Külföld

Hollandia nemet mondott

admin
admin

2005. 06. 02. 02:34

Előzetes eredmények szerint a hollandok majdnem kétharmada elutasította az uniós alkotmányt. Viharfelhők az EU felett.

Az előzetes hírek szerint a szavazók 61,6 százaléka utasította el Hollandiában az Európai Unió alkotmányát. Franciaország után a tulipán ország a második tagállam, ahol a népszavazáson megbukott az EU alkotmány. A két “nem” felerősítheti a negatív véleményeket azokban a tagországokban is, ahol eddig még nem szavaztak az uniós alapokmányról. “Még senki sem tudott érdemi javaslatot megfogalmazni azzal kapcsolatban, mi legyen egy elutasított európai alkotmányos szerződés után, de az uniós csúcsig még két hét van, addig születhetnek konkrét elképzelések” – mondta el az MTI-nek Somogyi Ferenc, magyar külügyminiszter. Az európai alkotmányt eddig kilenc uniós tagország ratifikálta.

Mégsem mond le a kormányfő


A mintegy 12 millió szavazásra jogosult állampolgár 62,8 százaléka vett részt a voksoláson, ami jócskán meghaladja az előzetesen alig 30-50 százalék körülire jósolt jelenléti arányt. A hivatalosan nem ugydöntőnek, csupán véleménynyilvánítónak számító voksolás előtt a képviselők azt ígérték, ha a részvételi arány meghaladja a 30 százalékot, magukra nézve kötelező érvényűnek tartják a referendum végeredeményét. A voksok aránya a postán érkező szavazatok miatt még nem hivatalos. Végleges adatokra június hatodika előtt nem lehet számítani, de az elutasító szavazatok magas volta miatt fordulat nem valószínű.

Jan Peter Balkenende, a határozottan az igen mellett kampányoló miniszterelnök nagyon szomorúnak nevezte az eseményt. Azonban kijelentette, hogy kormánya – a népszavazás konzultatív jellege ellenére – tiszteletben tartja a lakosság döntését.

A kormány lemondása nem várható, jóllehet a negatív eredmény egyik oka Jan Peter Balkenende miniszterelnök kabinetjének népszerűtlensége volt: még az uniós ügyekért felelős miniszter, Atzo Nicolai is elutasította a lemondást.


Bernard Bot külügyminiszter késő esti nyilatkozatában igazat adott azoknak, akik szerint az alkotmány kudarcának az is oka, hogy az EU többéves lemaradásban van az uniós történések elmagyarázásával az állampolgároknak. Lehetségesnek tartotta ugyanakkor, hogy újra összeül egy, az alkotmányozó konventhez hasonló testület egy új szerződés összeállításához

Tovább folytatják a ratifikálást

Bár az eddigi két “nem” az eddigi még nem szavazó országokban is erősítheti az uniós alkotmány ellenző véleményeket, Balkenende szerint folytatni kell a szerződés ratifikációs folyamatát, amivel José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke is egyetért.

Az Európai Unió alkotmányos szerződése ratifikációs folyamatának folytatása mellett foglalt állást a francia elnök és a német kancellár is, annak ellenére, hogy a holland választópolgárok a témában kiírt népszavazáson elsöprő többséggel a szerződés elfogadása ellen foglaltak állást. Gerhard Schröder német kancellár közlemnyében hangsúlyozta: “tiszteletben tartja, de nagyon sajnálja” a hollandiai referendum eredményét, mindazonáltal meggyőződése, hogy az unió alkotmányos szerződésére szükség van. Jacques Chirac francia elnök szintén közleményében tudatta, tudomásul vette a holland választók döntését, de ő is a ratifikációs folyamat továbbvitelére szólította a tagországokat.

Az EU vezető tisztségvieslői szerint az unió jelenleg válságot él át, amin azonban túl lehet lendülni. Jucker ígéretet tett arra, hogy a június 16-17-iki csúcstalálkozón javaslatokat fognak előterjeszteni a helyzet megoldására.

Magyar célok

Az európai alkotmányos szerződés hollandiai elutasítása azt mutatja, hogy az emberek még a régi tagországokban is nagyon korlátozott ismeretekkel rendelkeznek az EU működéséről – mondta Somogyi Ferenc, magyar külügyminiszter szerdán az MTI-nek.

Somogyi Ferenc úgy látja, a francia és a hollandiai referendumon történtek akár kedvező hatással is lehetnek az EU 2007-2013 közötti költségvetésére, az erről meghozandó politikai döntés elérésére. Hozzátette: az EU nettó befizető országai, köztük Franciaország és Hollandia átláthatja, milyen fontos ebben a helyzetben az unió működőképességének biztosítása.

A külügyminiszter kiemelte: az új tagországok felzárkóztatását is szolgáló alapokra fordítható pénzek, a jogosultak megfelelő részarányának megállapítása továbbra is alapvetően fontos kérdések.

Mint mondta, Magyarország az Európai Tanács június közepi tanácsülésén egyrészt szorgalmazni szeretné, hogy a történtek ellenére hozzák meg a költségvetés elfogadását szolgáló politikai döntéseket, másrészt a térség országainak európai integrációs folyamata semmilyen esetben ne szoruljon háttérbe.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.