Érik a tisztújítás a Magyar Tudományos Akadémiánál, a Qubit pedig úgy értesült, hogy a soron következő elnökválasztás több ponton is eltér az ilyenkor szokásostól. Ezúttal ugyanis az akadémiai osztályoknak szokatlanul korán, már október 29-én meg kell nevezniük jelöltjeiket az összes elöljáró tisztségre. Értesüléseik szerint a jelölőbizottság már november első hetében össze is ülne a tisztségviselők mielőbbi megválasztása érdekében.
Amint írják, a sietség oka az lehet, hogy a kutatóhálózatot érintő strukturális változások még korántsem értek véget, a folytatásra pedig már 2020. január 1-jétől sor kerülhet. Feltehető, hogy ezért kell ilyen korán eldőlnie annak, ki áll majd a hazai tudományos élet fellegvárának élén. Akadémiai berkekben az MTA elnöki pozíciójára a Qubit forrása szerint a legesélyesebbnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszont ápoló Freund Tamás neurobiológust, az MTA jelenlegi alelnökét, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját tartják. Egy, a lapnak nyilatkozó kutató szerint az akadémián nyílt titok, hogy a jelenlegi elnök, Lovász László már meg is kérdezte a neurobiológust, vállalná-e a megbízatást, Freund pedig igent mondott.
Az utóbbi években az MTA alelnökeként tevékenykedő Freund amikor csak lehetett, távol tartotta magát az MTA és az ITM között rendszeresen fellángoló csatáktól. Nyíltan bírálta az ITM intézkedéseit, azon belül is elsősorban az MTA és kutatóintézeteinek alapfinanszírozását érintő szigorításokat. A lap megszerezte azt a levelet, amit Freund 2018 decemberében írt Orbán Viktornak. Freund ebben többek között arról ír, hogy Palkovics László intézkedéssorozata a lehető leghatásosabb módja a kutatóhálózat teljes felszámolásának. A levélben Freund elsősorban a Palkovics-féle intézkedések ellen kelt ki, és kérte, hogy a miniszterelnök késztesse jobb belátásra miniszterét. Mint azt az agykutató kifejtette,
Palkovics miniszter úr sok mindenhez kiválóan ért, de a tudományos kutatáshoz, a felfedező- vagy alapkutatáshoz, annak belső logikájához, működési és finanszírozási feltételeihez nem.
A levélben azonban az is kiderül, hogy nem minden kutatót venne védőszárnyai alá Freund. A kormánykritikus tudósokat például nem. Szavai szerint:
A kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
