Nagyvilág

E-mailes békemenetet tartanak a lengyelek

lengyel függtlenség (magyar-lengyel barátság, kultúra, székesfehérvár, )
lengyel függtlenség (magyar-lengyel barátság, kultúra, székesfehérvár, )
Egy jobbos lap megkérte olvasóit, küldjenek sok e-mailt Brüsszelbe, hogy bizonyítsák, rendben a lengyel jogállamiság. Közben egy francia miniszter is nagyon aggódik.

A lengyelek e-mailek ezreivel árasztották el az európai politikusokat, közölve, Lengyelországban nincs veszélyben a demokrácia. Hasonló üzenettel fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez egy lengyelországi egyházmegye püspöke – számolt be róla csütörtökön a lengyel sajtó.

A Niezalezna.pl jobboldali hírportál által szervezett akció résztvevői egy többnyelvű levélben azt közlik az összes EP-frakció tagjaival: “a riasztó sajtóközlemények ellenére” a lengyelországi demokrácia nincs veszélyben. A levélírók szerint az utcai tüntetések során az emberek a tiltakozás jogával élnek. “A demokráciában ez nyilvánvaló, de az utóbbi nyolc évben nem ez volt a szabály” – áll az e-mailben. A továbbítók szerint a demokrácia elveit inkább az előző kormány sértette meg.

Thomas Mann azt mondta a PAP-nak

A lengyel sajtó a PAP hírügynökségnek nyilatkozó Thomas Mannt, az Európai Néppárt német képviselőjét idézi, aki az utóbbi napokban mintegy 1400 ilyen e-mailt kapott. Bas Eickhout, a Zöldek frakciójának holland tagja a Twitter-oldalán némi iróniával bejegyezte: “Bámulatos. Az EP tagjai rengeteg előre gyártott e-mailt kapnak a lengyel állampolgároktól, amikben afelől biztosítanak minket, hogy a lengyel demokráciával nincs semmi baj”.

Hasonló akciót, aminek során a lengyelek Donald Tusknak, az Európai Tanács lengyel elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének továbbítanak egységes tartalmú leveleket, a krakkói székhelyű Piotr Skarga keresztény-kulturális társaság is kezdeményezett. A tiltakozásban csütörtökig közel 43 ezren vettek részt.

A püspök felháborodott az államcsínyen

A nyugat-lengyelországi wloclaweki egyházmegye püspöke, Wojciech Mering Schulznak küldött levelében felháborodásának adott hangot, mert az EP-elnök államcsínynek minősítette a lengyelországi eseményeket. Arról biztosította az EP elnökét, hogy az új lengyel államfő és kormány megválasztása nem a demokrácia hiányáról tanúskodik, hanem az állampolgárok többsége változást akar.

Ezzel nem ért egyet a november közepén a Facebookon alapított, a Gazeta Wyborcza balliberális lap környezetéhez kapcsolódó lengyelországi mozgalom, a KOD. Ennek aktivistái az utóbbi hetekben több városban szerveztek tüntetéseket az új kormány ellen. A tiltakozásokat eddig az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása miatt hívták össze, szombatra több lengyelországi városban a közmédia-reform miatt újabb tüntetéseket terveznek.

Fleur kiakadt a polákokon

Az Európai Bizottság január 13-án vitát tart Lengyelországi jogállamiság állapotáról. Ehhez kapcsolódóan megszólalt Fleur Pellerin francia kulturális miniszter is. Szerinte az alapvető európai értékek kérdőjeleződtek meg néhány országban, köztük Lengyelországban, az államnak a közmédia feletti ellenőrzését kiterjesztő törvények elfogadását követően – mondta csütörtökön Fleur Pellerin francia kulturális miniszter.

Franciaország és a kulturális minisztérium nagyon aggasztónak tartja a magyarországi és a Lengyelországban kialakuló helyzetet

– mondta Pellerin, aki a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni terrortámadás évfordulójakor fogadta Párizsban a sajtó képviselőit.

“Európa nem csupán a piacról szól. Ez az építmény olyan értékeken nyugszik, amiket mindannyian vallunk, és úgy gondolom, hogy manapság e közös értékek alapjaiban kérdőjeleződtek meg” – fogalmazott a miniszter. Pellerin reményét fejezte ki, hogy az uniós biztosok január 13-i tanácskozása alkalmat ad Európának és Franciaországnak, hogy az értékeket megerősítsék és kiálljanak amellett, hogy egyes tagállamok döntései nem egyeztethetők össze ezekkel az értékekkel.

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön aláírta a lengyel médiatörvény módosítását. A jogszabály éles bírálatokat váltott ki külföldön és belföldön egyaránt. Az ügyet az Európai Bizottság is napirendre tűzte a biztosok következő tanácskozásán, és azt a jogállamiság általános lengyelországi helyzetének keretében január 13-án tervezik megvitatni – írja az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik