A képviselők – az interneten is közvetített vitában – azt a két jelentést tárgyalták meg, amelyek Románia, illetve Bulgária csatlakozási felkészülésének állásával foglalkoztak. A vitában a két jelentéstevő – Bulgária esetében a brit Geoffrey Van Orden, Románia esetében a francia Pierre Moscovici -, valamint Olli Rehn bővítési biztos és Douglas Alexander, a soros EU-elnökséget képviselő brit miniszter egyaránt úgy vélték, hogy mindkét ország csatlakozása lehetséges a tervezett időpontban, 2007 első napjától. Valamennyien felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a két országnak még fontos feladatai vannak hátra, és súlyos hiányosság esetén a tényleges belépést egy évvel elhalaszthatják. Az EP csütörtökön szavaz a jelentésekről.
Románia esetében az uniós illetékesek a korrupció elleni harcot, az igazságszolgáltatás reformját, az árvák helyzetének rendezését, a strukturális és gazdasági reformok folytatását említették a fő feladatok között. Bulgáriánál a szervezett bűnözés elleni harcot és a romák jogainak biztosítását is kiemelték. Moscovici megjegyezte, hogy a CIA-börtönökkel kapcsolatos híreszteléseket a román csatlakozás elbírálásakor nem szabad figyelembe venni, a két ügyet külön kell kezelni.
A magyar képviselők közül Dobolyi Alexandra (MSZP) azt hangoztatta, hogy a kisebbségi törvény elfogadása és betartása hosszú távon biztosítani tudja a Romániában élő kisebbség és többség harmonikus együttélését, míg Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint “a romániai magyar közösség a kirakatpolitikából kapott bőven eddig, de a lényegi kérdésekből kevés oldódott meg”. A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád (MKP) úgy vélte, az EP-nek szigorú figyelmeztetést kell intéznie a román kormányhoz a kisebbségi törvény ügyében, mert elfogadhatatlan a kormánypártok halogató taktikája.
Gál Kinga mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az uniós csatlakozás minden román állampolgár számára sikeres kell, hogy legyen, a magyar kisebbséghez tartozók számára is ez az egyetlen lehetőség, hogy “ne maradjanak le a létfontosságú modernizációról”.