Nagyvilág

A román belpolitika miatt csak jövőre lehet kormánya Európának

Korábban a témában:

Mindenki számított arra, hogy Ursula von der Leyen nehezen tudja majd összerakni az új Európai Bizottságot, de arra kevesen tippeltek, hogy ennyire nehezen. Most például a román kormányválság, és részben a brexit akadályozza, aminek a vége az lehet, hogy az új testület nem tudja az idén elkezdeni a munkát.

Már von der Leyen jelölése sem ment simán a bizottság élére, a német politikus kiválasztása egy zárt ajtók mögötti megegyezés következménye volt, Európa állam- és kormányfői figyelmen kívül hagyták a csúcsjelölti rendszert, amelyet a többi uniós szerv rájuk akart erőltetni. A hatalom viszont olyan, hogy nem szereti elengedni a döntés jogát, ezért az EU leghatalmasabb testülete, az Európai Tanács döntött, így került Angela Merkel jelöltje a bizottság élére.

Von der Leyennek várnia kell, Orbán még elbukhatja a bővítési biztosi posztot
A román kormányválság miatt előfordulhat, hogy a Néppárt még egy biztosi posztot megszerez, ami újrakeverheti a kártyákat. Főleg úgy, hogy Orbán egyelőre nem akarja teljesíteni von der Leyen óhaját a női biztosjelölt megnevezéséről.

Akinek komoly problémákkal kellett szembesülnie, miután az Európai Parlamentben megváltoztak az erőviszonyok, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták elveszítették a többséget, a liberálisok pedig megerősödtek, így von der Leyen megválasztása nagyon szűken ment csak át, ami meglehetősen csekély felhatalmazást jelent. Ezután kezdődhetett a bizottság összerakása, ami akkor is komoly legózás, ha kedvező politikai helyzetből indul valaki. Figyelni kell a régi és új tagállamok egyensúlyára, az északi és déli országok feladatmegosztására, a pártcsaládok igényeire. Von der Leyen tovább nehezítette a saját dolgát azzal, hogy célul tűzte, a biztosok ötven százaléka legyen nő, ami majdnem sikerült, noha már a kezdetben voltak olyan tagállamok, amelyek nem akartak női és férfi jelöltet is megnevezni. Ilyen volt például Magyarország.

Trócsányi László volt igazságügyi miniszter aztán hamar elvérzett, még a parlamenti meghallgatásáig sem jutott el. A román jelölttel, Rovana Plumbbal együtt buktatta el az összeférhetetlenségeket vizsgáló jogi bizottság, miután kiderült, Trócsányi elfelejtette bevallani, hogy ügyvédi irodája dolgozott a magyar kormánynak, Plumb pedig nem árulta el, hogy kedvezményes hiteleket kapott, és azokból ingatlanokat vásárolt.

Rovana Plumb. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A francia Sylvie Goulard is elbukott, de őt már a parlament kaszálta el. Korábbi gyanús szerződései miatt Emmanuel Macron eleve nagy kockázatot vállalt vele, aminek az lett a következménye, hogy Franciaország is odakerült Magyarország és Románia mellé az elutasított biztosjelöltek listáján, ráadásul így egy-egy néppárti, szocdem és liberális politikus akadt fenn a rostán, ami szintén jól mutatja az európai testületekben megszokott egyensúlyozást.

Orban-kormányok

A magyar helyzet viszonylag gyorsan megoldódott. Orbán Viktor húzott egy ügyeset, és úgy döntött, politikus helyett karrierdiplomatát jelöl, aki hiába férfi, lehetetlen lesz belekötni. Várhelyi Olivér az EU-hoz delegált magyar nagykövet, aki évtizedek óta uniós ügyekkel foglalkozik, és mivel diplomata, kevésbé valószínű, hogy kínos szerződéseket lehet előrántani a múltjából. Ráadásul mindenki kellemetlen modorú, de felkészült emberként írja le.

Ursula von der Leyen hétfőn találkozott egy személyes interjúra Várhelyivel, majd valamivel utána a hivatalos levelet is elküldték a jelöléséről, amiből a zárt ajtók mögötti tárgyalás ellenére is arra lehet következtetni, hogy személye megfelel a bizottság elnökének. Korábban az is felmerült, hogy a magyar és a román biztosi feladatköröket megcserélik, de ez végül nem történt meg, így Várhelyi lehet a bővítésért felelős biztos (ezt a posztot Orbán kimondottan szerette volna a magyar biztos kezében tudni), a románé pedig marad a közlekedési portfólió. Várhelyit még egy szakbizottság is vizsgáztatni fogja a hivatalos szavazás előtt a parlamentben.

Szijjártó Péter és Várhelyi Olivér. Fotó: Mario Salerno /Az Európai Unió Tanácsa/MTI

A francia jelölt ügye is megoldódott. Macron Thierry Bretont kérte fel a belső piacért felelős biztosi posztra, aki korábban Jacques Chirac gazdasági minisztere volt, de nem erről híres, hanem arról, hogy ő vezette az egyik legfelkapottabb francia digitális céget, az Atost. Ami konfliktusokat okozhat majd közte és Margrethe Vestager között, aki a digitális piac szabályozásával lett az egyik legismertebb ember Brüsszelben.

Vestager: Navracsics Tiborral boldogan dolgoztam együtt
Margrethe Vestager az EU versenyjogi biztosa, és egyike a kevés sikeres uniós politikusnak. Budapestre jött, hogy a Momentumot támogassa, a május elsejei felvonulás előtt beszélgettünk vele.

A francia és a magyar jelölt véglegesítésével azonban nincs megoldva minden. Bár így is december elejére tolódott a bizottság hivatalba lépésének legkorábbi lehetséges időpontja, ami jóval későbbi, mint a korábbi bizottságok esetében történt, a neheze csak most jön. Miután Boris Johnson megegyezett az Európai Tanáccsal a brexit további eltolásáról, a briteket ismét felkérték, hogy jelöljen biztost. Eddig ez szóba sem került, mert Johnson biztos volt abban – de legalább is úgy tett, mint aki biztos benne –, hogy október 31-én kilépnek az unióból. Csakhogy hivatalosan decemberben vagy januárban lesz csak uniós biztos abból, akit Brüsszelbe küldenek, legkésőbb január végén pedig a britek ismét megpróbálkoznak a brexittel.

Simán lehet az is, hogy a brit kormány az újabb kérés ellenére sem jelöl majd senkit a posztra, amivel az EU nem is nagyon tud mit kezdeni. Kötelezettségszegési eljárást lehet indítani, de ez egy akár évekig tartó folyamat. Az is problémás viszont, ha brit biztos nélkül áll fel az új bizottság, mert az uniót szabályozó szerződések kikötik, hogy minden tagállamnak jár egy biztosi poszt.

Persze a jelölésnek van még egy elengedhetetlen feltétele: az, hogy egy tagállamnak legyen kormánya. Romániának pedig épp nincs. A szociáldemokrata román kormány azután bukott meg, hogy Rovana Plumbot nem engedte tovább a jogi bizottság, így új biztos jelölésére már nem volt lehetősége. Ezt már az új kormány teheti meg, ha egyáltalán megválasztják. A román elnök Ludovic Orbant kérte fel kormányalakításra, de nem biztos, hogy ez kisebbségből sikerülni fog neki. Ha november elején megválasztják Romániában az Orban-kormányt, akkor elindulhat decemberben a bizottság munkája, ha viszont elbuknak, akkor a román belpolitikai csaták miatt 2020-ra csúszik a von der Leyen-bizottság felállása. És az sem biztos, hogy az új román kormány ismét nőt fog jelölni, így von der Leyen másik nagy vállalása is kudarc lehet.

Kiemelt kép: Nicolas Economou/NurPhoto/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.