Saját elmondása szerint
“Nincs komoly múltam a diplomáciában, miniszteri felkérésemet Gyurcsány Ferenc azzal indokolta, hogy most egy civil értékeket is képviselő tárcavezetőre van szükség. Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként az EU-ban, korábban a konfliktuskezelés terén a Balkánon már szereztem tapasztalatokat” – mondta a meghallgatáson Göncz Kinga.
A hiányzó állomás, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium vezetői posztja azonban aligha oszlatja el a ködöt a kinevezéssel kapcsolatban. A kormányfő szavai szerint azért esett a választása Göncz Árpád egykori államfő lányára, mert a tárcához visszakerül az európai ügyek képviselete, és ezek tízből kilenc alkalommal szociális és gazdasági kérdésekről szólnak.
Az új külügyminiszter legfontosabb feladatai szakértők szerint azonban nem kizárólag az unión belül keresendők, ott egyre nagyobb szerephez jutnak a szakpolitikusok. Leginkább egy új külpolitikai stratégia megalkotására van szükség – mondta lapunk kérdésére Tálas Péter külpolitikai szakértő. A kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Utóbbi megítélése leginkább annak függvénye, hogy a jelentősebb magyar lakossággal bíró szomszédaink épp milyen stádiumban vannak az Európai Unióba vezető úton. A legfőbb prioritások átgondolása és megfogalmazása elengedhetetlen a külpolitika következetességéhez, ez utóbbi fogalom pedig kulcsfontosságú a tárca eredményessége szempontjából.
A struktúra nem új
Hogy valójában ki álmodja ezt meg, ha megvalósul, az persze egy másik kérdés. Politológusok egyöntetű véleménye szerint a külpolitikában eddig súlytalan, orvosi végzettségű Göncz kinevezése egyértelműen arról árulkodik, hogy a kormányfő nem adja ki kezéből a legfontosabb külpolitikai döntéseket.
Ez önmagában még nem jelent sem jót, sem rosszat, hiszen míg egyik oldalról saját magát mentesíthetné a reformkormány irányításával vélhetően igencsak leterhelt kormányfő, ha rábízná egy szakemberre a külügyek irányítását, másrészről viszont egy sereg „felesleges” konfliktust is megspórol, ha olyan valaki kerül a bársonyszékbe, aki szakismeret híján aligha mond ellent neki.
A leendő külügyminiszternek persze ez utóbbi esetben is bőven van tennivalója, a hosszú távú stratégia megvalósítása mellett komoly szerepe van hazánk nemzetközi megítélésének alakulásában, lobbitevékenysége pedig hasznos lehet a külgazdaság fejlődésében, leginkább a magyar multik eredményességét tekintve. Mindenképp szerencsésebb, ha a diplomácia első embere rendelkezik némi tapasztalattal a külpolitika terén, a szükséges ismeretek azonban gyorsan pótolhatók – fogalmazta meg észrevételeit a FigyelőNetnek Tálas Péter.
Hazánk különleges szerepe
Ennek szellemében érkezett a kijelölt külügyminiszter keddi meghallgatására az európai ügyek parlamenti bizottságába, amely a kormánypárti képviselők tíz igen szavazatával, kilenc ellenzéki nem voks mellett támogatta kinevezését. Göncz Kinga elmondása szerint, külügyminiszterként támaszkodni akar a tárca szakembergárdájára, a felkészült magyar uniós diplomatákra, az európai parlamenti képviselőkre, és arra törekszik, hogy minél több kérdésben sikerüljön konszenzust kialakítani a parlamenti ellenzékkel.
A leendő tárcavezető szájából elhangzott: teljessé kell tenni a magyar EU-tagságot, vagyis a következő években csatlakozni kell a schengeni rendszerhez, az eurózónához, és minden még fennálló akadályt fel kell számolni a magyar munkaerő szabad áramlása elől. Megjegyezte, hogy Magyarországnak különleges szerepe lehet az európai alkotmányos szerződés tető alá hozásában, a bővítési folyamat hitelességének megőrzésében.
“Támogatjuk, hogy Románia és Bulgária minél hamarabb belépjen az EU-ba, de a csatlakozás teljesítményalapú legyen” – közölte az MTI tudosítója szerint, és fontosnak nevezte a verespataki aranybánya ügyének megoldását, valamint a romániai kisebbségi törvény elfogadását. Göncz Kinga neuralgikus kérdésnek nevezte az amerikai vízumügyet. Megjegyezte, egyelőre nemigen tudjuk az amerikai vízummentességhez szükséges feltételeket teljesíteni, ugyanakkor bíztatónak nevezte azt a washingtoni szenátusi döntést, amely vízummentességet helyezett kilátásba az afganisztáni és iraki missziót támogató EU-tagországoknak.
A meghallgatáson Göncz Kinga szólt arról is, már most meg kell kezdeni a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre való felkészülést, többek között arra, hogy legyen elegendő uniós ügyekben járatos köztisztviselő.
