Közélet
Paks, 2016. október 13.
Átrakógép Pakson, a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2016. október 13-án. A tároló öt moduljában több mint nyolcezer, a paksi atomerõmûben elhasznált fûtõelemet helyeztek el, a most megépült hatodik modul az atomerõmû szomszédságában, de a szükséges engedélyezés még hátravan.
MTI Fotó: Sóki Tamás

A túlnyomó többség ellenzi Paks II-t

24.hu
24.hu

2018. 01. 19. 09:48

A Greenpeace Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2017 októberében országos reprezentatív kutatást végzett Paks II megítélésével kapcsolatban, személyes megkeresésekkel, ezer főre.

A felmérésből kiderül: Magyarországon nincsen egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne a paksi bővítésnek. 

A kor, nem, iskolai végzettség, lakhely és pártprefencia szerinti bontásban végzett kutatás eredményeinek elemzéséből jól látszik: az orosz állami vállalat által, orosz hitelből építeni tervezett Paks II-t a magyar lakosság elsöprő többsége, 61 százaléka ellenzi. Az atomerőmű-bővítéssel csupán az ország 19 százaléka – azaz kevesebb, mint a teljes lakosság egyötöde – ért egyet.

2016-hoz képest 8 százalékponttal nőtt a Paks II-t elutasítók aránya, és ezzel meghaladta az eddigi rekordszámot, a 2015-ös 60 százalékot. Ezzel egy időben radikálisan visszaesett a támogatók aránya is: 2015-ben még 31 százalék, 2016-ban 27 százalék, 2017-ben már csak 19 százalék támogatta a projekt megvalósulását.

Az atomerőmű veszélyessége minden társadalmi csoportban a vezető ellenérv. A legtöbben (a válaszadók 39 százaléka) a felsorolt válaszok közül

a „veszélyes” szót említették Paks II ellen szóló legfontosabb ellenérvként.

A második legfőbb (a válaszadók 29 százaléka szerinti) érv az erőműbővítés ellen a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémája volt.

Magyarország jövőbeni energiaigénye azonban nem függ Paks II-től. Egy valóban fenntartható, és a lakosság biztonságát nem veszélyeztető megújulóenergia-rendszer fokozatos kiépítésével hazánk is döntően fedezni tudná energiaszükségletét tiszta energiaforrásokból. A megújulókra való átállás továbbá hosszú távon hozzájárulhatna energiafüggetlenségünkhöz is. Paks II-vel ugyanis Magyarország villamosenergia-termelésének függősége akár 70-80 százalékra is növekedhetne a 2030-as évekre.

A Paks II-vel kapcsolatos közvélemény-kutatás világosan jelzi: Paks II-nek nincs társadalmi támogatottsága, a teljes magyar lakosság többsége ellenzi a Paks II-beruházást. A magyar kormánytól ezért azt várjuk: csökkentse a napelemek és a napelemes rendszerek áfáját, valamint a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíjat, és ezáltal is tegye a lakosság számára könnyebben elérhetőbbé és olcsóbbá a megújuló energiarendszerek kiépítését

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Sóki Tamás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.