Külföld

Az utasokra fogja Izrael a vérengzést

admin
admin

2010. 05. 31. 17:00

Az izraeli kormány hétfőn a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla utasait vádolta az erőszakos cselekményekért, amelyben a legfrissebb hírek szerint 19-en haltak meg és 26-an megsebesültek. Az incidens, amely óriási nemzetközi visszhangot váltott ki, Törökország újabb szimbolikus lépése arra, hogy befolyásának növelésével hatalmi űrt töltsön be a Közel-Keleten.

A jelenlegi akció egyike Törökország szimbolikus lépéseinek, amelyet a nagyobb közel-keleti szerepvállalás érdekében tesz. Célja, hogy a régióban kialakult hatalmi háromszögben bizonyos szunnita arab országok helyét próbálja betölteni.

Habár az EU korábban arra biztatta Törökországot, hogy főleg Közép-Ázsiában vállaljon szerepet, 1996 óta folyamatosan láthatunk jeleket arra vonatkozóan, hogy Törökország érdeklődése a Közel-Kelet irányába is folytonosan növekszik, s ebben bizonyos vonatkozásban számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Ebben a törékeny erőegyensúlyban Izrael hatványozottan akar nyomatékot adni erejének, főleg, hogy az iraki stabilizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Irán pedig továbbra is főellenség maradt a zsidó állam számára, aki így egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. Washington mindezt aggodalommal figyeli. A képet árnyalja, hogy Egyiptomban bármikor bekövetkezhet a hatalmi váltás, Mubarak jelenlegi kormányfő fia ugyanis nem valószínű, hogy folytatja apja pragmatikus politikáját.
Izrael-ellenes tüntetés az ENSZ székháza előtt Bejrútban (fotó: MTI/EPA)

Izrael-ellenes tüntetés az ENSZ székháza előtt Bejrútban (fotó: MTI/EPA)

A hétfői konvojt vezető török hajón több mint 700 ember tartózkodott, köztük helyi és külföldi újságírók, parlamenti képviselők és jogvédő szervezetek munkatársai mintegy ötven országból. Ott volt az ír Nobel-békedíjas Mairead Corrigan is. Egy EP-forrás Brüsszelben az MTI-vel közölte, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben a flottilla hajóin nem utaztak európai parlamenti képviselők, így magyarok sem.

Az izraeli kormány a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla utasait vádolta a több mint tíz halálos áldozatot követelő erőszak kiváltásával. Avi Benajahu tábornok, az izraeli hadsereg szóvivője a katonai rádióban kijelentette: a haditengerészet a tűzparancs szabályainak megfelelően járt el, és az utasítások világosak. A katonákat figyelmeztették, hogy ne hagyják magukat provokálni – mondta a tábornok, aki szerint készültek ugyan erőszakkal szembeni rendőri akcióra, de terrorista jellegű erőszakkal találták szembe magukat.

Az izraeli kormány szerint minden lehetséges erőfeszítést megtettek, hogy elkerüljék ezt az incidenst. A katonák azt az utasítást kaptak, hogy rendvédelmi műveletről van szó, és tanúsítsanak maximális önmérsékletet. A hajón tartózkodók azonban „szélsőséges erőszakkal, vasdorongokkal, késsel és lőfegyverekkel támadtak rájuk”.

3 éve blokád alatt

Az 1993-as oslói békeszerződés értelmében Izrael 20 kilométeres sávban tartotta meg a Gázai övezet parti vizeinek ellenőrzését. Az izraeli katonák ezen a sávon kívül, a nyílt tengeren támadtak a török flottára. A BBC szakértője szerint az akció Izrael hírnevének és a diplomáciai hatásainak szempontjából is rendkívül kockázatos vállalkozás volt. Hajóflottát megtámadni és a hatalmat átvenni nem könnyű feladat még képzett katonák számára sem, különösen, ha a hajó legénysége ellenállást tanúsít, mint ahogyan ezt ebben az esetben is láttuk.

A hat török hajó Ciprusról indult: 10 ezer tonna élelmiszert, gyógyszert és más felszereléseket vittek volna Gázába. Izrael azonban csak azt engedélyezte volna, hogy a hajók a zsidó állam partjainál kössenek ki. Gázát ugyanis blokád alatt tartják a Hamasz 3 évvel ezelőtti hatalomra jutása óta. Ugyanez a török csoport egyébként korábban 3 hasonló akciót szervezett, de mindhármat meghiúsították.

Nem támadtunk meg semmilyen hajót, csupán az izraeli kormány azon döntésének tettünk eleget, hogy a Gázai övezetbe Izraellel való konzultáció nélkül senki ne léphessen be. Az eset nem más, mint provokáció, mely egyértelműen Izrael legitimációja ellen irányul. Ha valójában segélyeket szerettek volna eljuttatni a térségbe, akkor azt izraeli szárazföldi területen keresztül tették volna, mint ahogyan erre nap mint nap sor kerül – áll az izraeli kormány közleményében.

Ankarában mintegy tízezer tüntető vonult az izraeli konzulátusról a városközpont felé, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva – írja a CNN. A tiltakozók előzőleg meg akarták rohamozni a konzulátus épületét, de ezt a rendőrség megakadályozta. A segélyszállítmány egyik szervezetője egy török civilszervezet volt, a hajókon is számos török állampolgár utazott. Törökország korábban közölte: a támadásnak helyrehozhatatlan következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokban.

Törökország és Izrael között nem volt mindig ellentét. A 90-es években még jelentős közeledést tapasztalhattunk a két ország között, stratégiai partnerség formálódott. Az együttműködés keretében Izraelnek lehetősége nyílt a török légtér használatára, a törökök pedig meg tudtak szerezni olyan fegyvereket, amelyek korábban embargó alatt álltak. 2002-ben azonban Törökországban hatalmi váltás történt. A jelenlegi, iszlám gyökerű, de uniós elköteleződésekkel rendelkező Erdogan-kormány alatt a stratégiai kapcsolatok gyengülni kezdtek, és részben a terrorizmus elleni háború miatt, a Közel-Keleten átalakulási folyamat kezdődött. Ennek hatására a térségben három hatalom emelkedett ki: Törökország, Irán és Izrael, ezzel párhuzamosan a szunnita arab országok befolyása gyengült.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.