozva, hogy a bűnösségét kimondó esküdtszék egyik tagja elfogult volt az ítélethozatalkor. Amy Berman Jackson bíró ezért már korábban kijelentette, hogy ameddig ez a kérdés nem rendeződik, addig felfüggeszti az ítélet végrehajtását.

Az ítéletet rövid, de annál intenzívebb közéleti vihar előzte meg, amelynek, meglehet, az lesz a vége, hogy Stone elnöki kegyelmet kap, amellyel tovább mélyülhet az amerikai igazságszolgáltatás válsága.

Film készült Trump félig magyar tanácsadójáról, aki minden idők egyik legmocskosabb trükkmestere
Ha azt hitte, Trump körül csak egy nagyon gyanús tanácsadó van, akkor nagyon tévedett. Íme Roger Stone története.

Lecsap az FBI

A minden idők legmocskosabb trükkmesterének is nevezhető Stone politikai pályafutásának lényegi része még a Watergate-botránnyal kezdődött, amikor Richard Nixon stábjának tagjaként álnéven – a Fiatal Szocialisták Szövetségének nevében – pénzt adományozott Nixon előválasztásbeli kihívójának, hogy később ezért lekommunistázhassa őt. Nem sokkal később megismerkedett Roy Cohnnal, aki a 70-es évek végén, 80-as évek elején Donald Trump ügyvédje volt. A Stone és Trump közötti kapcsolat tehát több évtizedre nyúlik vissza.

Az exhibicionista Stone sokáig a szerencse kegyeltjének és valósággal érinthetetlennek érezhette magát, mígnem 2019. január 24-én egy szövetségi vádesküdtszék meg nem vádolta hamis tanúzással (öt rendbeli), az igazságszolgáltatás akadályoztatásával, a tanúk befolyásolásával. Másnap hajnalban az FBI megszállta Stone házát és a férfit le is tartóztatták. Ezt a világ élőben követhette, mivel a CNN egyik munkatársa, értesülve a vádesküdtszék korábbi döntéséről, számította arra, hogy valami történni fog és éppen megfigyelte Stone házát.

Roger Stone a washingtoni bíróság. Fotó:Calla Kessler/The Washington Post via Getty Images

Stone-t Robert Mueller különleges ügyész indítvány alapján rendelték el, mert a a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló ügyész indítványa szerint Stone-nak köze volt ahhoz, hogy a Wikileaks-en a választás előtt közzétették a Trump ellenében induló Hillary Clinton és stábjának ellopott e-mailjeit. Pontosabban: Stone még 2016-ban azt mondta a Trump-kampánystáb több tagjának, hogy a Wikileaksnek lehetnek olyan információi Clintonról, amelyek árthatnak a kampányának. Ezen kívül Stone hazudott a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt arról, hogy milyen kapcsolatban állt a Wikileaksről és arról is, hogy nincs nála erre utaló dokumentum. Ezen kívül megpróbálta befolyásolni az egyik tanút is azzal, hogy fontos információkat visszatartva hazudjon a meghallgatásán, különben bántani fogja a tanú kutyáját.

Trump nem az oroszok ügynöke, legfeljebb az oroszok eszköze
Robert Mueller jelentése után hatalmas a csalódottság a Trump-ellenesek táborában, de az elnök hívei sem örülhetnek felhőtlenül.

Stone ártatlannak vallotta magát és szabadlábon védekezhetett, de a mozgását nagyjából az otthona és a washingtoni bíróság közötti útvonalra korlátozták. Azért egy ponton közel járt ahhoz, hogy lecsukják. Stone nem bírta megállni, hogy ne showműsorként tekintsen az ellene folyó eljárásra, és még a bíróság felszólítása ellenére nem volt hajlandó leállni azzal, hogy az ügyét a különféle közösségi médiafelületeken kommentálja. Előbb azt tiltották meg neki, hogy a bíróság épületének közvetlen közelében beszélje ki a pert, majd február 21-én Amy Berman Jackson bíró teljesen megtiltotta Stone-nak, hogy televíziós, rádiós, vagy újságban megjelentő interjút adjon, miután az Instagramján egy olyan képet jelentett meg, amelyen a bírónő feje mögött egy célkereszt van. Stone bocsánatot kért és azzal védekezett, hogy az nem egy célkereszt, hanem egy kelta kereszt, de Berman Jacksont ez nem hatotta meg.

A bírósági tárgyalás 2019 novemberében, mindössze egy hét alatt zajlott le, amelyen az esküdtszék minden vádpontban bűnösnek találta Stone-t, a bírónő pedig 2020. február 20-ra tűzte ki a büntetés kihirdetésének időpontját.

Stone büntetése ellen és mellett tüntetők a bíróság előtt. Fotó: Alex Wroblewski/Bloomberg/ Getty Images

Kitör a balhé

A következő bő két hónap viszonylag csendesen telt, egészen 2020. február 10-ig, amikor kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice, DOJ) ügyészei elég kemény büntetést, héttől kilenc évig terjedő börtönt kértek Roger Stone-ra. Néhány óra múlva a védelem a saját beadványában tiltakozott a javaslat ellen, mondván túl szigorú lenne egy ilyen büntetés.

És akkor jött Donald Trump. Az amerikai elnök 11-re virradó éjszaka a Twitteren kelt ki a DOJ javaslata ellen, amit akár el is lehetett volna könyvelni Trump szokásos közösségi médiás „agymenéseként”, ha 11-én reggel nem mondta volna azt az újságíróknak a minisztérium egyik munkatársa, hogy a DOJ-t sokkolta az ügyészek javaslata. A minisztérium vezetősége úgy vélte, hogy a héttől kilenc évig tartó börtönre vonatkozó javaslat „extrém, túlzó, és rettentően aránytalan”.

Az újságírók természetesen rögtön összekötötték Trump Twitter-bejegyzését és a DOJ nyilatkozatát, így a minisztériumnak 11-én kora délután már magyarázkodnia kellett, hogy a javaslat átfogalmazásáról és az enyhébb büntetés kérvényezéséről már azelőtt döntöttek, hogy az amerikai elnök megszólalt volna. Ezt a magyarázatot azonban aláásni látszanak a további események.

Még mindig csak február 11-én kedden jártunk, amikor délután Aaron Zelensky ügyész bejelentette, hogy visszalép a Roger Stone-ügytől. Nem sokkal később követte őt két másik ügyész is, Jonathan Kravis és Adnan Jed is – utóbbi egyúttal fel is mondott az Igazságügyi Minisztériumban. A bejelentést követően a DOJ elküldte a bírónak az enyhébb büntetésre vonatkozó javaslatot, Trump pedig kijelentette, hogy ő nem avatkozott bele a minisztérium döntésébe, bár erre – szerinte – minden joga meglett volna. Kora este az ügyészi csapat negyedik és egyben utolsó tagja, Michael Marando is visszavonult, a minisztérium legnagyobb meglepetésére.

Február 12-én elkezdtek érkezni a politikai reakciók is. Chuck Schumer, demokrata szenátor felszólította a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnökét, Lindsey Grahamet, hogy hívja össze a bizottságot és vizsgálják meg a DOJ visszakozását a büntetéssel kapcsolatban. A Trump nagy támogatójának számító Graham azonban azt mondta, hogy ráérnek William Barr igazságügyi miniszter éves meghallgatásán foglalkozni ezzel, valamikor az év vége felé. Délután Trump megint kijelentette, hogy a Twitter-üzenete nem politikai beavatkozás volt, de támadta azt a négy ügyészt, aki visszalépett az ügytől és az első, szigorúbb büntetést javasolta.

Másnap reggel megszólalt Trump nemezise, Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke is, aki kijelentette, hogy az engedékenyebb büntetés kérvényezés egy újabb példa arra, hogyan él vissza Trump a hatalmával – utalva ezzel az impeachment-eljárásra. Pelosi hozzátette, hogy a kongresszusnak vizsgálatot kell indítania, valamint azt is, hogy William Barr súlyos károkat okozott a minisztérium működésében. 13-án délután a Trump bizalmát élvező és az elnökkel jó viszonyt ápoló igazságügyi miniszter egy interjúban azt mondta, hogy az elnök sosem kérte arra, hogy bármit csináljon egy büntetőüggyel kapcsolatban, ugyanakkor Barr szerint Trumpnak le kellene állnia azzal, hogy a DOJ által folytatott perekről tweetel.

Nancy Pelosi. Fotó:Sarah Silbiger/Getty Images

Még aznap a nyilvánosságtól alapvetően távolságot tartó Washington D.C. kerületi bíróság is kiadott egy közleményt, amelyben finoman ugyan, de arra utaltak, hogy az ítélethozatalt nem befolyásolhatják külső tényezők:

Ennek a bíróságnak a bírái az adott ügyben rendelkezésre álló információk gondos áttekintése mellett a vonatkozó büntetési irányelvek és törvényi szabályozás figyelembe vételével, a résztvevő felek, a pártfogók és az áldozatok meghallgatása után, a saját megítélésük és tapasztalatuk alapján hozzák meg az ítéletet.

Az ítélet

Február 14-én, talán éppen a felfokozott közhangulatnak köszönhetően, Stone és a védőügyvédjei még egyszer utoljára megpróbálkoztak azzal, hogy új bírósági eljárás indítását kérvényezzenek. Egy korábbi kérésüket már elutasították, és ahogy az február 18-án kiderült, másodszorra sem jártak sikerrel. Amy Berman Jackson közölte is, hogy február 20-án ítéletet hirdet, bár hozzátette, hogy a végrehajtását felfüggeszti.

Az ítélethirdetés napja egy meglepő fordulatot mindenképp hozott: a tárgyaláson a távozó négy ügyész helyére érkező kollégáik az eredeti, szigorúbb büntetés mellett érveltek, vagyis szembementek a minisztérium által javasolt enyhébb változattal.

Az ítélethirdetés során a bírónő kihangsúlyozta, hogy minden más véleménnyel ellentétben Stone ellen nem indult semmiféle politikai hadjárat. Többek között azért került bíróság elé, mert hazudott a kongresszusi meghallgatása során, és miközben letagadta azt, hogy kapcsolatban állt volna a Wikileaks-szel, bizonyíték volt rá, hogy azt írta Trump kampányfőnökének, Paul Manafortnak: „rájöttem, hogyan menthetnénk meg Trump seggét”.

Nem azért indult eljárás [Stone] ellen, mert kiállt az elnök mellett. Hanem azért, mert fedezte az elnököt.

Hozzátette: ugyan időközben az a tanú, Randy Credico is megbocsátott Stone-nak, akinek a kutyáját bántalmazással fenyegette, de ez inkább Credicóra vett jó fényt. Stone szereti magát provokatőrnek és kemény harcosnak beállítani, de, jegyezte meg Berman Jackson:

Én nem azért vagyok itt, hogy Roger Stone-t, az embert ítéljem meg. Az egy felsőbb hatalom feladata.

A büntetés hosszával kapcsolatban megjegyezte: bár az ügyészek érvelése alapos volt, nem érezte úgy, hogy ilyen szigorú ítéletre lenne szükség, a döntésében pedig nem befolyásolták Trump kommentjei. Még akkor sem, ha azokat helytelennek találta.

Pardon, Mr. Stone

Kérdés, hogy Stone az ítélet ellenére tényleg bemegy-e a börtönbe. Trump sosem rejtette véka alá, hogy a neki szimpatikus vagy jó kapcsolatokkal rendelkező emberek számára minden megfontolás nélkül hajlandó kegyelmet adni és ez a napokban meg is történt.

Az elmúlt napokban az amerikai elnök három, nagy horderejű ügyben adott kegyelmet vagy csökkentette a büntetést: Illinois állam korábbi kormányzóját, Rod Blagojevichet korrupció vádjában találták bűnösnek, amiért 14 év börtönt kapott, de ebből – Trumpnak hála – csak nyolc évet kellett leülnie. Bernard Kerik, New York-i rendőrkapitány 2009-ben vallotta bűnösnek magát többek nyolc rendbeli csalásban, és több mint három évet volt börtönben, de az elnöki kegyelemnek köszönhetően visszakapta például a szavazati jogát, ahogy zsarolás és csalás miatt elítélt Michael Milken üzletember is.

Stone, tehát, akit Trump a mai napig támogat, joggal számíthat arra, hogy börtönbeli tartózkodása nem lesz hosszú. Főleg, hogy az elnök a Twitterén csütörtökre virradó éjjel megosztott egy videót, amelyen a trumpista tévés, Tucker Carlson azt javasolja, hogy a Stone ellen folytatott – szerinte – méltánytalan eljárást ellensúlyozandó, a spindoktor részesüljön elnöki kegyelemben. Egy, a Politicónak nyilatkozó korábbi kormányhivatalnok úgy vélte, nem az a kérdés, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.

Más kérdés persze, hogy ez milyen fényt fog vetni a Trump elnöksége révén számos új kihívás elé került amerikai demokráciára, már csak azért is, mert az amerikai elnök továbbra is szereptévesztésben van. Kedden a 2020-as újraválasztására készülő Trump ugyanis újfent kijelentette, hogy joga van beavatkozni az amerikai igazságszolgáltatásba, amit azzal indokolt, hogy a kormányban ő a bűnüldözés, illetve igazságszolgáltatás legfőbb felelőse (chief law enforcement officer), miközben valójában ez az igazságügyi miniszter feladata. Persze, ha a pletykák igaznak bizonyulnak, és a mindezidáig az elnökhöz lojális William Barr tényleg fontolgatja a lemondását, találhat még Trump olyan új minisztert, aki zokszó nélkül végrehajtja az utasításait.

Kiemelt kép: Andrew Innerarity/For The Washington Post/ Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Gyurcsány: Ebből nagy baj lesz

„Az Isten legyen hozzánk kegyes” – fohászkodik Orbán mentőcsomagját látva. Közben a Fidesz is kitalálta, hogyan rugdossa a baloldalt a válsághelyzetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.