Négy gyárból három bezárt a Gázai övezetben, mivel képtelen ellátni működését. A legális üzleti folyamatok helyét a Hamász által kontrollált feketepiaci kereskedelem vette át. Több millió hordóny szemét ömlik a tengerbe naponta az infrastrukturális hiányosságok miatt.
A tényt, hogy Izrael és Egyiptom a Hamász visszaszorítására törekszik a térségben, az átlagos gázaiak szenvedik meg leginkább: több tízezren elveszítették munkájukat. Még ha fel is oldanák a blokádot, az újjáépítés még évekig eltartana. A vállalkozók külföldre menekítették befektetéseiket, a tétlenségbe taszítottak pedig elveszítették társadalmi fogódzóikat.
Gáza ezt megelőzően sem prosperált, de közgazdászok szerint a blokád minden fejlődési lehetőséget elzárt a térség elől. Izrael szerint a gazdasági szankciók az iráni támogatottságú Hamász ellen szólnak, melynek következtében a 3900 gázai gyár 70 százaléka zárt be, vagy üzemel minimális szinten.
A gázaiak 80 százaléka részesül humanitárius segélyben az ENSZ részéről.