„Nagyon zene” helyett „Életed ritmusa” lett a Petőfi Rádió szlogenje, de a rádió teljes műsorstruktúrája is megváltozott nemrégiben. Mi volt a nagy átalakítással a vezetőség legfőbb célja?
Emellett olyan belső kutatásaink is voltak, amelyek igen érdekes adatokat mutattak, például azt, hogy bár egy olyan piacon mérték meg a Petőfi Rádiót, ami alapvetően a zenei rádiók piaca, mégis a minket ismerők és minket hallgatók nem zenei rádióként, hanem például talk, azaz beszélgető rádióként aposztrofáltak bennünket. Ennek részben műsorpolitikai, műsorszervezési, arculati okai voltak, és ezen kellett változtatni a menedzsment igényének megfelelően.
Pedig a beszélgető műsorok jelentős része már évekkel ezelőtt megszűnt a Petőfin. A mostani megújulás után még több lett a zene és kevesebb a beszéd?
Elindítottuk a Saját zenéd akciót, amelynek lényege, hogy bárki beküldheti alkotását. Ez óriási siker, hiszen 90-nél is többen neveznek egy hónapban, vagyis alig tudunk válogatni közülük. Emellett ott van a vasárnapi 5 órás műsorunk, ami csak a magyar zenéről szól, és ahol szintén rengeteg magyar zenésznek biztosítunk bemutatkozási lehetőséget. Aztán ott van Boros Csabinak, a Republic frontemberének a műsora, heti 5 nap 2 órában, ahol szintén a magyar zene dominál, illetve beszélgetéseket folytatunk zenészekkel, illetve minden nap van egy dalpremierünk. Szóval rengeteg magyar zenét játszik a Petőfi, az arculatfrissítés óta 120-nál is több hazai dalt mutattunk be.
Miben különbözik a Petőfi az ugyancsak zenéket játszó kereskedelmi rádióktól?
Ez olyan, mintha az almát mérnénk a körtéhez. A játszott zenében például nagyon eltérő akármelyik kereskedelmi rádiótól a Petőfi profilja. Egy kereskedelmi rádiónak nem elsődlegesen felvállalt missziója a magyar zene befuttatása, mert teljesen más piacon mozognak, nekünk pedig nem is célunk velük versenyezni.
Egyre több és több rádió kezd el hazai előadókat játszani. Van ennyi jó magyar zene is?
Rengeteg jó magyar zene van, sőt azt szeretném, ha még ennél is több produktumot tudnánk bemutatni. Ezért is próbáljuk ösztönözni a zenészeket, akiknek otthon a fiókban lapul egy-egy felvételük, hogy küldjék be és mutassák be magukat, mi pedig felületet biztosítunk ehhez.
Hogyan alakul jelenleg a magyar és a külföldi zenék aránya a Petőfin?
Az átalakulás előtti időszakhoz képest több magyar zenét játszunk. Sőt, még annál is sokkal többet teljesítünk, mint egy kereskedelmi rádió.
Egy ideje a közmédia hallgatottságáról nem áll rendelkezésre adat, ráadásul a mérések megszűnte pont egybeesik a megújulással. Az is előfordulhat, hogy a megújulása óta esetleg még csökkent is a Petőfi hallgatottsága, és erről most nem szereznek tudomást. Hogyan mérik így az ön és a csatorna dolgozóinak eredményességét?
Valóban, a közmédia összes csatornája, beleértve a Petőfit is, jelenleg nem vesz részt a most folyó rádiós mérésekben, amelyeket a TNS-Hoffmann Mediameter konzorcium készít. Ennek ellenére más csatornákon keresztül, akár formális és informális úton, rengeteg visszajelzés érkezik, amelyekből le tudjuk szűrni, hogy eredményes volt-e az átalakulás. Akár nézhetjük az SMS-falat vagy az interaktív műsorokba érkező betelefonálók számát, vagy a hozzánk érkező üzeneteket. De az online hallgatottsági adatok is fontos visszajelzést jelentenek, és ezek mind azt mutatják, hogy bejött a váltás, nagyon sokan megszerettek minket és a műsorvezetőket. Egyébként munkánk óriási elismerése az idén, már a rádió felfrissítése után megkapott SuperBrands-díj is, de a számunkra mégis a hallgatói visszajelzések a legfontosabbak. Szerencsére akármelyik műsorunkat is nézzük, egyre többen kapcsolódnak be reggel, napközben, délután, vagy az ugyancsak interaktívvá tett esti zenei műsorunkba. Egészen egyedülálló egyébként, hogy reggel 6-tól egészen éjfélig folyamatosan interaktív és élő műsoraink vannak.
Így akkor nincs is önnel szemben megfogalmazott elvárás, hogy hány új hallgatót kell szerezni a megújulás utáni egy évben?
Kik képezik egyébként a Petőfi Rádió hallgatói célcsoportját, célközönségét?
Mi alapvetően mindenkihez szeretnénk szólni, de a 15-59 éves korosztály a fő célcsoportunk. Persze emellett az is cél, hogy ezenkívül is minél többen hallgassanak minket, és minél többen szeressék meg a magyar zenét.
A Petőfi megújulásakor több tucat zenész és zenei szakértő nyílt levélben tiltakozott amiatt, mert szerintük bár a rádió az utóbbi években az „igényes könnyűzenei kultúra támogatója és felkarolója volt”, ez az utóbbi időben megváltozott, nem csak a zenei kínálat terén, de a rádió hangvételében, stílusában is. Az aláírók között volt többek között a 30Y, az Akvárium Klub, az Anna & The Barbies, a Blahalouisiana, az EFOTT, a Hősök, a Kerekes Band, a Kiscsillag, a Kistehén és a Maszkura és a Tücsökraj, de például a Punnany Massif és a Quimby is a tiltakozott. Mi lett az ügy folytatása?
A zenész szakma egy része kifejezte a véleményét, amit természetesen tiszteletben tartunk, ahogyan bárki másét is, aki a Petőfi Rádióról bármilyen formában véleményt nyilvánít. Ugyanakkor azt érezzük, hogy van a zenész szakmának egy másik része is, amelyik kifejezetten üdvözli ezt a váltást, és örül annak, hogy sokan mások is lehetőséget kapnak arra, hogy a zenéjükkel bekerüljenek a Petőfi repertoárjába, játszási listájába. A zenész szakmán belül van ugyan egy ellentét, de sem a közmédiának, sem pedig a Petőfi Rádiónak nem feladata az, hogy a szakmán belül lévő szekértáborok vitájában igazságot szolgáltasson. Ez a popszakma feladata, nem a miénk.
Ezek az előadók egyébként kikerültek a játszási listákról?
Egyáltalán nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy kinyitottuk a kapukat és lehetőséget adtunk olyanoknak is belépni, akik eddig nem kaptak lehetőséget erre, tehát sokkal szélesebb lett a repertoár. Ez persze azzal járt, hogy mivel a szabad helyek száma korlátozott, egyesek kevesebb lejátszást kaptak. De a Petőfinek pont az a célja, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítson, ne pedig korlátozza egy bizonyos körre az általa játszott zenéket.
A tiltakozók amiatt is kifejezték nemtetszésüket, hogy a különböző régi rádiós arcoknak is távozniuk kellett a Petőfitől, például Buda Marcinak, aki négy éven át vezette a rádió reggeli show-ját. Nekik miért kellett menniük?
Az összes műsorvezetőnkkel, amikor megszületett a váltás konkrét igénye és megvolt a konkrét határidő, leültünk és megbeszéltük a lehetőségeket. Voltak olyanok, akiknek más műsort ajánlottunk a rádión belül, vagy más feladatot, vagy más pozíciót, de közülük sokan voltak olyanok is, akik nem fogadták el ezeket a feltételeket, önként álltak fel, vagy távoztak. Nagyjából erről van szó.
De például a reggeli műsor Buda Marcival nem volt sikeres, nem hozta a hallgatottságot?
Azt éreztük a visszajelzésekből, illetve a külső-belső mérésekből, hogy szükség van egy vérfrissítésre. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy reggeli műsornál talán még hónapokban sem mérhető, mire teljesen összeáll. Ez egy hosszú távú folyamat, és akkor jelenthetjük ki, hogy jó dolgot csináltunk, amikor a legtöbb hallgató érzi a magáénak az egészet. Azt gondolom, a Petőfi felfrissült reggeli műsoránál olyan szerethető karakterek vannak, akik megszólítják a hallgatókat, és képesek komoly témákról is szórakoztatóan beszélni.
A legutóbbi olyan hallgatottsági adatsornál, amiben még szerepelt a közmédia (ez még a megújulás előtt készült), az jött ki, hogy például Budapesten még a Klubrádiót is többen hallgatják, mint a Petőfit. Ha legközelebb majd újra lesz mérés, akkor hanyadik helyezéssel lenne elégedett?
Nem szívesen bocsátkoznék előzetes feltételezésekbe. Az azért látható, mert ez a rádiós piac velejárója, hogy minden egyes átalakítás, változás egy bizonyos hallgatói tábor lemorzsolódásával is jár. Ezzel számoltunk, ezt a menedzsment is bekalkulálta, hiszen egy bizonyos szintű visszaesés minden rádió esetében ilyenkor egy velejáró folyamat, de azt látom, hogy erősödő és egyre nagyobb tábor az, aki a Petőfi rádiót szereti és aki mellette áll.
Most már szinte biztosnak tűnik, hogy nemsokára elnémul az egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádió, a Class FM. Várja már a Petőfi Rádió vezetősége a novembert, és azt, hogy Simicska egykori rádiójának hallgatói a Petőfire fognak áthangolni?
Azzal, hogy a Class FM november 19-én elnémul, a Petőfi lesz az egyetlen országos zenei adó. Erre az említett lehetőségre hogyan készül a stáb, van-e erre valamilyen terv?
Nem készülünk sehogy, és nem is számolunk ezzel az eshetőséggel, mert nem szeretnénk szurkolni azért, hogy egyedül maradjunk. Sokkal jobbat tesz a piaci versenynek, hogyha több rádió is van a porondon. Annak ellenére mondom ezt, hogy mi ugye nem versenyzünk kereskedelmi rádiókkal, teljesen más pályán mozgunk. Meglátjuk majd, hogy hogy hozza majd az élet.
Az ön legutóbbi munkahelye a Simicska Lajos féle Music FM volt. Hogy élte meg a váltást, hogy egy kereskedelmi rádióból ült át a közmédiába?
Alapvetően én korábban hír fronton dolgoztam (Pető Zoltán a Music FM-nél volt hírszerkesztő– megj.: A szerző), ami egy teljesen más szegmense egy kereskedelmi rádiónak, komoly terület, ahol teljesen mások az alapok, mint általában egy kereskedelmi rádióban. Épp ezért nem éreztem nagy változást a kettő közt. Inkább abban, hogy egy kicsit más szemlélet van jelen a közszolgálatban és a közmédiában, de ebbe szerintem jó, hogyha viszünk egy kis életet, pezsgést.
Ha már szóba került a Music FM, megkérdezhetjük, hogy igazak-e azok a mendemondák hogy azért jött el onnan, mert nem értett egyet Simicska Lajosnak, a rádió tulajdonosának a miniszterelnökre vonatkozó kijelentéseivel?
Igen, amiatt jöttem el, mert nem tudtam azonosulni azokkal a kijelentésekkel. Emellett a tulajdonosi részről megjelent egy bizonyos nyomásgyakorlás a hírek befolyásolására bizonyos piaci érdekcsoportoknak megfelelően, és ezzel nem szerettem volna azonosulni.
Most, a közmédia kötelékében teljesen szabadon tud dolgozni?
Persze, teljes mértékben.
Mennyi pénzből gazdálkodik jelenleg a Petőfi, az évi 80-90 milliárd forint állami támogatásból mennyi jut az ön által főszerkesztett adó működésére?
Főszerkesztőként ezzel nem kell foglalkoznom, így szerződésekre, és az ezzel kapcsolatos dolgokra nem látok rá, ezt az illetékes osztály kezeli. De általánosságban azt el tudom mondani, hogy igyekszünk a költségeket minimalizálni.
Mekkora most a Petőfi teljes stábja, hányan dolgoznak a rádiónak?
Közvetlenül alám körülbelül 15 fő tartozik.
Ez a teljes Petőfi-létszám?
Igen, ez. Ezen felül a hírszerkesztők a hírigazgatósághoz tartoznak, amelyek teljesen függetlenek a Petőfi Rádiótól, de ugyanígy a tőlünk független reklámosztály vagy éppen az adások elkészítéséhez nagy segítséget nyújtó hangmérnökök is külön osztályhoz tartoznak.
A 15 fő nagyon-nagyon kevésnek tűnik számomra, nagyjából 50-80 emberre tippeltem volna. Elég ez? Vagy efölött értendők még a külső (számlás, vagy más módon bedolgozó) munkatársak?
Arányaiban tényleg csak ennyien vagyunk. Pont azért ennyi, mert próbálunk minél hatékonyabban dolgozni, és minél kisebb létszámmal eredményes produktumot előállítani. Hiszek abban, hogy olyan emberekre van szükségünk, akik univerzálisak, amellett, hogy adásban szerethető karakterként és egy barátként jelenhetnek meg, emellett akár külső helyszínen is tudják magukat képviseltetni, például most itt a beszélgetésünk helyszínén, a Strand Fesztiválon. Egyébként akik közvetlenül alám tartoznak, ők picivel vannak többen, mint akiket adásban lehet hallani.
Tavaly egyébként mekkora volt a létszám? A megújulás hogyan hatott a stáb méretére?
Ha megnézzük azok számát, akik most a Petőfi adását készítik, akkor jóval kevesebben vagyunk, mint május előtt, de akkor se beszélhettünk egy 80 fős csapatról, tehát arányaiban az is egy kis létszám volt, most viszont jóval hatékonyabban gazdálkodunk az erőforrásainkkal.
Milyen fejlesztésekre lehet számítani a következő időszakban, mi várható még a Petőfi háza táján?
Folyamatosan kutatunk és nézzük a visszajelzéseket elsősorban a hallgatók részéről, illetőleg az összes hozzánk beérkező véleményt, javaslatot megfontoljuk, ami még inkább előreviheti és még progresszívebbé teheti a Petőfi Rádiót. Külön egyelőre nem árulnék el most titkokat…
Kár…
De az mindenesetre látható, hogy nagyon produktív nyarat tudhatunk magunk mögött. Rengeteg olyan akciónk volt, amiben a hallgatóink részt vettek, és együtt mozdultunk. Ott voltunk a Forma-1-en, most a Strand Fesztiválon, korábban a Szigeten és a Volt fesztiválon, átadtuk a Petőfi zenei díjakat, jártunk Erdélyben Boros Csabi turnéján, de ezenkívül felsorolhatatlan mennyi akció volt még, például mozizni is vittük a hallgatókat. Nagyjából ilyesmire lehet számítani ezután is, hogy minél szorosabban igyekszünk őket bevonni és a mindennapjaik részévé tenni a rádiózást.
Új beszélő műsort nem terveznek esetleg? Sokat hallom azt a véleményt, hogy a Petőfi Rádió egy ideje valójában nem sokkal több mint egy MP3 zenelejátszó.
Ez egyáltalán nem igaz, ezt a hasonlatot nem tartom helyénvalónak, hiszen ott van például a markáns reggeli műsorunk, ahol nagyon sok témát fejtünk ki, szakértőket, véleményvezéreket kérdezünk meg, vagy ott az esti műsorsávunk Boros Csabival, aki profilt készít zenészekről és hosszú órás beszélgetésekbe kapcsolódhatnak be a hallgatók, és ott van a hétvégi magyar zenei ötórás magazinunk, amiben szintén rengeteg tartalom megjelenik, illetőleg a hétvége délelőtt koránkelők is kulturális beszélgetésekkel találkozhatnak.
Hogy látja, mennyire hallgatnak rádiót manapság a fiatalok?
Pár éve megfigyelhető volt, hogy sokan átszoktak Spotify-ra, iTunesra és más programokra, de most kezdenek visszaszokni a rádióra, mert ez a legszubjektívabb műfaj, amit magáénak érezhet az ember. Szerintem akkor csinálunk jó rádiót, ha azt érzik a hallgatók, hogy aki ott ül a mikrofon mögött, az olyan, mintha ott lenne mellette a lakásában, a büfében, a strandon, vagy az autóban és úgy kommunikál vele, hogy a barátjának, haverjának érzi, pedig lehet, hogy még sohasem találkoztak. Szerintem ez a rádiózás lényege, és ezért is szerettem meg, mert valahogy úgy tudod megszólítani a hallgatót, amire sem a tévé, sem az újság, sem az internet nem képes igazán.
Még egy kérdés a végére. A Petőfi Rádiónak korábban voltak podcastjai, azonban ezeket is elsodorta a rádió átalakítása.
Pont a következő hetekben tervezzük ennek az újraindítását, körülbelül két héten belül meg is valósulhat. Kiválogattuk azokat a műsorokat, amelyek a leginkább érdekelhetik a hallgatókat visszahallgatható formában, és ezek fognak felkerülni. Boros Csabi műsora biztosan fent lesz, a hétvégi kulturális beszélgetőműsort is feltesszük majd, de a hétvégi Akusztik és koncertsáv is biztosan felkerül majd. Az biztos, hogy a podcastoknál főleg a beszélő műsorokat helyezzük majd előtérbe. Azt szeretnénk, hogy az ott megjelenő értékek archiválva legyenek és bármikor visszahallgathatókká váljanak.
(A fotókat Balogh Zoltán, az MTI munkatársa készítette a 24.hu számára az interjú helyszínén, a Strand Fesztiválon.)
