Nagyvilág

Felemelték a metrójegyek árát 11 forinttal, többen meghaltak a tömegtüntetésekben

Míg a budapesti közvéleményt legfeljebb az tartja lázban, hogy Karácsony Gergely mikor tervezi ingyenessé tenni a közösségi közlekedést a 14 éven aluliaknak, addig Chile fővárosában, a 7 milliós Santiagóban a múlt héten tömegtüntetések kezdődtek, miután felemelték a metrón a vonaljegyek árát 830 pesóra (ez nagyjából 342 forintnak, tehát egy BKV-vonaljegy árának felel meg). Először Santiagóban, majd más városokban is az utcára mentek, a konfliktus elmérgesedett, és a hét végére már nyolc halálos áldozatról lehetett tudni.

A mindössze 11 forintnak megfelelő emelés ráadásul csak a csúcsforgalomban közlekedő járatokra vonatkozott. Azonban ez is elég volt ahhoz az elmúlt évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatához, a dühös tömeg megállókat foglalt el, gyújtogatni kezdett, hamarosan előkerültek a vízágyúk és a könnygázgránátok, a demonstrálók pedig viszonozták is a rendőrség támadásait.

Fotó: Jonathan Oyarzun / AFP

„Háborúban állunk egy erős, engesztelhetetlen ellenséggel, aki nem tisztel semmit és senkit, és aki határok nélkül hajlandó erőszakot alkalmazni” – értékelte a helyzetet Sebastián Piñera chilei elnök. A tüntetők elleni küzdelmet valóban komolyan veszi a vezetés, a hétvége már kihirdették a statáriumot, és utcára vonult a hadsereg is. Ilyen az 1990-es rendszerváltás, azaz az Augusto Pinochet-féle katonai diktatúra vége óta nem történt.

Szombaton hárman haltak meg egy leégett szupermarketben, öt további holttestet pedig egy raktárházban találtak meg. Mindkét oldalon sok a sebesült, az indulatok egyelőre nem csillapodnak, azóta is több mint tízezren vannak az utcákon, és eddig 1400 tüntetőt tartóztattak le.

Természetesen a jegyáremelés csupán az utolsó csepp volt a pohárban, ami abból is látszik, hogy a tüntetések azután sem fejeződtek be, hogy Santiago vezetősége bejelentette, visszavonják az intézkedést.

Chile helyzete eléggé vegyes Latin-Amerikán belül: a térségben ott a legnagyobb az egy főre jutó GDP, az átlagbérek 25 éve emelkednek, ugyanakkor az ipart meghatározó rézipar hanyatlása nagyobb termelékenységre és hosszabb munkaidőre kényszeríti a munkásokat. Ez pedig felerősítette az amúgy is súlyos egyenlőtlenségeket. Az ország leggazdagabb tizede 26-szor annyit keres, mint a legszegényebb 10 százalék, amin az adórendszer sem segít.

Fotó: Pablo Hidalgo / AFP

Így akármilyen jól teljesít is a gazdaság papíron, a legszegényebbek éheznek, és alapvető fogyasztási cikkeket sem engedhetnek meg. Így már érthető, miért változhatott a jegyárak miatt indult tüntetés olyan mozgalommá, amely már a rossz egészségügyet, oktatást, és az adórendszert kéri számon a kormányon. Ahogy egy a BBC által megkérdezett tüntető fogalmazott: „Ez nem politikai pártokról szól. Az emberek mérgesek, és már hosszú ideje érett az, ami most történik.”

Kiemelt kép: Claudio Reyes / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.