Külföld

Szövetkezeti külső üzletrészek – Nyári Mikulás-csomag

admin
admin

2001. 07. 31. 19:33

Mentőövnek szánja a kormány a külső üzletrészek állami pénzből történő megváltását, a szövetkezetek azonban kegyelemdöfésként élik meg.

Megint a szokásos történet: a kormány berúgta az ajtót, s belelőtt a menynyezetbe – jellemzi a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása kapcsán kialakult helyzetet egy agrár-érdekképviseleti vezető. A nevének elhallgatását kérő szakember nincs egyedül e véleményével, elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői sírnak. Alapos okuk van rá, mert a mostani kormánydöntéssel végső soron ugyanaz a helyzet áll elő, mint aminek megakadályozása végett ez év áprilisában megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt.

Az alkotmányos államműködés felett őrködő grémiumnak ugyan közvetlenül nyilván nem ez állt szándékában, de döntésével megakadályozta a mezőgazdasági szövetkezetek tömeges tönkremenetelét. A törvény vizsgálatakor a fő kérdés az volt, kényszeríthetők-e a szövetkezetek arra, hogy kifizessék a külső üzletrészek tulajdonosait. A válasz határozott “nem” volt, a likviditási gondokkal küzdő társulások pedig fellélegezhettek.

A mezőgazdasági szövetkezetekért néhány hónapja nemcsak az ellenzéki pártok kongatták a vészharangot, hanem a bankszektor is. A Magyar Bankszövetség szerint a külsőüzletrész-kifizetések miatt annyira lecsökkenne a szövetkezetek vagyona, hogy nem tudnák törleszteni a pénzintézetek felé fennálló tartozásaikat. Ez becslések szerint mintegy 120-130 milliárd forint. A bankok kénytelenek lennének azonnal lépni követeléseik behajtása végett, ám ez csak részben sikerülne, mivel a hatalmas túlkínálat miatt drasztikusan leesne a mezőgazdasági eszközök, berendezések ára. Csődhullám söpörne végig a szövetkezeteken, ráadásul az agrárhitelezéssel foglalkozó bankok vesztesége is tetemes lenne. A sötét felleget végül az AB kergette el a fejük fölül, ám az most a kabinet “jóvoltából” újra ott tornyosul.

TÁMADHATATLAN KONSTRUKCIÓ. Az Orbán-kormány ugyanis nem hagyta annyiban a dolgot. Rájött: ha a parlamenten keresztül nem vezet út 200-300 ezer – a tulajdonát pénzre váltani képtelen – ember kiengeszteléséhez, talán megteszi egy egyszerű kormányhatározat is.

S jól számított. Mert a kormánydöntés már nem vihető az AB elé, s ily módon “piaci” eszközökkel oldhatják meg az évek óta húzódó politikai kérdést. A kabinet nem titkolt szándéka, hogy a választásokig a szövetkezeti nyugdíjasok is kézhez kapják vagyonrészeik ellenértékét. Mindez előzetes becslések szerint körülbelül 80 milliárd forintba kerül.

Az első körben azonban a külsőüzletrész-tulajdonosokat “kárpótolják”. Az ellenzéki pártok ezúttal jogilag nem vitathatják a tranzakciót, mivel nem költségvetési pénzből történik a kifizetés, hanem a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalatán keresztül.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik tisztségviselője is hangsúlyozza: bár az AB tavasszal kimondta, hogy az alaptörvénybe ütközik a piaci viszonyoktól idegen névértéken történő kifizetés, a kormányt mégsem lehet a taláros testület határozatának kijátszásával vádolni. Annak ellenére nem, hogy végül mégiscsak az 1992-es nevesítéskori értéket kapják kézhez az alanyi jogosultak.

Az MFB szóban forgó kft.-je ugyanis piaci szereplőként tesz vételi ajánlatot, ami a törvénnyel ellentétben senkire sem kötelező. A jogosultak vagy elfogadják, vagy visszautasítják.

A tranzakciót egyébként a megyei földművelésügyi hivatalokon keresztül bonyolítja le a bank, s a tényleges adásvételeket is a hivatalok kötik a kft. nevében – tájékoztat Tarnóczi László, az MFB sajtószóvivője. Azt is hozzáteszi, hogy saját forrásból finanszírozzák a vásárlásokat, minderre pedig a nyár eleji devizakötvény-kibocsátásból befolyt 450 millió euró nyújt fedezetet. Számításaik szerint az előirányzott 25-30 milliárdos összeget csökkentheti, ha a szövetkezetek élnek elővásárlási jogukkal. Erre azonban nemigen kerül sort, mert a gazdaságok kétharmada adósságok alatt nyög.

Külső üzletrészekAz 1992-es szövetkezeti és az úgynevezett átmeneti törvény rendelkezései alapján nevesítették a szövetkezeti vagyont. Az aktív tagokra 107,9 milliárd forint, a nyugdíjasokra 101,2 milliárd forint, míg a külsőüzletrész-tulajdonosokra 51,9 milliárd forint vagyoni érték jutott. Ez utóbbiak körében az alanyi jogosultak igénye azóta 25-30, míg a nyugdíjasoké 80 milliárd forintra csökkent.

VÉSZFORGATÓKÖNYVEK. Kettős félelemben élnek a mezőgazdasági szövetkezetek – rajzolódik ki a vezetőik által a Figyelőnek adott nyilatkozatokból. Az idén hatályos szövetkezeti törvény értelmében ugyanis 2005. december 31-ig gazdasági társaságokká vagy új típusú szövetkezetekké kell alakulniuk, s öt éven belül mindenképpen meg kell szüntetniük a külső üzletrészeket. Ha szövetkezetként működnek tovább, akkor a külső vagyonrészeket részjeggyé kell alakítaniuk, ez utóbbi értékpapírokat pedig azonnali megváltási kötelezettség terheli. Ha valaki ki akar lépni, nem tagadható meg tőle a részjegy ellenértékének kifizetése – magyarázza Katona György, a detki Barátság Szövetkezet elnöke.

A gazdasági társasággá alakulás sem kecsegteti őket sok jóval. A vállalkozásokban ugyanis mindenkit vagyonrésze arányában illet meg szavazati jog. Mivel a mezőgazdasági szövetkezetek kétharmadában a nyugdíjasok és a külső üzletrésztulajdonosok többségi vagyont képviselnek, ezek megvásárlásával az MFB, s rajta keresztül az állam többségi tulajdont szerez, befolyásolhatja a vállalkozás sorsát. Akkor sem járnak jól a szövetkezetek, ha az MFB-s kft. úgy dönt, nem lép be a gazdasági társaságba, inkább fizessék ki számára a tulajdoni hányadnak megfelelő ellenértéket.

Mindegyik verzió vészforgatókönyv a szövetkezetek számára, mert vagy csődbe mennek a részjegyek kifizetésekor, vagy le kell nyelniük, hogy egy idegen cég diktál nekik.

Az Orbán-kormány azonban elszánt. Dehogy is ejt könnyet a szocializmusból itt ragadt kolhoz-csökevényekért. Orbán Viktor egy rádióinterjúban így fogalmazott: “A szövetkezetek szempontjai másodlagosak a magántulajdonnal rendelkező magánszemélyek érdekeivel szemben.” Torgyán József pedig egyszerűen csak szűk posztkommunista erők fellegvárának titulálja e szerveződéseket.

A két koalíciós pártnak azért is sürgős a külső üzletrészek rendezése, mivel erre ígéretet tett a jogosultaknak. “Nem lehet cserbenhagyni több százezer embert. A kormány részéről becsületes dolog, hogy meghozta ezt a döntést. Elég nagy baj, hogy az előző kabinet semmit nem tett” – fogalmazott egy másik kisgazda politikus, Gyimóthy Géza. Nem is érti, miért nem tetszik a szövetkezeteknek, hiszen mentőövet dobtak nekik, most nem ők állják a cechet. Legkésőbb 2005 végéig úgyis rendezniük kellett volna a külső üzletrészeket. Gyimóthy azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Unióba tartunk, a közösségben preferált birtokrendszert, a családi gazdaságokat kell idehaza is kiépíteni. “Minél később fogunk hozzá az átalakításhoz, annál nagyobb a vérveszteség.”

Míg a külsőüzletrész-tulajdonosoknak ajándékot hoz a Mikulás – hiszen legkésőbb november végéig kifizetik őket -, a szövetkezetek azon törhetik a fejüket, miként dugják ki a fejüket a víz alól. A túlélés egyik módját, a gazdasági társaságokká történő átalakulást mindenesetre megakasztotta a beígért pénz. A nyugdíjasok ugyanis – bár rendelkeznek szavazati joggal – nem fognak arra voksolni, hogy szövetkezetük részvénytársaságként vagy kft.-ként működjön tovább. “Bolond lenne bevinni az üzletrészét, hogy aztán vagy kap osztalékot, vagy nem, amikor Orbán Viktor kifizeti neki decemberig” – érzékelteti a falubeliek véleményét Katona György.

Sok mezőgazdasági szövetkezet számára nem maradt más lehetőség, mint az, hogy az aktív tagok a szövetkezeti vagyonból kft.-t alakítsanak, amely azután biztosíthatja a megélhetésüket. Az állam pedig azt kezd a hátramaradott tulajdoni hányaddal, amit akar.

Mindenesetre az MFB-nek fel kell készülnie arra, hogy a külső üzletrészek felvásárlásával nemcsak a vagyon, hanem az adósság is az ölébe hull.

VÉSZHARANGOK. Kormányzati körökben egyelőre nem tudtak érdemi információval szolgálni arról, mit is kezd az állam a szövetkezeti tulajdonnal. Egy magas rangú minisztériumi tisztviselő így fogalmazott: ez már az MFB kompetenciájába tartozik. Nyilvánvaló azonban, hogy mivel a bank mögött a mindenkori kormány áll, nem a pénzintézet, hanem a politika dönti el a mintegy 110 milliárdos vagyonrész sorsát.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke figyelmeztet: itt az ideje az agrárbékének. A kormánynak nem megosztania kellene a mezőgazdaságban dolgozókat, hanem inkább egységesen támogatni. Nagy Tamás szerint üdvözlendő, hogy rendezik a külső tulajdonosok és a nyugdíjasok ügyét, de mint hangsúlyozza, a kabinetnek végre foglalkoznia kellene az aktív tagokkal is, elvégre a szövetkezetek adják a minőségi élelmiszer-termelés felét. A MOSZ megoldási javaslatának lényege, hogy a szövetkezetek és a helyben lakó mezőgazdasággal foglalkozó gazdák kedvezményes hitelkonstrukciók révén vásárolhassák meg az államtól a volt külső vagyont. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy robog a “szövetkezeti busz”, s mindenki kéri a ráeső vagyonrészt. Ki a kereket, ki a karoszszériát, ki pedig a kormánykereket.

A bankszektor pedig újra kongathatja a vészharangokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.