Tudósok igyekeznek rájönni, mekkora a baj, okozhat-e világméretű járványt a H7N9. Még nincs jele a vírus emberről emberre terjedésének, de a szakértőket aggasztja a mutáció módja. A H7N9 jelen van a baromfiállományban, de köztük nem okoz komolyabb betegséget. Ez teszi lehetővé, hogy különösebb nyom nélkül széles körben terjedjen. Szakértők szerint egyelőre nincs ok komolyabb aggodalomra, de folyamatosan figyelemmel kísérik a vírus fejlődését.
A H7N9-es törzs a felszínén található fehérjék (hemagglutinin és neuraminidáz) kombinációjáról kapta nevét. Péntekig tizennégy beteget regisztráltak Kína keleti tartományaiban, hatan már meghaltak. Azt nem tudni, pontosan miként fertőződtek meg a betegek. Arról sincs hír, hogy más országban is felütötte volna fejét a vírus. A tünetek közé tartozik a láz, a légzési nehézség és a súlyos tüdőgyulladás.
A kínai egészségügy mintát vett a betegektől, és a H7N9 genetikai kódját külföldi tudósokkal is megosztják. Így a legjobb szakértők egyszerre dolgozhatnak azon, hogy mielőbb felfedezzék a nagyobb veszélyt jelentő esetleges mutációkat. A megfelelően megfőtt/sütött szárnyasok fogyasztása továbbra is biztonságos. Oltóanyag egyelőre nincs, az Egészségügyi Világszervezet és partnerei már keresik a lehetséges vírusjelölteket, amelyekből előállítható az ellenanyag.
A H7N9 azért különleges elődeihez képest, mert úgy tűnik, egy módosulás miatt könnyebben indul növekedésnek az emlősökben.Tudósok próbálnak rájönni, melyik faj lehet a vírushordozó. Az egyik eshetőség a sertés, amely a 2009-es sertésinfluenza (H1N1) során tett szert kétes hírnévre. A négylábúak néhány alapvető biológiai tulajdonsága hasonlít az emberéhez, ha egyszerre több influenzatörzzsel fertőződnek, egyfajta olvasztótégelyek lehetnek új vírusok kialakulásához.
A másik lehetőség, hogy a mutáció a szárnyasokban megy végbe, vagy azután történik meg, hogy a vírus a baromfikon keresztül megfertőzött egy embert. „Az állatvilágban a hemagglutininnak 16 (H1-től H16-ig), míg a neuraminidáznak 9 (N1-től N9-ig) variációja található meg” – magyarázta Monika Redlberger-Fritz, a bécsi orvosi egyetem szakértője. Emberekben eddig a H1-es és a H3-as, valamint az N1-es és az N2-es variáns váltott ki megbetegedést.
A H7-es csoport a madárinfluenza-járvány kitörésekor került reflektorfénybe. A H7N1-es, a H7N2-es, illetve a H7N3-es törzs korábban is fertőzött meg embereket, de a tünetek legsúlyosabbika kötőhártya-gyulladás volt – mutattak rá szakértők. A H7N7-es influenzavírus miatt 2003-ban mintegy 30 millió szárnyast öltek le Hollandiában, Németországban és Belgiumban. A vírustörzs 80 embert betegített meg, és csak 3 esetben nyert bizonyítást, hogy emberről emberre terjedt át. A H7N7 egyetlen áldozata egy hollandiai állatorvos volt, aki megtagadta, hogy beadják neki az ellenanyagot.
A H7N9 néhány dologban meglehetősen különbözik a korábban nagy riadalmat keltett H5N1-től is. Utóbbi nagy részben elpusztítja a megfertőződött madarakat, ezáltal könnyebb felismerni és megfékezni a terjedését. A H5N1 kizárólag szárnyasokat érintett, és nem jelent meg más állatfajoknál, például sertéseknél. A megbetegedett emberek többsége előzőleg valamilyen kapcsolatba került fertőzött madarakkal.
A tudósok 1997-es hongkongi megjelenése óta nagy figyelemmel követik a H5N1 törzset, amely 2003-ban újra felbukkant. A vírus Ázsia-szerte megtizedelte a baromfiállományt, és legalább 371 emberrel végzett. A megbetegedettek legalább 60 százaléka életét vesztette, és szakértők régóta tartanak attól, hogy megjelenhet a H5N1 emberről emberre terjedő mutációja, amely könnyen világméretű járványhoz vezethetne.
Fertőzött szárnyasokra leltek Sanghajban
Először mutatták ki a Kínában eddig hat áldozatot követelő H7N9 típusú madárinfluenzát állatokon. A fertőzött szárnyasokat egy sanghaji piacon találták – közölte a Hszinhua hírügynökség. Ttájékoztatása szerint a fertőzött galambokra egy külvárosi szárnyaspiacon leltek a hatóságok, amelyek az árusítás befagyasztását és az összes ott lévő, mintegy 20 ezer szárnyas levágását rendelték el.
Két másik környező piacot is bezártak, az ottani állatokban ugyanis a madárinfluenza H7-es törzsének egy másik variánsát mutatták ki. A városban szombattól kezdődően átmeneti jelleggel minden élő szárnyast árusító piacot bezárnak – jelentették be a hatóságok. A betegeket, halottakat az ország keleti részéről, Csöcsiang, Csiangszu és Anhuj tartományokból, valamint Sanghaj városából jelentették.
A legutóbbi áldozat egy 64 éves, szárnyasok szállításával foglalkozó Csöcsiang tartománybeli farmer, ő csütörtök éjjel halt meg. A hatóságok a betegek hozzátartozóit, rokonait is vizsgálják, de nem találtak arra utaló jelet, hogy a betegség emberről emberre is terjedne. A nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság a hét közepén közleményében úgy fogalmazott, hogy országszerte mobilizálják erőforrásaikat a vírus leküzdésére.
A minisztérium rendszeres tájékoztatást ígért a megbetegedésekkel és a vírussal kapcsolatos információkat illetően, a téma kiemelt helyen szerepel a központi híradásokban, a lakosságot tájékoztató jellegű műsorok is segítik. A sanghaji járványügyi központ igazgatója a Shanghai Daily lapnak kijelentette: az esetek számának növekedésével a szakemberek így egyre közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy a vírus fertőzőképességét és terjedését meghatározzák.
Vakcinát készít az amerikai járványügyi hatóság
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) figyelemmel kíséri az újfajta, egyelőre csak Kínába észlelt madárinfluenzás eseteket, és hozzálátott a védőoltás elkészítéséhez. A CDC honlapján arról tájékoztatott, hogy amerikai és külföldi partnerekkel együtt gondosan figyeli a helyzet alakulását Kínában, vizsgálja a betegséget okozó vírust, hozzálátott a védőoltás elkészítéséhez szintetikus gének felhasználásával. A CDC hangsúlyozta, hogy “rutinszerű felkészülésről” van szó, és ilyen intézkedéseket tesznek minden esetben, amikor egy újfajta influenza bukkan fel emberek között.
