Közélet
Budapest, 2018. május 14.
Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt (b) a kinevezése elõtti meghallgatáson, az Országgyûlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én. Mellette Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár (j).
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Svédországi vadászatáról is megkérdezték Semjént

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 05. 14. 15:56

Híve annak, hogy lakossági igény esetén újabb iskolákat adjanak az egyházaknak.
Korábban a témában:

Kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, aki erről kinevezés előtti meghallgatásán beszélt hétfőn a parlament igazságügyi bizottságában.

A kereszténydemokrata politikus példaként hozta, hogy az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez.

Mint mondta, megvan benne a nyitottság a változtatáshoz, ugyanakkor mivel az 1 százalékot jelenleg kiegészítik a teljes összegre, működhet a rendszer így is a továbbiakban.

A jelölt kiállt az állam és az egyház mellérendeltsége és a vallásszabadság mellett.

Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma. Ismertette, a közoktatásban 6-ról 13, a szociális területen 11-ről 23 százalékra nőtt ez az arány. Híve annak, hogy lakossági igény esetén az egyházak további intézményeket is átvegyenek – erősítette meg.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 270 ezer gyermek tanul hittant, az egyházak költségvetési támogatása pedig a 2010-es 24 milliárdról 55 milliárdra bővült. Emellett 80 százalékkal nőtt a kistelepülési lelkészek jövedelme, emelkednek a határon túli egyházi támogatások, a kormány számos óvodafejlesztést és programot támogatott. Utóbbiak közé sorolta a reformáció évét és a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítését.

A miniszterjelölt szólt az egyházügyi törvényről is, értékelése szerint csak az egyházalapítás kapott nagy médiafigyelmet, pedig az csak egy kis szelete volt egy jól kidolgozott jogszabálynak. Kiállt amellett, hogy külön kell választani a több száz éves egyházakat a „most kitalált vallási kísérletektől”.

A DK-s Arató Gergely – egyetlen kérdezőként – az emberi jogok európai bíróságának ítéletéről, az egyházi intézmények finanszírozásáról és a svédországi vadászatáról faggatta Semjén Zsoltot.

A miniszterjelölt azt felelte: kétharmados parlamenti többséggel megnyugtatóan rendezni fogják az ítéletében foglaltakat. Felidézte: a kormány már az előző ciklusban benyújtotta a módosítást, annak elfogadásában azonban az ellenzék nem volt partner. Tárgyalásokat folytattak és nagyrészt kompromisszumra jutottak – hangoztatta.

Semjén Zsolt visszautasította, hogy az egyházi intézmények háromszor annyi finanszírozást kapnának, mint az államiak. Diszkrimináció az MSZP-SZDSZ-kormány alatt volt, most egyenlő finanszírozás van – jelentette ki.

A vadászatról szólva azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága, az ügyészség és az adóhatóság is az ő álláspontját támasztotta alá, az eseményen nem képviselői minőségében vett részt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy sem adó-, sem illetékkötelezettsége nincs – tette hozzá.

A miniszter kinevezését 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság. (MTI)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.