A kancelláriaminiszter nagyon komolyan veszi a bürokráciacsökkentést, több mint 100 törvénymódosítást fognak benyújtani a közeljövőben, a cél az, hogy az ügyintézés maximális ideje ne haladja meg a 60 napot.
a nyakára vitte Rogánt a Miniszterelnökségre?
Ez Lázár fő munkája a jövőben, de ebbe, azt mondja, sok elődjének a bicskája beletört már. Jön 250 új kormányablak, még az idén, itt lesz minden sokkal gyorsabb. Meg modern.
De Lázár János ezt nem hagyja, ezért Magyarország ellenezni fogja azt, hogy európai menekülttábor, vagyis hotspot létesüljön itthon.
A rendőrség pedig folyamatos készültségben van. A kormányzatnak ki kell tartania, nem szabad engedni Európának.
Körülbelül 600-700, de mindenképpen ezernél kevesebb migráns tartózkodik most már a két horgosi határátkelőhelynél, a legtöbben elindultak Horvátország felé – mondta Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke és migrációval megbízott illetékese az MTI tudósítójának csütörtök délután.
Szerda éjfélig körülbelül 3500 migráns kelt útra a magyarkanizsai pihenőhelyről a szerb-horvát határon fekvő Sid és Bezdán felé, azóta további autóbuszok is elindultak.
A migránsok a határról és Belgrád felől is Magyarkanizsára érkeztek előbb, és onnan folytatták útjukat szintén autóbuszokkal Horvátország felé – mondta Lackó Róbert. A pihenőhely csütörtökre kiürült. Az illetékes becslései szerint estére, de legkésőbb péntekre szinte teljesen kiürülhet a szerb-magyar határzóna. Néhányan bizonyára maradnak majd, de a helyzet normalizálódhat – tette hozzá.
A miniszter szerint a határnál várakozók egyre agresszívabbak, egyre türelmetlenebbek, így nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy lesz még támadás a magyar határ és a magyar hatóságok ellen.
Ezért jöttek szeptember 15-én a jogszabály-szigorodások, azóta csökken a szám, aki akarja, a Röszke 1-es határátkelőnél a BÁH munkatársainak beadhatja a menedékkérelmét.
A német szövetségi rendőrség szóvivője szerint a keletnémet Szászországot Csehországgal összekötő autópályán kezdtek ellenőrzéseket, és négy embercsempészt már el is fogtak ott. Németország vasárnap jelentette be, hogy a menekültválság kezelésének érdekében ideiglenesen és fokozatosan visszaállítja határain az ellenőrzést. Az intézkedés először az osztrák-német határon lépett életbe.
A berlini vezetés célja a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló szeptember 5-ei döntés révén megindult tömeges és ellenőrizetlen határátlépés rendezett keretek közé terelése.
Az első három nap tapasztalatai alapján a beléptetés és a menedékkérők regisztrációja ismét viszonylag rendben zajlik, de a menekülthullám nem hagyott alább jelentősen. A hétfői 4500 és a keddi 6000 után szerdán már 9100 menedékkérőt regisztráltak, akik csaknem mindannyian Ausztriából érkeztek. A határellenőrzés visszaállítása előtti napokhoz képest változás, hogy a legtöbben nem vonattal, hanem gyalog kelnek át a határon. Több tucat embercsempészt is elfogtak.
A bajor-osztrák határvidéken a nagyobb átkelőknél igen jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határellenőrzés visszaállítása, és növekvő lakossági elégedetlenséghez vezetett. Különösen az ausztriai Salzburggal szomszédos Freilassingban, ahol a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió helyszíni beszámolója szerint komoly nyugtalanság is érzékelhető. Sokan nem vállalják véleményüket nyilvánosan, mert attól tartanak, hogy szélsőségesnek bélyegzik őket. Akik pedig megszólaltak a Deutschlandfunknak, elmondták, hogy a környéken terjed az aggodalom a közbiztonság gyengülése miatt.
Ha a menekültek, akik most elindultak a szerb-horvát határ felé, úgy döntenének, hogy inkább a horvát-magyar határszakasz felé veszik az irányt, akkor Lázár szerint a magyar honvédség és a katonaság fel van arra készülve, hogy ott is megállítsák a menekülteket.
A miniszter azt mondja, már korábban is lehetett tudni, hogy szervezett akció keretében a szerbek és a macedónok hazánkba szállították a menekülteket, most, a határzár után ugyanezek az emberek más irányban szállítják a menekülteket.
Egységes európai migrációs politikát szorgalmazott Matteo Renzi olasz kormányfő csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet Xavier Bettellel, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnökével tartott Rómában. Kijelentette, hogy Európa a falak ledöntésére, nem pedig azok emelésére született.
Az olasz miniszterelnök hozzátette: nagyon fontos azt az üzenetet küldeni, hogy Európa együtt kezeli a migráció kérdését. Matteo Renzi ezért kiemelten szorgalmazta a regisztrációs pontok (hot spot), valamint a migránsok elosztásának vagy visszatoloncolásának közös európai kezelését.
Az osztrák kancellár elmúlt hónapos viselkedése sértő, gyűlöletbeszédet folytatnak a magyar emberek ellen a román kollégájával, mondja Lázár. Minden politikustársát megrendítették a tegnapi képsorok.
A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, ha Európában mindenki így tenne, sokkal könnyebben lehetne kezelni a menekültválságot. A Lázár-Rogán háborúról itt olvashat bővebben, érdemes.
Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választmányi elnöke a párt szegedi kihelyezett frakcióülése után csütörtökön azt mondta: év elején is naponta másfél-kétezer menedékkérő érkezett a déli határhoz, és akkor még profin kezelték a hatóságok a helyzetet. Ezután kezdett el ellenséget látni és láttatni a menedékkérőkben a kormány, ami a mostani válsághelyzethez vezetett – mondta a politikus, a város polgármestere.
Kifejtette: a migránsok kilencven százaléka a határ átlépése után még tavasszal is azonnal kapcsolatba lépett a hatóságokkal, kérte a menekültstátust, együttműködött a regisztrációban. “Az új vasfüggöny felépítésének kormányzat által hangoztatott indoka tehát nem valós” – fogalmazott.
Botka László kijelentette: a magyar emberek pártállástól függetlenül két dolgot nem akarnak, nagyszámú letelepedő bevándorlót és embertelen kormányt. Mint mondta, bevándorlási válság nincs Magyarországon, mert a migránsok nem akarnak itt letelepedni, a szerdai események miatt azonban – amikor egy csoport Horgosnál megpróbált áttörni a határzáron, és kövekkel, üvegekkel dobálta a magyar rendőröket – “a kormány az embertelenség szinonimájává tette Magyarországot”.
Botka László szerint tavasszal, vélhetően tanácsadói hatására a menedékkérőkben találta meg az új ellenséget a kormány, onnantól kezdve kezdtek saját magukhoz képest alulteljesíteni a kormányzati szervek. “A konfliktus, és az emberek félelmének a növelése volt a cél” – jelentette ki. Így jutottak el véleménye szerint a szerdai eseményekig, amelyről azt mondta: “előállíthatták ezt a nagyszerű tévéfilmet, amelyet Andy Vajna hátulról, egy sátorból rendezett”. A szegedi polgármester szerint a nagyszámú bevándorló miatt Szegeden nem alakult ki társadalmi konfliktus, helyi civilek – a hatóságok helyett – vizet és élelmet osztottak a bevándorlóknak, és információval látták el a migránsokat.
Botka László emlékeztetett: az MSZP már tavasszal látta, hogy probléma lesz a menekülthelyzetből, ezért akkor benyújtotta ötpontos javaslatcsomagját az Országgyűlésnek. Tóbiás József pártelnök azt hangsúlyozta, hogy csak közös, európai megoldással lehet a helyzetet kezelni, és az ilyen intézkedéseket felelős ellenzékként az MSZP támogatni fogja.
Hangsúlyozta: az erőszak semmilyen formája sem elfogadható, a köveket dobáló menekültek arra késztetik, hogy jobbulást kívánjon a megsérült rendőröknek – fogalmazott, hozzátéve, véleménye szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerültek a szolgálatot teljesítő rendőrök a szerdai helyzetbe.
Bár a magyar-szerb határon némileg csökken a nyomás, de ezzel nincs megoldva a tömeges népvándorlás problémája, azt az Európai Uniónak közösen kell megoldania, azonban “nem önmagában kvótákkal” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője.
Az első helyen a migrációs válsággal foglalkozó tanácskozás zárónapján Kósa Lajos hangsúlyozta: óriási volt a nyomás Magyarország déli határán, de az állami szervek és a civil szervezetek megfeleltek, kiválóan látták el a feladatukat. A rendőri erők fellépése nem volt aránytalan, sőt sokszor többet is tűrtek annál, mint amit a képek láttán az ember gondolna – mondta.
Közös európai megoldást sürgetve a kormánypárti politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt kvótarendszer megoldás helyett újabb kérdéseket vet fel, például azzal kapcsolatban, hogy a kvóta alapján szétosztott embereket hogyan lehet az adott országokban tartani, miközben ők döntő többségében Németországba, Dániába és Svédországba jöttek.
Kiemelte: első helyen az EU határait kell megvédeni. Ha ez valamelyik tagállamnak – jelen esetben Görögországnak – nem sikerül, az uniónak segítenie kell ebben.
A dán kormány bejelentette, hogy kész még további menekülteket befogadni és jelentős összeget ajánl fel az európai határok védelmére, ugyanakkor továbbra sem fogadja el, hogy kötelező kvóta alapján osszák el az Európába érkező migránsokat.
Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök – akinek országát több mint nyolcezer, jelentős részben a szíriai polgárháború elől menekülő migráns érte el az elmúlt 12 napban – egy sajtóértekezleten mondta el, hogy országa 100 millió eurót ajánl fel a migrációs krízis kezelését célzó idei és jövő évi európai erőfeszítések céljára, főként az uniós határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek.
Inger Stojberg integrációs miniszter a sajtónak elmondta, hogy Dánia önkéntes alapon befogad további ezer menekültet, de nem fog semmilyen kötelező uniós menekültelosztási rendszerben részt venni, ahogy azt az Európai Bizottság és az európai vezetők egy része javasolja.
“A kormány egyértelmű álláspontja az, hogy Dánia nem vállalhat részt semmilyen kötelező kvótarendszerben, amelynek keretében Brüsszelből mondanák meg, hogy mennyi menedékkérőt kell befogadnia” – mondta Stojberg az újságíróknak.
“Már eddig is jelentős részt vállaltunk magunkra, s a menedékkérőkkel itt tisztességesen bánunk” – hangoztatta a miniszter.
“Tekintettel az előállt rendkívüli helyzetre, a kormány fel fogja ajánlani, hogy korlátozott számban, önként átvesz menedékkérőket. Ezer emberről van szó” – tette hozzá, jelezve, hogy ezt a lépést az ellenzéki pártokkal is egyeztették.
Dánia, ahol tavaly 14 ezer menedékkérőt regisztráltak, idén 20 ezer bevándorló érkezésére számít. Az országba az elmúlt két hétben belépő migránsok többsége jelezte, hogy továbbmenne Svédországba, ahol reményeik szerint melegebb fogadtatásra számíthatnak. Svédország tavaly valamivel több mint 80 ezer menekültet regisztrált, és idén is ennyivel számol.
A Dániát kormányzó jobbközép Venstre Párt, amely a bevándorlás korlátozásának ígéretével jutott hatalomra júniusban – és a bevándorlásellenes Dán Néppárt (DPP) támogatását is élvezi – azóta megszigorította a menedékkérelmek elbírálásának szabályait, és szeptember 7-én a potenciális bevándorlók elriasztását célzó hirdetéseket tett közzé libanoni lapokban. Rasmussen most is rendkívül nehéz feladványnak nevezte azt, hogy olyan válságot kell kezelniük, amely egyfelől együttérzést kelt a közvéleményben, másfelől aggodalmakat a rendelkezésre álló források, a biztonsági kérdések és az ország asszimilációs képességének tekintetében.
“A kormány számára az a fontos, hogy felelősen részt vállaljunk egy olyan európai megoldás megtalálásában, amely egyensúlyt teremt emberi értékeink megőrzése és a között a realizmus között, amely biztosítja, hogy Európa ma is Európa lehet” – fejtette ki az újságíróknak.
Szavai szerint a csütörtökön felajánlott 750 millió dán koronából (mintegy 100 millió euró) Koppenhága 500 milliót az uniós határok védelmére ad, 250 milliót pedig arra, hogy segítsék a Szíriával szomszédos országokat, amelyeket elsősorban sújt a menekültválság.
A bukaresti kabinet közleménye szerint a magyar hatóságok bevándorlókkal szembeni bánásmódjáról kialakított román álláspont összhangban van az EU tagállamai és szervezetei, valamint egyéb nemzetközi szervezetek által kifejtett állásfoglalásokkal. A közlemény többek között az ENSZ-főtitkárt, az Európai Bizottság szóvivőjét, valamint a szerb és a horvát kormányfőt idézi, akik bírálták a magyar kerítésépítést.
A román kormány alapvető fontosságúnak tartja az európai normák, az emberi jogok tiszteletben tartását az EU tagállamok, de mások részéről is. Emellett teljesen indokolatlannak tartja a magyar vezetők nyilatkozatait, amelyeket a bukaresti vezetők véleményével kapcsolatban fejtettek ki az elmúlt napokban. A közlemény szerint Románia folytatni fogja a párbeszédet valamennyi európai partnerével, hogy európai szellemiségben megoldásokat találjanak az elmúlt hónapokban jelentkezett kihívásokra – olvasható a közleményben.
Az elmúlt napok román-magyar diplomáciai szóváltásában a bukaresti kormány először foglalt állást a migránskérdésben Magyarországgal szemben. A csütörtöki kormányközleményig a román külügyminisztérium tolmácsolta a Magyarország által a magyar-román határra tervezett kerítés megépítésével kapcsolatos helytelenítő román álláspontot.
A szerb állami televízió azt kéri a magyar rendőrségtől, hogy vizsgálják ki azt az incidenst, melyben három munkatársuk megsérült.
Az Origo idézi az egyik megsérült tévést: azt mondta, a röszkei régi határátkelőnél forgattak és a menekültekkel együtt indultak el, amikor a rendőrök kinyitották a kaput. A menekültek és ők is azt hitték, hogy a rendőrök beengedik az embereket, mindenki boldog volt. Amikor azonban odaértek a kordonhoz, a rendőrök előzetes figyelmeztetés nélkül rájuk támadtak. Nőket, gyerekeket és újságírókat is vertek – mondta Miroslav Djurasinovic.
A hangmérnök azt mondta: láthatták a rendőrök, hogy kamera és mikrofon van náluk, kiabáltak, hogy újságírók és dolgoznak, ennek ellenére folytatták a verést. A testével próbálta védeni kolléganőjét, a rendőrök földre vitték mindkettejüket és két csoport is ütötte őket. Gumibotjaikkal eltörték a tévések technikai eszközeit is.
A hangtechnikusnak véraláfutások vannak a testén, eltört a jobb kézfeje, bordái sérültek. Az operatőr a hátán és a fején sérült meg, amikor megpróbálta elhagyni a magyar területet, a rendőrök ismét rátámadtak.
Világosan cáfolja a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége Orbán Viktort, aki arról beszélt, hogy „százmilliók tartanak Európa felé”. A magyar miniszterelnök szerdán a Die Presse osztrák lapnak adott interjúban a Frontex jelentéseire hivatkozva mondta, hogy az Európába indulók száma elérheti a százmilliót is.
Az Index utánanézett a meglepően nagy számnak, a Frontex internetes oldalán ugyanakkor semmilyen adatot nem találtak, ami alátámasztaná a miniszterelnök szavait. A portál megkereste a szervezetet, amely azt válaszolta, hogy nem tudnak ilyen adatokról.
Szerdán egyébként Szijjártó Péter is menekültek tízmillióiról beszélt a CNN-nek adott élő interjújában, amikor a műsorvezető közbevágott és leszögezte, hogy „szó sincs tízmilliókról, ez a szám hibás”.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy összhangban áll a schengeni övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon – foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság.
A brüsszeli testület közlése szerint Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy 10 napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a schengeni szabályozás felhatalmazást ad a közérdekre vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozó tagállamoknak.
A román kormány csütörtökön kiadott közleménye szerint nincs összhangban az európai normákkal, hogy Magyarország kerítést épít vagy tervez építeni vele szomszédos országok határain.
A közlemény szerint a magyar hatóságok bevándorlókkal szembeni bánásmódjáról kialakított román álláspont összhangban van az EU tagállamai és szervezetei, valamint egyéb nemzetközi szervezetek által kifejtett állásfoglalásokkal. A közlemény többek között az ENSZ-főtitkárt, az Európai Bizottság szóvivőjét, valamint a szerb és a horvát kormányfőt idézi, akik bírálták a magyar kerítésépítést.
Az év elején is naponta másfél-kétezer menedékkérő érkezett a déli határhoz, és akkor még profin tudták kezelni a hatóságok a helyzetet – mondta Botka László, az MSZP választmányi elnöke, Szeged polgármestere csütörtökön, a párt kihelyezett frakcióülése után. Ezután kezdett el ellenséget láttatni a kormány a menedékkérőkben, ez vezetett a mostani válsághelyzethez – tette hozzá.
Botka szerint az emberek kilencven százaléka még tavasszal is azonnal kapcsolatba lépett a határ átlépése után és kérte a menekültstátuszt, együttműködött a regisztrációban. Az új vasfüggöny felépítésének kormány által hangoztatott indoka nem valós – fogalmazott.
Több, munkáját végző újságíró is a fogdára került szerdán Röszkéről. Részletek itt »
A kormányszóvivő ugyan lehazugozta azokat, akik szerint félreértés miatt tört ki a balhé szerdán Röszkén, ennek ellenére helyszíni beszámolók szerint sokan azért futottak bele a könnygázzal visszatámadó rendőrökbe, mert azt hitték, a hatóságok nyitották meg a határt. Vannak videóink az incidens kirobbanásáról, nézze meg itt »
