Élet-Stílus

Eltemették Szolnoki Pétert, ilyen búcsúbeszédet mondott Geszti Péter

TV2
TV2

Hétfőn délután örökre búcsút vettek Szolnoki Pétertől, a Bon-Bon együttes énekesétől, Biatorbágyon. Az Index riportja szerint a katolikus temetőben búcsúztatták az énekest családja, barátai és pályatársai.

Geszti Péter is beszédet mondott a ravatalnál:

Hátborzongató, hogy a rólad szóló Wikipédia-szócikk milyen hamar frissült. Milyen gyorsan lezárta a valaki vagy valami életed tól-ig adatait. A digitális térben az algoritmusok útjai kifürkészhetetlenek, itt a valós térben pedig, miközben apokaliptikus aszály sújt mindannyiunkat, a szívünket a te elvesztésed szárítja ki igazán. Persze azok a médiumok is elbúcsúztattak téged, akik amúgy sosem írtak rólad, mert nem volt elég érdekes számukra a zenei tehetséged, a felkészültséged, a munkád kiváló és kitartó minősége – semmi, ami a zenész becsületét adja. Bezzeg most! Érzelmesebb sztorit lehet a halálodból csinálni, és posztumusz címlapfigura lettél. Ahogy Hobo írja: »Halj meg, és nagy leszel«. Én úgy mondanám: a legendák halva születnek.

14 fotó

Ez okozta halálát

Török Tamás, Szolnoki állandó zenésztársa a Tényeknek árulta el, hogy milyen betegséggel küzdött zenésztársa, így megelőzve a rosszindulatú pletykákat Szolnoki egészségi állapotáról.

A betegség kiindulópontjaként körülbelül egy évvel ezelőtt jelentkeztek az újabb, furcsa tünetek, amelyek során először az énekes májával adódtak komoly problémák. A vizsgálatok után kiderült, hogy egy rendkívül ritka kór áll a háttérben, amely közvetlenül a máj működését támadta meg. A szervezet fokozatos leépülését végül egy hirtelen fellépő fertőzés vagy komplikáció okozta, ami miatt a belső szervek már nem tudtak megfelelően működni, és ez egy visszafordíthatatlan láncreakciót indított el.

Szolnoki halálát július 12-én jelentették be, az énekes 56 éves volt.

Sikerekkel teli pálya

Szolnoki Péter 1970. május 22-én született Debrecenben, gyerekkorától zenésznek készült, de nem feltétlenül énekesnek: a Duna Ridikül című műsorában korábban arról beszélt, hogy hatéves korától zenei általános iskolába járt, és már korán kiderült, hogy jó a ritmusérzéke és a hallása.

Fuvolaművész szerettem volna lenni

– idézte fel, hozzátéve, hogy a tanári pálya is közel állt hozzá, hiszen a családjában több pedagógus is volt. Szolnoki a nyolcvanas években a Zalka Máté Zenész Tiszthelyettesképző Szakközépiskolában tanult, klasszikus zenei képzést kapott, közben pedig már a könnyűzene felé is kacsintgatott. Később katonazenészként végzett, majd a rendőrség zenekarában dolgozott hosszú éveken át.

A kilencvenes évek elején aztán elkezdődött az a történet, amelyből később Bon-Bon lett. Szolnoki 1993-ban találkozott Török Tamással, méghozzá a Jászai Mari téren. A későbbi zenésztárs Hrutka Róbert ajánlására hívta vokálozni Szolnokit akkori zenekarába, a Bang Bangbe.

Török később úgy emlékezett vissza, hogy amikor meghallotta Szolnoki hangját, rögtön tudta, hogy vele szeretne dolgozni.

A Bon-Bon végül 1995-ben alakult meg, eredetileg trióként, de Magyar Zsolt billentyűs rövid idő után Amerikába távozott, így maradt a máig ismert alapképlet: Szolnoki Péter és Török Tamás.

A zenekar neve is a korszakra jellemző játékosságból született: Török egy 2014-es visszaemlékezésben arról beszélt, hogy meg akarták tartani a Bang Bangből ismert duplázást, emellett a Bon-Bon könnyen kiejthető névnek tűnt, és még azt az utólagos ideológiát is rá lehetett húzni, hogy a lemezek olyanok, mint egy bonbonos doboz: minden dal más ízű és formájú.

A nagy áttörésre 1999-ig kellett várni. Ekkor érkezett A sexepilem, amely azonnal beazonosíthatóvá tette a zenekart. Szolnoki Péter később egy interjúban azt mondta, hogy a dal szinte az utolsó pillanatban került rá a lemezre, és egy régi Four Seasons-sláger, a Walk Like a Man feldolgozásötletéből nőtt ki. A zenekar főcímdalt írt az Európa Expresszhez, majd a Valami Amerika filmzenéje még nagyobb közönséghez vitte el őket.

Szolnoki 2004-ben az Artisjus Zenei Alapítvány díját is megkapta a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett munkájáért. Színházi munkái között szerepel a Bőröndmese, a Haverok, Buli, Bon-Bon, és több színpadi feladatban zeneszerzőként, zenei vezetőként vagy szereplőként is megjelent.

A szinkron szintén fontos volt számára: 1998 óta több mint húsz rajzfilmben énekelt, szinkronizált filmekben és sorozatokban.

Három gyermeke született.

Kapcsolódó
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik