Közélet

Én podkasztolok, te podkasztolsz, mi podkasztolunk

Eljött az idő, hogy hallgassunk mi is az idők szavára és rávegyük a közönségünket is, hogy hallgassák a mi szavunkat is, ne csak nézzék, meg olvassák, mint eddig. Podcastokat indít a 24.hu, alább elmondjuk, hogy milyeneket és miért.

A 24.hu Magyarország egyik vezető hírportáljaként feladatának, sőt, kötelességének tekinti, hogy folyamatosan kísérletezzen új formátumokkal és tartalmi megoldásokkal. Ezért gyártunk a szövegek mellett videós tartalmakat is, és ezért tesszük most próbára magunkat egy külföldön már egy ideje igen népszerű és nálunk is elterjedőben lévő műfajban, a podcastban.

Mi ez az egész?

A podcast végső soron nem is olyan új találmány: emberek beszélgetnek egy stúdióban a világ dolgairól, szerencsés esetben szórakoztató módon. Ha úgy nézzük, akkor ebben semmi újdonság nincs, egy régóta ismert médium, a rádió új bőrbe bújtatása. Vannak azonban előnyei ahhoz képest, például nem kell hozzá frekvencia, ami nekünk például nincs, hanem lehet az interneten csinálni, ami viszont van, nem csak nekünk, hanem többé-kevésbé mindenkinek. Ebből következően időhöz sincs kötve, legalábbis nem szigorúan: nincs adásrend, meg adásmenet, nincs műsorújság sem.

A podcast tehát meglehetősen demokratikus műfaj: viszonylag alacsony belépési küszöbbel szinte bárki indíthat ilyet, nem kell hozzá sokkal több, mint egy hangrögzítő berendezés, egy számítógép, meg némi sávszélesség, meg azért persze nem árt egy jó ötlet sem, amire formátumot lehet építeni. A podcast valójában kicsit úgy viszonyul a rádióhoz, mint a blog a klasszikus újságokhoz, de azért a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az igazán sikeres podcastokat nem teljesen kívülállók készítik, hanem olyan szakemberek, akik így vagy úgy, de rendelkeznek már tapasztalattal a tartalomgyártás terén. Mi például a legtöbbet talán a Vox-szerkesztő Ezra Kleint hallgatjuk, és tőle tanulunk, hogy tényleg csak az egyik legismertebb mintát ajánljuk.

Az mindenesetre biztos, hogy az online médiumok egyre nagyobb része próbálkozik a műfajjal, mi mostanra érezzük úgy, hogy nem maradhatunk ki a sorból. 

Miért gondoljuk úgy, hogy a podcastban van fantázia?

Azért, mert azt érezzük, hogy bőven vannak olyan élethelyzetek, amikor mi magunk is szívesen hallgatunk podcastokat. Közhely, de attól még igaz, hogy a tartalomfogyasztás egyre nagyobb része zajlik mobileszközökön. A mi cikkeinket is többen olvassák már mobiltelefonról, mint hagyományos számítógépről. Amikor úton vagyunk, akkor viszont nem feltétlenül tudunk vagy akarunk olvasni, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogyasztunk szívesen tartalmat. A podcast olyan szituációkban is kínál erre lehetőséget, amikor például zenét, rádiót vagy netán hangoskönyvet hallgatunk, például autóban, tömegközlekedési eszközön, futás, edzés vagy mosogatás közben.

Milyen podcastot tervezünk?

Többfélét is. Ahogy írott és videós tartalomból is próbálunk minél több fajtát előállítani, a podcastnál sem tervezzük nagyon másképp. Indulásképpen négy különböző sorozattal készülünk: a Határsértők címűben Kerner Zsolt és Jankovics Márton beszélget olyan ismert vagy kevésbé ismert érdekes emberekkel, akik szakmájuknak köszönhetően különféle tudományterületek között mozognak. A Tangó és Kes podcast a 70-es, 80-as, 90-es évek magyar alvilágával foglalkozik: Böcskei Balázs politológus és Bezsenyi Tamás kriminológus beszélgetéseiben érdekes életutak, esetek és bűntörténetek elevenednek meg.

A kultrovatunk két tematikával is készül: A Sorozatlövő című podcastban a hazai televíziós sorozatgyártás fontos figurái, nem csak ismert színészek és rendezők, de kevésbé ismert, ám nélkülözhetetlen háttéremberek is beszélnek arról, miért vált ez a terület a szórakoztatóipar egyik legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő szegmensévé az utóbbi néhány évben nálunk is, a  Filéző című sorozatban pedig a magyarországi gasztroforradalom főszereplőivel beszélgetünk. Mindkét tartalom célja az, hogy megmutassuk egy dinamikusan fejlődő terület hátterét, egy kicsit mögé nézzünk a felszínen látható eseményeknek és elmerüljünk a részletekben. Elérhető lesz emellett nálunk a G7 gazdasági podcastja és legkésőbb ősszel indul egy focis sorozatunk is.

A terveink közt szerepel emellett még celebes, zenés, filmes és egyéb tematikák podcastos feldolgozása is a jövőben, szóval ha a dolog működik, akkor biztos nincs megállás!

Milyen gyakran lesznek új cuccok?

A terveink szerint nagyjából hetente, aztán majd meglátjuk, hogy hozza az élet, a nyár, meg az energiáink.

Hol lehet minket hallgatni?

Egyrészt a 24.hu erre létrehozott felületén, ide minden adás ki fog kerülni, a podcastokat tartalmazó cikkek pedig megjárják majd a 24-es cikkek szokásos útját: megjelennek a főoldalunkon, ott lesznek a Facebook-oldalunkon és bekerülnek a napi hírlevelünkbe is. Emellett pedig elérhetőek lesznek minden olyan csatornán és felületen is, ahol ismereteink szerint az emberek általában podcastokat szoktak hallgatni: a Spotify-on, az Apple Podcaston és az Android Podcaston is.

Jó hallgatást és persze továbbra is jó olvasást kívánunk mindenkinek!

Első podcastunk első epizódját meghallgathatja itt.

Image: 73870728, Marsai Viktor afrika kutatÛ. A Kˆzszolg·lati Egyetem adjunktusa, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Marsai Viktor és Afrika eldugott oldala
Ez itt a Határsértők, a 24.hu új podcastja. Az első részben Afrikáról beszélgetünk Marsai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusával, akinek ez a fő kutatási területe. Szóba kerül, hogy mennyire nem ismerjük valójában Afrikát, mit érdemes arrafelé enni, hol van Kína szerepe a térségben és hogy lehet-e Kenyából űrnagyhatalom. 
Címkék: podcast24humédia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73908380, A kiállítást a 2B Galéria a magyarországi deportálások 75. évfordulója alkalmából szervezi és a II. világháborúban elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket. Koncepciója szervesen kapcsolódik a Waldsee 1944 című, a galériában 2004-ben (majd később még több mint húsz helyszínen, többek között Berlinben, Washingtonban, New Yorkban és Cape Town-ban) bemutatott kortárs képzőművészeti projekthez.  A holokauszt áldozatainak leveleit ma levéltárak őrzik. A képeslapok, papírfoszlányok, levelek a munkaszolgálat és a deportálás különleges dokumentumai, legtöbbször szerzőjük életének utolsó pillanataiban íródtak. Waldsee az auschwitzi megsemmisítés szimbolikus helyszíne., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.