A Népszabadság szerint 580 ezren nézték Imre Géza párbajtőröző drámai döntőjét az M4-en. Ez igen magas szám egy sportcsatornánál, joggal volt büszke a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az eredményre. A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a döntő után azonnal jött egy egyperces hírblokk arról, hogy nő a magyar olimpia megrendezésének esélye, panaszkodnak az elfogott migránsok, Röszkén embercsempészeket fogtak, csökkentek a bolti árak.
A Nielsen adataiból viszont az is kiderül: az emberek tényleg a sportért, nem a migránsozásért nézik az M4-et. Amikor Imre Géza ezüstérmes lett, az este kilenc után jelentkező egyperces hírblokkról 85 ezren, másnap este fél kilenckor 112 ezren kapcsoltak el.
A nézők egy része a kormány népszavazási kampányfilmjeit is ugyanúgy kezeli, mint a kereskedelmi csatornák reklámjait. Polyák Gábor médiajogász a Népszabadságnak ennek ellenére hatékony propagandaeszköznek nevezte a politika becsatornázását a sportba.
Bár sokan elkapcsolnak, még többen maradnak, hiszen az egy perc nem hosszú idő, kivárják a folytatást.
Szerinte az olimpia alatt olyanokat is elér a köztévé, akik általában nem néznek híradót, tájékozatlanok politikai kérdésekben. (A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője korábban lapunknak egy olyan kormányzati propagandáról is beszélt, amiről az emberek nem is tudnak, pedig befolyása nagyon jelentős.)
Túltolják a biciklit?
Török Gábor politológus a minap ugyanakkor Facebook-oldalán veszélyesnek nevezte, hogy a kormányzati kommunikáció irányítói nem ismernek mértékletességet a politikai propagandában.
Amit most az olimpia alatt nagyon sokan látunk az állami tévében, az pontosan ezt mutatja: migráció, terror, népszavazás – minél többször, minél egyszerűbben. Mintha még a logika is megfordult volna: a lényeg a közvetítésekben már nem is annyira a sporteredmény, hanem az óránként előugró kormányzati propaganda.
Az elemző úgy vélte, mindent mértékkel kell csinálni, ha túllőnek a célon, az ellentétes hatást vált ki. A kormány kampányának ugyanis azokhoz kellene szólnia, akiket még meg kellene győzni.
Ha számukra nyilvánvalóvá válik, hogy itt egy politikai manipulációról, hatalmi játékról van szó, a propaganda hatástalan, sőt, ellentétes hatású lesz. Még akkor is, ha amúgy a probléma – mint ebben az esetben – nem kitalált, nem teljesen légből kapott.
Török – elismerve, hogy akár tévedhet is – úgy vélte, október 2-án a részvételi adatokból derül ki az igaza, de szerinte a jó politikai propaganda fontos ismérve éppen az, hogy nem ordít róla, hogy politikai propaganda.
