Hozzátette: ha tudományetikai vétségre utaló jelek merülnek fel, akkor az egyetemnek következetesen, az illető személyétől és pozíciójától függetlenül kell eljárnia. A kari tanács ellenszavazat nélkül fogadta el az eljárás elindítását szorgalmazó javaslatot.
Az Angela Merkel kancellár bizalmasaként számon tartott konzervatív politikus 1980-ban elkészült doktori értekezésével kapcsolatban tavaly tavasszal merült fel plágiumgyanú. A schavanplag.wordpress.com oldalon közölt elemzés szerint a mintegy 340 oldalas értekezés több mint 60 oldalán vannak megtévesztő részletek, amelyeknél a szerző azt a benyomást kelti, hogy ismeri a tárgyalt műveket, holott csak feldolgozásokból, összefoglalókból idéz forrásmegjelölés nélkül.
A doktori bizottság az ügyben indított vizsgálat alapján megalapozottnak találta a gyanút. A miniszter számos nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában bárkit is félrevezetni, nem tűri el a gyanúsítást és harcol az igazáért.
A CDU politikusa doktori dolgozatában a személyiség és a lelkiismeret összefüggéseivel foglalkozott. A doktori cím az egyetlen egyetemi végzettsége, mert HHUD bölcsészkarán filozófia, katolikus teológia és neveléstudomány szakon végzett tanulmányait nem zárta le szakdolgozottal, hanem a doktori képzéssel folytatta tudományos pályafutását.
Az utóbbi két évben több német politikust fosztottak meg doktori címétől. A legismertebb Karl-Theodor zu Guttenberg volt védelmi miniszter, aki 2011-ben lemondásra kényszerült és távozott a német politikából a doktori értekezésével kapcsolatban felmerült és időközben beigazolódott plágiumgyanú miatt.
