Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség Bizottsága vasárnap szentpétervári tanácskozásán döntött arról, hogy a belgiumi Vallónia főbb bányászati helyszínei;, Rio de Janeiró-i Carioca kultúrtáj (a hegy és a tengerpart közötti terület); a svédországi Hälsingland míves, fából készült tanyaházai; az iszfaháni Dzsáme-mecset Iránban, valamint a török Catalhöyük neolitikus helyszín a kulturális világörökség részét képezi – tette közzé honlapján (www.unesco.org) a szervezet.
A bizottság a természeti világörökség részévé nyilvánította a csádi Ounianga-tavakat, a kínai Csengcsiang fosszília-lelőhelyet, a Kongó, Kamerun és a Közép-Afrikai Köztársaság területén található Sangha-vidéket, valamint az Indiában lévő Nyugati-Ghátokat, más néven a Szahjadri-hegységet.
Az UNESCO világörökségi bizottsága 36 kulturális, természeti és vegyes helyszínről határoz július 6-ig tartó ülésén.
A bizottság pénteken már felvette a kulturális világörökség listájára Jézus szülőhelyét: a Születés Templomát és a Betlehembe vezető zarándokutat. Emellett felkerült a listára az emberi evolúció Izraelben, a Kármel-hegyen – a Vádi el-Mughara-barlangokban – lévő emlékhelyei, a Rock Islands néven ismert szigetek déli lagúnája Palaun, a Tri Hita Karana filozófia megtestesüléseként emlegetett subak öntözőrendszer az Indonéziához tartozó Balin, valamint Marokkó fővárosának, Rabatnak az ó- és újvárosa.
Szombaton iráni Gonbad-e Kábúsz város, a malajziai Lenggong-völgy régészeti öröksége, a kanadai Grand-Pré mocsárvidék és régészeti lelőhely, a higanybányászat emlékei a spanyolországi Almadénben és a szlovéniai Idrijában, a bayreuthi Őrgrófi Operaház, a portugáliai Elvas helyőrségi város és erődjei, valamint a franciaországi Nord-Pas-de-Calais bányavidéke került fel a világörökségi listára.
