Orbán-Trump-találkozó: van az a pénz

Gáz- és fegyverüzlet állhat a háttérben. Dollármilliárdos csomagot visz Orbán Washingtonba.

Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa március 20-án Christopher Robinson külügyi helyettes államtitkárnak megerősítette, Magyarország akkor is az Ukrajnán keresztül érkező gázt veszi, ha 2020 után lejár az ukrán-orosz tranzitszerződés – értesült a Népszava. Közvetve ez is szerepet játszhatott abban, hogy májusban Donald Trump Washingtonban fogadja Orbán Viktort.

Az Egyesült Államok célja, hogy ha már orosz gázt veszünk, akkor azt Ukrajnán keresztül fogadjuk, ne a később elkészülő Északi Áramlat 2-es vezetéken, így ugyanis – a NATO-hoz csatlakozni kívánó – Ukrajna továbbra is jelentős tranzitdíjra tehet szert.

Washington azt szeretné, ha a térség államai leszakadnának az egyoldalú orosz gázfüggőségről. A Népszava szerint az Orbán-kormány az elmúlt hetekben többször jelezte, kész a Fekete-tengeren – részben amerikai érdekeltségű cégek által – kitermelt román gázt venni.

Kötelék: az égben köttetett

Az energetika mellett a fegyvervásárlás a másik kulcstényező az Orbán-Trump-találkozó létrejöttében. A Népszava szerint az egymilliárd dollárosra tehető rakétavédelmi beszerzés mellett szóba jöhet a lejáró lízingszerződésű Gripenek kiváltása F-22-es vagy F-35-ös amerikai gépekkel.

Kecskemét, 2016. október 25.
Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülõgép éjszakai kiképzõ repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülõbázison, Kecskeméten 2016. október 25-én. Az éves kiképzési tervnek megfelelõen október 18. és 28. között éjszakai repüléseket hajtanak végre a pilóták.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Vadászgépvásárlásról is tárgyalhatunk Amerikával
2026 után lecserélheti vadászgépflottáját Magyarország. Amerikai vadászgépek válthatják a Gripeneket, a magyar illetékesek egy egymilliárd dollárt meghaladó értékű beszerzés lehetőségét kezdték el vizsgálni.

Feledy Botond elemző szerint fontos, hogy a kormány mit ígért a találkozóért, de az sem mellékes, hogy Orbán Viktor kilenc évig azért nem kapott elnöki meghívót a Fehér Házba, mert

nem folytatott kellően erős Atlanti-barát politikát.

Az első Orbán-kormány 2001-ben végül a svéd vadászgépek mellett döntött az amerikaiak helyett, ami meghatározta a 2010-es indulását is.

A fegyvervásárlás óriási szerepet játszhatott abban, hogy Orbán Viktor meghívását mostanra időzítették.

Másfél év munkája van a meghívóban

Ezt már a Magyar Nemzet írja. A lapnak egyebek mellett a magyar—amerikai kapcsolatok utóbbi időben bekövetkezett látványos javulásával magyarázták diplomaták és szakértők, hogy Donald Trump május 13-án fogadja Orbán Viktort.

Régóta érett a találkozó, és sokan dolgoztak rajta

– mondta egy névtelenséget kérő vezető diplomata, aki szerint az áttörést a nemrég aláírt védelmi együttműködési megállapodás és hazánk Izrael-barát politikája hozta meg.

Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a fehér házi találkozón szó lehet fegyverek, illetve az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) beszerzéséről is. A lap több  forrása is jelezte, hamarosan nagyobb fegyverüzleteket, így amerikai rakétarendszer vásárlását is bejelenthetik. Az ilyen, forintban kifejezve több száz milliárdos üzletek gyorsították fel a lengyel és a román vezetők fehér házi invitálását is. sát meghívta már.

A CEU ügye Trumpnak nem létkérdés

A két ország több kérdésben – így a migráció ellenzésé­ben vagy a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezésével – is azonos álláspontra került. A lap szerint barátivá vált Szijjártó Péter és amerikai kollégája, Mike Pompeo kapcsolata. A Trump-adminisztráció meg akarja erősíteni kapcsolatát a közép-európai országokkal. A washingtoni találkozó mindkét ország és vezető szempontjából eredményes lehet – mondta a Magyar Nemzetnek Barry Casselman amerikai politikai elemző.

A CEU ügye Trump számára nem létkérdés

 – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A  Corvinus Egyetem tanára szerint a Trump-kormány gyakorlati, nem ideológiai politikát folytat, a magyar álláspontok felsorakoztak az amerikaiak mellé, a budapesti székhelyű amerikai egyetem ügye ezért fokozatosan lekerült a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,33%
DK 16,19%
Momentum 9,89%
MSZP-P 6,66%
Jobbik 6,41%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,62%
LMP 2,18%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények