Kinek a kezét engedi el Amerika, és mikor kezdték el? Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István az amerikai prioritásokról, Afrika lehetőségeiről és a túlbürokratizált Európai Unióról beszélt.
A Birodalom a 24.hu és a Partizán közös elemzőműsora, amelyben Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István beszél külpolitikáról és a világ eseményeiről.
És ki maradt karakteres politikus Európában? Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István a külföldi befolyásolásról, az oroszokkal szembeni gyengeségről és arról beszéltek, hogy van-e karakteres politikus Európában Orbán Viktoron kívül.
A 24.hu és a Partizán közös elemzőműsorában most arról van szó, hogyan lehet nyomást gyakorolni a tagállami kormányokra, illetve hogy célja-e ez egyáltalán az Európai Uniónak.
És milyen lett a pápánk? Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István a szélsőjobboldali együttműködésről, az ukrán kémbalhé végkimenetéről és arról beszélt, mit várhatunk XIV. Leó pápától.
A Birodalom a 24.hu és a Partizán közös külpolitikai elemzőműsora
És mi történik a demokratáknál? Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István a konklávéról, az amerikai befolyásról és az egyház bonyolultsáságról beszélgetett, de szóba került az is, kik pályáznak már most a baloldal vezetésére, és hogy miért tud Donald Trump mindenkit megvezetni.
És mihez fog kezdeni vele? A Birodalom a 24.hu és a Partizán közös külpolitikai elemzőműsora.
Mert inkább Moszkvában sétálgat. Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István európai katonai bázisokról, elszigetelt Szijjártóról és egyre kevesebb embert érdeklő magyar ügyekről beszélgetett a Birodalom után második adásában.
A Birodalom a 24.hu és a Partizán új, közös külpolitikai elemzőműsora, amelyben Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István beszélgetnek külpolitikáról.
Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd István az amerikai baloldalt maghatározó harcról és az Egyesült Államok Magyarországgá válásáról beszélgetett a Birodalom után első adásában.
Ezen a héten Feledy Botond ír arról, hogyan és mikor lehet szavazni, és mit jelent ez hosszú távon.
A 24.hu és a Partizán együttműködésében készülő, az amerikai elnökválasztással foglalkozó podcast szereplői közül ezen a héten Feledy Botond pillant be a kulisszák – és a jelöltek háta – mögé.
A Brüsszel elleni kampánytól a CEU-ügyig: a nemzeti érdeknek a párt felett kellene állnia. Kérdés, egyáltalán odafér-e még.
Mert Orbánnak muszáj attól tartania, hogy egyik pillanatról a másikra a nagy műgonddal ápolt orosz-magyar kapcsolatot elhajítja a Kreml, ha érdekei úgy kívánják.
Ez a húsz kilós, bőrtokos alumínium táska vált a világhatalom egyik jelképévé. Ennek birtokában indíthat az Egyesült Államok elnöke bárhonnan, bármikor atomtámadást.
Németország iszonyatos nyomás alatt áll. Nem sok választása van Angela Merkelnek, minthogy látványosan reagáljon. Közben a “titkos kapusok” keményen dolgoznak a háttérben.
Három következtetés versenyezhet azért, hogy kinek is állhatott érdekében ez a merénylet.
Miközben zajlik az európai liga. Most ráadásul nyílt a verseny, alighanem érdemesebb ott energiát befektetni, mint a hazai pályán időt vesztegetni.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a strasbourgi parlamenti ülésen súlyos víziót vázolt: ha Schengen szétesik, az az első lépcső, hogy az egész EU szétessen.
A konfliktus utáni órák azt mutatják, hogy megúszhatjuk világégés nélkül a két forrófejű katonai oldal találkozását.
Kivégzett túszok, agyonlőtt vacsorázók, kimenekített államfő, teljes zűrzavar. A péntek éjszakai párizsi merénylet több ponton fog fordulatot hozni az európai országok gondolkodásában, amelyek akár az elkövetkező évtizedeinket is alaposan átformálhatják.
A kétórásra nyúlt beszélgetés Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között izgalmas lehetett, kár, hogy az ott felvetett legfőbb témák aligha szerepeltek a közös sajtótájékoztató napirendjén. Marad a szimbólumértelmezés, visszatérhetnek nemsokára a kremlinológia szép napjai.
A közép-európai kompországok versenye töretlenül zajlik. A magyar komp német motorral, de orosz gázzal a két part között ingázik.
