Nagyvilág
Visitors look in the abandoned city of Pripyat, near the Chernobyl nuclear power plant, Ukraine, on 7 June 2019.The Chernobyl Series (HBO) , which depicts the Chernobyl nuclear power disaster's aftermath, including the clean-up operation and subsequent inquiry, drives boom in tourists travelling to see the site of nuclear disaster. Tour agencies have reported up to a 40 per cent increase in bookings since the miniseries aired May 2019. On 2019 Ukraine marked the 33rd anniversary of Chernobyl nuclear disaster. The Chernobyl accident occurred on 26 April 1986 at the Chernobyl Nuclear Power Plant near the city of Pripyat, and regarded the biggest nuclear accident in the history. (Photo by STR/NurPhoto)

Turistamágnessé alakíttatná Csernobilt az ukrán elnök

Szerinte jelenleg korrupció uralkodik a zónában.
Korábban a témában:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki szerdán, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett „zöldfolyosó” létesítése a csernobili övezetben, hogy zavartalanul látogathassák a turisták a területet.

Az ukrán elnök a nap folyamán Csernobilba utazott, ahol ünnepélyesen üzembe helyezték az atomerőmű 1986-ban felrobbant négyes reaktorblokkja fölött épült új korszerű szarkofágot.

„Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak: tudósoknak, ökológusoknak, történészeknek, turistáknak. Sajnos, a tiltott zóna jelenleg a korrupció jelképe. A rendvédelmi szervek kenőpénzt szednek a turistáktól, illegálisan szállítanak ki onnan fémhulladékot, illetve használják fel természeti erőforrásait” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök – az Interfax Ukrajina által idézett helyszíni beszédében – azt ígérte, hogy többé nem lesz hosszas sorban állás a zóna határában lévő ellenőrző pontnál, sem „a belépés váratlan megtagadása, amiről az ember csak érkezésekor értesül”. Kijelentette, hogy nem lesz többé tiltott a videofevételek készítése, és „egyéb hasonló ostobaságok sem”.

„Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő” – hangsúlyozta az elnök.

A rendelet egyelőre még nem érhető el az államfő honlapján. Az elnöki hivatalban az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére elmondták, hogy a dokumentum egyebek mellett előírja egy stratégiai tervezet kidolgozását és elfogadását a csernobili zóna mint turisztikai objektum fejlesztésére. A tervek között szerepel továbbá, hogy a csernobili zónában lehetőséget nyújtanak EU- és NATO-tagországoknak katasztrófa-megelőző, illetve -elhárító gyakorlatokra.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra, de ezután még el kellett bontani alatta a régi vasbeton szarkofágot. (MTI, illusztráció: Europress – STR/NurPhoto)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73908380, A kiállítást a 2B Galéria a magyarországi deportálások 75. évfordulója alkalmából szervezi és a II. világháborúban elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket. Koncepciója szervesen kapcsolódik a Waldsee 1944 című, a galériában 2004-ben (majd később még több mint húsz helyszínen, többek között Berlinben, Washingtonban, New Yorkban és Cape Town-ban) bemutatott kortárs képzőművészeti projekthez.  A holokauszt áldozatainak leveleit ma levéltárak őrzik. A képeslapok, papírfoszlányok, levelek a munkaszolgálat és a deportálás különleges dokumentumai, legtöbbször szerzőjük életének utolsó pillanataiban íródtak. Waldsee az auschwitzi megsemmisítés szimbolikus helyszíne., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.