Én addig vagyok boldog, amíg Svédországba szívesen érkeznek az emberek és nem elvándorolnak innen
– mondja a 23 éves Carl, aki a vänersborgi menekülttábor közelében nőtt fel. A nagyjából 20 ezer lakosú svéd kisvárosban soha semmilyen atrocitás nem érte a bevándorlók részéről. Immár Boråsban él, ahol hozzá hasonló tónusban beszélt a migrációról egy bevásárolni induló svéd nő, aki szerint addig, amíg a bevándorlók elfogadják az európai normákat és nyitottak a svéd kultúra megismerésére, a svédek szívesen látják őket.
és akik miatt több nő – így a velem beszélgető Sara sem – sétál szívesen este egyedül az utcákon. Philip azonban gyorsan hozzáteszi, hogy a 2015-ben, 2016-ban ideérkezők döntő többsége azóta sikeresen megtanulta a nyelvet és a munkaerőpiacon is megtalálta a helyét.
Azért kérdeztük a helyieket a bevándorlásról, mert már 10 napja zajlanak a svéd önkormányzati, regionális és parlamenti választások, amelyeken a várakozások szerint előretör a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Svéd Demokraták nevű párt.
A választási kampányban nagy plakátokat nem, csak szórólapokat, a szavazás fontosságáról, a parlament működéséről, a svéd választói rendszer felépítéséről szóló, több nyelven íródott tájékoztató füzeteket látni. Nem csoda, hogy Svédországban a választásokon való részvételi arány hagyományosan rendkívül magas, átlagosan 85 százalék körül alakul.
A vasárnap záródó választások kimenetele sok szempontból megjósolhatatlan. A Novus kutatócég által készített legfrissebb mérés eredményeiből az látszik kirajzolódni, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt (S) által vezetett baloldali-zöld koalíció 2 százalékponttal magasabb támogatottságot élvez, mint a jobbközép blokk, a magát Alliance-nak elkeresztelő pártszövetség. A harmadik nagy erő a Svéd Demokratáké, ám mind a bal-, mind a jobboldal elzárkózik a velük való együttműködéstől.
Miközben jegyzetelek, megszólít egy-egy svéd, arról érdeklődik, mi járatban vagyok. A nyugdíj előtt álló férfi egyenlő felelősségvállalásra buzdít, erősebb és egységes bevándorláspolitikát alkotó Európában hisz. Szerinte a Svéd Demokraták politikusai előbb vesznek egy több tízezer koronát kóstáló okos fűnyírót, minthogy bevándorlóval nyíratnák le a füvet a kertjükben.
A boråsi tér közben megtelik, a szociáldemokraták pavilonja körül egyre több az érdeklődő, aktivisták rózsát, édességet és kávét kínálnak a kíváncsiskodóknak. A tömegben mindeközben feltűnik Ulf Olsson, Borås városának baloldali polgármestere.
Nem hogy belerogyott volna Svédország a 2015-ben tetőző bevándorló hullámba, épp, hogy a svéd integrációs modell működését igazolja, hogy az akkor ideérkező fiatalok nagy része ma már közösen tanul iskolákban a helyiekkel, vagy éppen most lép be az amúgy dinamikusan bővülő munkaerőpiacra
– mondja Olsson, amikor arról kérdezem, mennyire sikeres a svédek integrációs politikája.
Alig pár szót váltok a polgármesterrel amikor Petter Lörberg, a svéd politikában nagyágyúnak számító szociáldemokrata bekapcsolódik az interjúba, majd gyorsan magához ragadja a szót. Véleménye szerint Svédország még sosem volt ennyire békés és kiegyensúlyozott, mint napjainkban, majd azt mondja:
Ne zárjuk be a határokat, ne zárjuk be a szívünket!
Ám ő és a szociáldemokraták is egyetértenek a jobboldali pártokkal abban, hogy a közbiztonságot növelni kell. A szocdemek új térfigyelőkamerákat, több tízezer rendőrt, és Svédország 5. rendőrakadémiájának létesítését ígérik.
A boråsi kampánynap szupersztárja Magdelna Andersson pénzügyminiszter, aki beszédében leszögezi:
Svédországnak több, és nem kevesebb emberre van szüksége a jövőben!
Fényes Csongor (Borås)
Kiemelt kép: AFP PHOTO / Jonathan NACKSTRAND
