Közélet

Ha egyetemistaként jön egy iráni, az már nem zavarja a kormányt

24.hu
24.hu

2017. 12. 15. 14:30

Rohamosan nő a külföldi, főleg harmadik országbeli hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban. Az egyetemek pénzt remélnek tőlük, a kormány pedig kapcsolati tőkét. Leginkább a kínai diákok száma nőtt meg 2013 óta, de kétezerhez közelít a szerb és az iráni hallgatók száma is a hazai campusokon. Van egyetem, amelyik idén százmilliókat költött ázsiai diákok toborzására a csökkenő hallgatólétszám miatt.

Az Abcúg írása.

A 2010/2011-es tanévhez képest a 2017/2018-as tanév első felére megduplázódott a magyar felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma. A teljes hallgatólétszám tíz százalékát teszik ki, szám szerint 32 ezren vannak, közülük 20 ezer hallgató viszont Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett.

Ezek a számok egy, a magyar felsőoktatásban tanuló harmadik országbeli diákokról készült friss kutatásban szerepelnek. A tanulmány a Jövőkerék Közhasznú Alapítvány megbízásából az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap pénzéből készült, és több érdekes adatot közöl a Magyarországra irányuló tanulmányi migrációról.

Eszerint a külföldi hallgatók növekvő száma a magyar egyetemeken 2012 óta valójában a nem EU-állampolgár hallgatók növekvő számát jelenti. Míg ugyanis az unió területéről Magyarországra érkező diákok száma néhány éve stagnál, évente nagyjából 20 százalékkal növekszik a harmadik országbeli hallgatók száma.

A legtöbben Kínából, Szerbiából és Iránból jönnek magyar egyetemekre – országonként körülbelül kétezer hallgató –, de ezer felett van a norvég, az ukrán, a török és a nigériai egyetemisták száma is.

A tanulmány szerint a növekvő tendenciának többféle magyarázata lehetséges.

A magyar hallgatók száma folyamatosan csökken a felsőoktatásban

A külföldi diákok számának növekedésével párhuzamosan rohamosan csökken a magyar diákok száma a felsőoktatási intézményekben. A 2010/2011-es tanévben még 302 ezer magyar állampolgár tanult egyetemen vagy főiskolán, idén már csak 251 ezer.

Ennek részben demográfiai okai is vannak: a KSH adatai alapján, míg 2010-ben 129 ezer 18 éves volt Magyarországon, addig 2017-ben már csak 98 ezer.

A magyar hallgatók számának fogyása másrészt köszönhető a kormány megváltozott felsőoktatási stratégiájának is. A költségtérítéses képzések bevezetésével és ezzel egyidejűleg az államilag finanszírozott helyek számának csökkentésével, több szak megszüntetésével és újabban a középfokú nyelvvizsga felvételi előfeltétellé tételével egyre kevesebbeknek lesz elérhető a felsőoktatás.

A magyar hallgatók eltűnése arra ösztönzi az egyetemeket, hogy valahogy pótolják a kieső hallgatói létszám után járó állami támogatás összegét, ezért megpróbálnak külföldi, tanulmányaikért fizető hallgatókat csábítani a képzéseikre.

Ebben a három nagy vidéki egyetem: a Pécsi-, a Debreceni- és a Szegedi Tudományegyetem – leginkább orvosképzési karaik –, valamint a budapesti Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem járnak az élen, de más egyetemekről is érkeznek hasonló hírek. A Dunaújvárosi Egyetem, miután évek óta korábbi elsőéves hallgatólétszámának már csak a harmadát tudja felvenni, finanszírozási gondjait úgy próbálja kezelni, hogy komoly összegeket – idén 486 millió forintot – fordít kínai állampolgárságú hallgatók toborzására. Őket az intézmény angol nyelvű alap- és mesterképzésére várják.

Keleti nyitás az egyetemeken is

Valójában azonban nem csak az egyetemek érdeke – kényszerből -, hogy minél több külföldi hallgató tanuljon náluk. A kormány is törekszik erre, viszont az is megvan, hogy milyen hallgatókat szeretne az előadótermekben látni. A 2013-ban elindított Stipendium Hungaricum ösztöndíj a “keleti és déli nyitás” jegyében főleg a Kelet-ázsiai, Közel-keleti és afrikai országokból hoz diákokat a magyar egyetemekre.

A program külpolitikai és gazdasági célja, hogy megalapozza a hazánkban végzett külföldi hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz, potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését, illetve megér tetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét

– áll a program hivatalos leírásában, milyen gazdasági hasznot remél a keleti országok fiataljainak hazai egyetemeken taníttatásából a kormány.

A Stipendium Hungaricum keretében két évig tanulhatnak ösztöndíjjal Magyarországon a külföldi hallgatók. Mára már a harmadik országbeli egyetemisták 30 százaléka Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal tanul itt, ami szám szerint 6300 diákot jelent.

Ebben a csoportban is a kínaiak vannak a legtöbben, a második legnagyobb kibocsájtó ország Szerbia, aztán következik Jordánia, majd Azerbajdzsán. Ezek 2016 őszi adatok, a programot koordináló Tempus Közalapítványnál ezek a legfrissebb elérhető statisztikák.

Vannak olyan országok, amelyekből a Stipendium Hungaricum égisze alatt érkeztek eddig először Magyarországra diákok: ilyen Jordánia, Tunézia, Algéria, Ecuador, Marokkó és Laosz.

Az idei tanévben 15 ezer jelentkező volt az ösztöndíjra, főleg számítástechnikai-, különböző mérnöki, és nemzetközi tanulmányok szakokra.

Nemzetköziesítés indult be

A külföldi diákok számának gyors emelkedése hatással volt az egyetemek képzési portfóliójára is. Az ELTE, a BME és a Debreceni egyetem például még a Stipendium Hungaricum program 2013-as indulása előtt 1500 brazil diákot fogadott néhány év alatt egy államközi ösztöndíjprogram keretében. Ennek hatására az egyetem dolgozói szerint beindult az intézményben egyfajta kétnyelvűsítés: egy sor hallgatói szolgáltatást tettek elérhetővé idegen nyelven is.

A fogadóegyetemeken általános, hogy a tanulmányi osztályokon külön munkatárs foglalkozik a külföldi hallgatók tanulmányi ügyeinek intézésével, arra pedig külön mentorprogramot működtetnek, hogy a hallgatók a kezdeti ügyek – egészségbiztosítás, könyvtári beiratkozás – intézésében is kapjanak segítséget.

A Stipendum Hungaricummal érkező diákoknak sokszor dolgozniuk is muszáj, a kapott alig több mint 40 ezer forintos ösztöndíj más jövedelem nélkül ugyanis aligha elég a megélhetéshez. A magyar nyelvtudás hiánya azonban erős korlát a munkaszerzésben, gyakornokként pedig gyakran azért nem alkalmaznak szívesen külföldi diákokat a cégek, mert bizonytalan, hogy az országban marad-e az illető, lesz-e belőle munkaerő.

Akiknek mégis sikerül diákmunkát vállalniuk, azok legtöbbször vagy tanulmányaikhoz kapcsolódóan gyakornokoskodnak, vagy valamilyen üzleti/marketing területen dolgoznak, nyelvet tanítanak, esetleg felszolgálnak.

A harmadik országbeli hallgatók nagy része kollégiumban vagy albérletben lakik – a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasoknál például a kollégium a legjellemzőbb. A felmérésből azonban az derül ki, hogy ezeken a diákszállásokon a magyar hallgatóktól teljesen elkülönítve szervezik meg a külföldi hallgatók lakhatását. A szegregációjukra rátesz egy lapáttal, hogy az egyetemeken külföldi diákoknak szervezett kulturális programokon jobbára nem vesznek részt magyar diákok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

LAS VEGAS, NEVADA - OCTOBER 10:  LeBron James #23 and Lance Stephenson #6 of the Los Angeles Lakers celebrate after James made a shot against the Golden State Warriors and was fouled during their preseason game at T-Mobile Arena on October 10, 2018 in Las Vegas, Nevada. The Lakers defeated the Warriors 123-113. NOTE TO USER: User expressly acknowledges and agrees that, by downloading and or using this photograph, User is consenting to the terms and conditions of the Getty Images License Agreement.  (Photo by Ethan Miller/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.