Közélet

Harminc évre titkosították a Szita Bence-gyilkosság aktáit

szita-bence-gyilkosai(1)(960x640).jpg (Array)
szita-bence-gyilkosai(1)(960x640).jpg (Array)

Hivatalosan kegyeleti okokkal indokolt a törvényszék elnöke.

Személyiségi és kegyeleti okokra hivatkozva úgy határozott a Kaposvári Törvényszék elnöke, hogy harminc évig nem lehet betekinteni a Szita Bence-gyilkosság aktáiba – írja a Bors. Az általános gyakorlat szerint a jogerős ítélettel lezárt bűnügyek aktáiba kutatási céllal be lehet tekinteni, ebben az ügyben viszont nincs erre lehetőség. A tárgyalásokon a tizenegy éves kisfiú megölésének minden mozzanatát ismertették.

A lap által megkérdezett jogász szerint többnyire állambiztonsági okokra hivatkozva titkosítanak ügyeket, vagy akkor, ha az eljáró bíró zárt tárgyalást rendelt el. A zárt tárgyalás elrendelését indokolhatják kiskorú érintettségével vagy kegyeleti okokkal, de a szakértő szerint furcsa a kutathatóság tiltása egy olyan ügyben, ahol a közvélemény gyakorlatilag minden részletet ismer.

A Bors értesülése szerint nem kizárható, hogy a titkolózást az ügy egy fontos mellékszereplőjének személye indokolja. Ez a szereplő V. Andrea, aki a Bencét megölető Polcz Erikát összeismertette Kertész Józseffel, emellett azt javasolta a nőnek, hogy vigye hozzá Bencét ördögűzésre. V. Andrea a tárgyalások előtt öngyilkosságot követett el, de korábbi rendőrségi vallomásaiban arról beszélt, hogy Polcz Erika azt gondolta a kisfiúról, hogy maga az ördög. A nő egyébként egy szekta tagja volt, az egyik vádlott azt mondta róla: sok befolyásos embert ismert Kaposváron.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik