Nagyvilág
People walk next to an election poster of Ulf Kristersson, leader of the Moderate Party in Sweden on September 1, 2018 in Stockholm.
The general elections in Sweden will take place on September 9, 2018. / AFP PHOTO / Jonathan NACKSTRAND

Jól is jöhet Európának a svéd jobboldal erősödése

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 09. 08. 15:53

Swexit, NATO-tagság, bevándorlási szigorítások – ezek a kérdések aggasztják a svéd és a nemzetközi sajtót a vasárnapi választások előtt. A Swexit – az ország EU-ból való kilépése –egyelőre nem reális fenyegetés, de mutatja, hogy a szélsőjobboldal erősödése nem csak a bevándorláspolitikára hathat a skandináv országban. Ám paradox módon Svédország jobbratolódása még erősítheti is az európai és atlanti törekvéseket: az ország közelebb kerülhet például a NATO-tagsághoz, ha a mérsékelt (és nem a radikális) jobboldal győz.

Veszélyben a svéd modell – így foglalható össze a nemzetközi sajtó véleménye a vasárnapi választások előtt, amikor a skandináv államban várhatóan a radikális, bevándorlóellenes, neonáci gyökerű jobboldali párt, a Svéd Demokraták (SD) jelöltjei fognak előretörni. A szavazást azonban alighanem egy gyenge, több pártból álló, mérsékelt jobboldali koalíció fogja megnyerni. A leendő kormányfő is ebből a pártból kerülhet ki, úgy hívják, Ulf Kristersson. S hogy még tovább bonyolítsuk a helyzetet: a jelenleg kormányzó szociáldemokrata marad valószínűleg a legnagyobb párt Svédországban. Vagyis ha minden az előrejelzések szerint alakul, akkor nagyon gyenge, instabil kormányzásra lehet számítani a közeljövőben Stockholmban.

Ulf Kristersson gives a speach after his election as the new leader of the Swedish liberal-conservative Moderate Party during a party meeting in Stockholm, Sweden, on October 1, 2017. 
Kristersson succeeds Anna Kinberg Batra who, after massive criticism in August, decided to stepped down. / AFP PHOTO / TT News Agency / Janerik HENRIKSSON / Sweden OUT
Ulf Kristersson
Fotó: Janerik Hnriksson / AFP

De valójában mi is kerül veszélybe?

A svéd jóléti állam már a magyar rendszerváltás idején válságba került. Az északi országban hatalmas ipari konszernek rendültek meg, kikötők, hajógyárak mentek csődbe, külföldi kézbe került néhány ikonikus svéd iparvállalat – már a kilencvenes évek elején. Társadalomkutatók most kimutatták: a szélsőjobboldal előretörése nemcsak a 2015-ös óriási menekülthullámmal függ össze (ekkor Svédország 163 ezer bevándorlót fogadott be, lakosságarányosan többet, mint bármely más európai állam), hanem a 2007 és 2009 között pusztító gazdasági válsággal, amely nemcsak a polgárok helyzetét rendítette meg, hanem a szociális hálót is megtépázta. Ugyanakkor ez a szociális háló még mindig sokkal erősebb, mint amit itt, Magyarországon el tudunk képzelni.

Ami biztos: Svédországban nő már most is a leginkább a fejlett országok közül az egyenlőtlenség, bár az északi állam hagyományosan a legegyenlőbbek között van a világon, és ez alapjában véve továbbra sem változik. (A lakosság egyenlősége a jóléti közgazdaságtan alapvetése szerint fontos gazdaságnövekedési tényező hosszú távon.)

A bevándorlás korlátozása pedig nem a szélsőjobboldal esetleges választási győzelmétől függ: ezt már a szociáldemokratákból és zöldekből álló jelenlegi kormánykoalíció is megtette a 2015-ös migrációs hullám után. Valójában a változás tehát a svédek fejében következhet be, márpedig az őket jól ismerő dán lapok szerint ez a legaggasztóbb talán a skandináv országban.

Stockholm, 2018. szeptember 4.
A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt kampányoló aktivistáját hallgatják fiatal nõk Stockholmban 2018. augusztus 31-én. A parlamenti választásokat szeptember 9-én tartják Svédországban. (MTI/AP/Michael Probst) *** Local Caption *** 53000073
A  Svéd Demokraták kampányoló aktivistáját hallgatják fiatal nők Stockholmban
Fotó: Michael Probst / AP / MTI

A brit lapok pedig arra mutatnak rá, hogy Dániához hasonló változás fog majd végbemenni Svédországban is. Dániában ugyanis a politika fősodra jobbra tolódott az elmúlt években. Ez alighanem akkor fog bekövetkezni Stockholmban, ha tényleg nem tud biztos koalíciót formálni a jobboldal legnagyobb pártja, a Mérsékelt Párt, és rászorul a szélsőjobb támogatására.

A szociális juttatások megnyirbálása ugyanakkor svéd mértékkel nézve növelte az elmúlt tíz évben az elégedetlenséget a társadalom leszakadóban lévő csoportjaiban. Abban a svéd kisvárosban, Lindesbergben, ahol egyes körzetekben már 2014-ben is 37 százalékig jutottak az SD jelöltjei, de átlagosan is 21 százalékot söpörtek be a radikális jobboldali párt jelöltjei, az átlagosnál több a segélykérő, és az SD szavazói főleg rosszul képzett, viszonylag tanulatlan férfiak. És jelentősen el is öregedett a lakosság a svéd kisvárosban – ami szintén az állami juttatásokra számító népességet növeli itt.

Nyilvánvaló, hogy a válság ezt a réteget az átlagosnál jobban sújtotta, és ennek a rétegnek a tagjai fogékonyabbá váltak az idegenellenes retorikára is. Vagyis a szélsőjobboldal előretörése Svédországban egymást generáló, erősítő folyamatok eredménye.

Zsarolhatják a kormányt

A felmérések szerint az SD 20 százalékot is kaphat a vasárnapi voksoláson. (2014-ben mintegy 14 százalékon álltak.) Mivel a párt gyakorlatilag politikai karanténban van, ezért koalícióra senki nem fog lépni velük, így hiába lehetnek a második vagy harmadik legnagyobb párt a törvényhozásban, nem kerülnek előreláthatólag kormányra. Királycsináló szerepbe viszont igenis kerülhetnek. A választást ugyanis nagy valószínűséggel egy jobbközép koalíció nyeri majd, amelynek legnagyobb pártja, a Mérsékelt Párt is csak legfeljebb 17 százalékra számíthat a jelenlegi állás szerint. Ez a Mérsékelt Párt több kisebb jobboldali szövetségessel együtt várhatóan kisebbségi kabinetet alakíthat majd. Svédországban ugyanis a nagykoalíció nem divat, így a jelenleg kormányzó szociáldemokrata-zöld szövetséggel nem szívesen fognának össze a jobboldali pártok.

A kisebbségi jobbközép kormány viszont várhatóan csak akkor tud majd hatalomra kerülni, ha a Svéd Demokraták kívülről vagy hallgatólagosan támogatják majd. Ezért cserébe pedig minden bizonnyal zsarolni fogják a kormánykoalíciót. Ezért félnek a megfigyelők – a külföldi sajtó – attól, hogy még szigorúbb bevándorlási politika lép majd életbe Svédországban.

Az SD megítélésében nem egységes a sajtó. A Financial Times (FT) szerint a pártot modernizáló és átalakító Jimmie Akesson, a Svéd Demokrata Párt vezetője gyakorlatilag „méregtelenítette” a svéd szélsőjobboldalt, ami nem is olyan félelmetes, mint más nyugat-európai országok hasonló képződményei. Akesson a „négyek bandája” élén irányítja a pártot, régi évfolyamtársak fogtak össze az SD „emberarcúvá” tételéhez. Így a nyílt nácikat és rasszistákat eltávolították a pártból. Mások ezt vitatják: svéd lapok éppen a napokban írták meg, hogy az SD helyi jelöltjei között számos exnáci vagy aktív szélsőjobboldali is található.

Jimmie Akesson, leader of the right wing party Sverigedemokraterna (Sweden Democrats), campaigns in Motala, Sweden, on September 6, 2018.
Sweden's general elections will be held on September 9, 2018 
 / AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / Fredrik SANDBERG / Sweden OUT
Jimme Akesson, a Svéd Demokraták párt elnöke kampányol Motalában
Fotó: Fredric Sandberg / AFP

Ugyanakkor az FT szerint  Akesson igyekezett kigyomlálni a nácikat a pártból, ami azért nem lehetett könnyű, mert a politikai tömörülés létrejöttekor neonáci mozgalomként indult. Akesson 2005 óta áll a párt élén, és valóban próbált megszabadulni a számára terhes figuráktól a pártban.

Az viszont biztos, hogy a Svéd Demokraták bevándorlásellenesek és nacionalisták. Nem hisznek a globális felmelegedésben és a nemi szerepeket is tradicionálisan fogják fel. A pártnak 2010-ben még egyetlen mandátuma sem volt, most pedig a parlamenti helyek egyötödére számíthatnak.   

Tényleg veszélyesebb hely lett Svédország?

Ugyanakkor már a bevezetőben felvetett problémával is arra akartunk utalni: a Svéd Demokraták erősödése nem hoz alapvető fordulatot. Svédországban ugyanis már nem kell nagyon bekeményíteni a bevándorláspolitikában. Az országba annyi menekült, illetve migráns érkezett, hogy a 2015-ös roham után komolyan megszigorították a szabályokat a svéd hatóságok. A 2015-ben beáramlott külföldiek ugyanakkor nagyon jelentős arányt képviselnek immár az összlakosságon belül, 163 ezer ember a tízmilliós ország lakosságának 1,6 százaléka – ezt minden társadalom megérezné.

Közben zajlanak a viták, hogy a bevándorlók miatt hogyan alakul a közbiztonság. Egyes újságok azt bizonygatják, hogy nem történt a statisztikák szerint ugrás a bűnözésben a migráció miatt. A brit Economist – amely nem vádolható „migránsozással” – szerint viszont újabban a fegyveres bandaháborúkhoz kell hozzászokniuk a svédeknek, ami azért nem volt mindennapos jelenség eddig a skandináv országban. Az izraeli Haaretz helyszíni riportja a bandaháborúkon kívül pedig azt emeli ki, hogy megnőtt a rablások, lopások száma, sok bűntényt pedig be sem jelentenek a hatóságoknak, a statisztikák ezért szebbek a valóságnál.

A legmerészebb forgatókönyv

Ha a Svéd Demokraták kormányra kerülnének (mint említettük: ennek az esélye minimális), akkor viszont valódi veszélyt jelenthetnek a kialakult svéd gazdasági, társadalmi és politikai struktúrákra. Így például egyes kutatók már azt vizsgálják, mihez vezetnek a Swexit, azaz Svédország kilépése az EU-ból. (Erről a szélsőjobboldal szeretne népszavazást.)

A vizsgálatok szerint 73 ezer állás szűnne meg az északi országban az EU-ból való kiválás után, 2031-re. Ez legalábbis Andreas Hatzigeorgiou, a Stockholmi Kereskedelmi Kamara közgazdászának a véleménye, amelyet a Dagens Nyheter című tekintélyes svéd lapban jelentetett meg, a brit elemzőcégre, az Oxford Ecomonicsra hivatkozva. Ehhez járulna még a következő tizenhárom évben mintegy négy százalékos GDP-csökkenés is.

A legvalószínűbb forgatókönyv

Ugyanakkor a mostani svéd választáson várható jobbratolódásnak lehetnek Európa számára kevésbé félelmetes következményei is. A mérsékelt jobboldali pártok ugyanis inkább pártolják az ország NATO-csatlakozását. Így nem elképzelhetetlen, hogy az Észak-atlanti Szövetséggel már így is kompatibilis svéd haderő a NATO-t erősítse a jövőben. (Tegyük hozzá: ehhez Donald Trump amerikai elnöknek bizonyára lenne néhány szava, az USA első embere gyakorlatilag a NATO egyik legfőbb kritikusává nőtte ki magát az elmúlt két évben.)

Közben a szociáldemokraták, a jelenleg a zöldekkel együttkormányzó nagy párt a valaha volt legrosszabb választási eredményére készülhet: 25 százalékot kapnak csak előreláthatólag. A középjobb Mérsékelt Párt is veszíthet szavazóbázisából, de őket potenciális koalíciós partnereik erősíthetik meg.

Egyelőre tehát sem a hagyományos bal-, sem a hagyományos jobboldal nem számíthat parlamenti abszolút többségre, így a Svéd Demokrata Párton múlik majd, hogy ki alakíthat koalíciót. Az SD bizonyára a jobboldali verziót támogatná, a gyenge kormány viszont aligha fog könnyen megbirkózni a megoldandó súlyos feladatokkal: az egészségügy Svédországban is reformra szorul, ahogy a lakhatás kérdést is rendezni kéne, nem is beszélve a bevándorlás valódi problémáiról – és itt most nem a szélsőjobboldal politikai hangulatkeltéséről van szó, hanem munkaerő-piaci, oktatási és társadalmi integrációs feladatokat kéne megoldania a politikának. Kérdés, hogy hétfőtől sikerül-e ezekben a kérdésekben dűlőre jutniuk a választásokat megnyerő svéd pártoknak.

Kiemelt kép: Jonathan Nackstrand / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

EINDHOVEN, NETHERLANDS - OCTOBER 22:  Balazs Dsudzsak of PSV Eindhoven battles for the ball with Mathieu Valbuena of Marseille during the UEFA Champions League Group D match between PSV Eindhoven and Marseille at the Philips Stadium on October 22, 2008 in Eindhoven, Netherlands.  (Photo by Paul Gilham/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.