Nagyvilág

A rendszer hagyta cserben Jeffrey Epstein áldozatait

Augusztus 10-én nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigieknél is sokkal nehezebb lesz felderíteni azt az ügyet, amelyben kiskorúak sérelmére elkövetett, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemmel vádolták meg Jeffrey Epstein amerikai milliárdost. A férfi ugyanis – bár a hivatalos halottkémi jelentés még várat magára – öngyilkos lett a cellájában.

A különféle összeesküvés-elméletek nem csak a halálát követően, hanem már azelőtt is szárnyra kaptak, ebben a cikkben azonban inkább a tényeket szedtük össze.

Jeffrey Epstein: „Mit mondhatnék, szeretem a fiatal lányokat”
A héten utolérte a végzete az amerikai „milliárdost”, aki tíz éve még megúszta egy ejnye-bejnyével, hogy több tucat lányt molesztált.

Régi sztori

Júliusban részletesebben írtunk Epstein előéletéről, így arról is, hogy a mostani vádaknak voltak előzményei. 2005-ben egyetlen telefonhívást követően, amikor egy nő azzal vádolta meg a milliárdost, hogy molesztálta a mostohalányát, kiderült, hogy Epstein mintegy 35 kiskorú lányt zaklatott.

Az áldozatok nem ismerték egymást, de mindannyian ugyanazt vallották: a férfi rávette a kiskorú lányokat arra, hogy masszázst adjanak neki, közben pedig molesztálta őket, illetve meztelen és erotikus fotókat készített róluk. Epstein ezen felül kitalált egy perverz piramisjátékot is: fizetett az áldozatainak azért, hogy újabb, minél fiatalabb lányokat találjanak.

Bár a nyomozás jól haladt, Epstein sztárügyvédekből álló csapata is mindent bevetett, hogy megbízhatatlannak állítsa be az áldozatokat. Eleinte működött is a taktika, de aztán az FBI vette át a nyomozást és egy 53 oldalas vádiratot készített. Ekkor azonban Alex Acosta szövetségi ügyész, jelenlegi munkaügyi miniszter Epstein ügyvédjeivel együttműködve vádalkut kötött: Epsteinnek csak prostitúció vádjában kellett bűnösnek vallania magát, kapott egy enyhe, 13 hónapos börtönbüntetést, cserébe az ügyészek vállalták, hogy soha nem indítják újra a nyomozást.

Hiába volt sejthető, hogy vannak még további áldozatok, ahogy az is, hogy Epstein segítőkkel dolgozott, a teljes felderítés és felelősségre vonás elmaradt, az üzletember életére pedig annyi hatással volt a kiszabott börtönbüntetés, hogy hétvégenként kellett bent töltenie 1-2 napot.

300 dollár egy estéért

Majdnem tizenöt évvel később aztán elkezdhettek reménykedni az áldozatok, hogy minden másképp lesz. 2019. július 6-án a New Jersey-i Teterboro reptéren az FBI és a New York-i rendőrség gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekre szakosodott osztaga fogadta a Franciaországból visszatérő Epsteint, és ott helyben letartóztatták.

A hatóságok már hónapok óta nyomoztak Epstein után, de a vádiratban szereplő bűncselekmények még régebbre, 2002 és 2005 közöttre nyúlnak vissza. Ezek szerint a 66 éves Epsteint nem csak szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemmel vádolták meg, hanem azzal is, hogy a vagyonát felhasználva épített ki egy kiskorúakból álló hálózatot, hogy azt szexuális célokra használja. A feltételezett áldozatok között van olyan is, aki bűncselekmények idején mindössze 14 éves volt. Ezen kívül az FBI házkutatást is végzett Epstein ingatlanjaiban, amelynek során több, fiatal, meztelen lányok képeit tartalmazó adathordozót találtak.

Az áldozatok túlnyomó többsége nem ismert, de egyikük, Jennifer Araoz egy tévéműsorban beszélt arról, hogy mi történt vele 2001-2002-ben. Jennifer művészeti iskolába járt, mígnem egyik nap az iskola előtt leszólította egy huszonéves, barna hajú nő, és meghívta Epstein otthonába.

14 éves voltam akkor. Honnan tudtam volna ilyen fiatalon, mi fog történni?

Jennifert megkínálták alkohollal, bemutatták Epsteinnek, majd kapott 300 dollárt és hazament. A nő állítása szerint néhány héttel később visszament, ekkor azonban már a mindössze alsónadrágot viselő férfi arra kérte, hogy masszírozza meg őt, miközben maszturbál.

Nem tudtam, hogy ha visszautasítom, dühös lesz-e, vagy valami más rossz fog történni, így inkább megtettem, amit kért.

Aztán amikor Jennifer 15 éves lett, elmondása szerint Epstein meg is erőszakolta.

Nem figyeltek eléggé

Epstein a letartóztatását követően nem akart börtönben maradni, kérvényezte a bírónál, hogy 100 millió dolláros óvadék fejében engedjék szabadon. Richard Berman azonban úgy ítélte meg, hogy „különösen erős” a szökés veszélye, így nem engedélyezte a házi őrizetet, amelyet a milliárdos a luxuslakásában töltött volna.

Fotó: Stephanie Keith/Getty Images

Július 24-én arról írt a sajtó, hogy Epsteint félig öntudatlan állapotban, sebesülten találták a cellájában. Az NBC értesülései szerint a manhattani börtön elkülönített zárkájában őrzött Epsteint állandó megfigyelés alatt tartották, hogy megelőzzék esetleges öngyilkossági kísérletét, ennek ellenére a nyakán máig nem tisztázott eredetű sérülések nyomai voltak láthatók.

Hogy öngyilkossági kísérlet volt, vagy gyilkossági, netán azt akarta elérni, hogy átszállítsák egy másik börtönbe, az akkor még nem volt egyértelmű. Augusztus 10-én szombaton aztán, helyi idő szerint reggel Epsteint holtan találták a cellájában.

Ahhoz túl kevés idő telt el Epstein halála óta, hogy egyértelmű választ tudjunk adni a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen súlyos ügy vádlottja elkerülje a felelősségre vonást, de a Vice felsorolt néhány lehetséges okot.

Az egyik az amerikai börtönök borzalmas helyzete. Egy a New Republicban megjelent cikket idézve azt írják, hogy az amerikai börtönökben a vezető halálok az öngyilkosság, és az őrök egyre kevésbé tudják megakadályozni, hogy a rabok kárt tegyenek magukban. Az AP-nek egy korábbi börtönigazgató azt mondta, ha valaki nagyon öngyilkos akar lenni, akkor az az is lesz. (Igaz, más szerint ez képtelenség.)

Főleg, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben súlyos a munkaerőhiány, és ez különösen a mentális problémákkal küzdő fogvatartottak esetében jelent problémát. Ez a többi között a Trump-kormány szövetségi alkalmazottak számát csökkentő intézkedésének eredménye. A dolgozó kevesebb, a feladat viszont ugyanannyi, emiatt sokan túlóráznak, így fordulhatott elő az, hogy nem tudtak félóránként ránézni Epsteinre, ahogy az egy öngyilkossági kísérletet követően előírás. Ráadásul a befektető cellájában nem volt biztonsági kamera, csak a folyosón.

Ehhez kapcsolódik egy ennél jóval bizarrabb értesülés is,

miszerint maguk Epstein ügyvédei kérvényezték és érték el, hogy védencük kerüljön ki az úgynevezett suicide watch alól.

Ez a neve annak a plusz ellenőrzési rutinnak, amelyet azoknál a raboknál alkalmaznak, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy kárt tesznek magukban.

Kétes remények

A feltételezett áldozatok joggal lehetnek dühösek amiatt, hogy Epstein soha nem fog bíróság elé állni, de nem csak ők éreznek így. William Barr igazságügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, komoly szabálytalanságok történtek a börtönben, ezért ki fogják vizsgálni az ügyet és felelősségre vonások lesznek. Barr arra is ígéretet tett, hogy a nyomozás folytatódni fog Epstein cinkostársai ellen: „a vele együttműködők egyike sem nyugodhat, az áldozatok megérdemlik az igazságszolgáltatást, és meg is fogják kapni”.

Bármi legyen is az ok, az áldozatok joggal érezhetik úgy, hogy a rendszer cserben hagyta őket, és joggal kételkedhetnek abban, hogy a többi felelős elnyeri méltó büntetését. Az egy dolog, hogy Epsteinről még azt sem lehet tudni, pontosan mekkora volt a vagyona és hogyan szerezte azt, az viszont már komolyabb gond, hogy az üzleti kapcsolatairól is kevés információ áll rendelkezésre. Arról meg végképp, hogy hány gazdag és befolyásos embernek lehetett még köze az általa felhajtott kislányok megrontásához, nem csak Amerikában.

Figyelem!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!

Kiemelt kép: Stephanie Keith/Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik