A Rákosi-kor óta államfőknek, kormányfőknek, házelnököknek otthont adó terület 28 milliárd forintért válthat gazdát.

Íme néhány példa, ami megmutatja: az emberek nagylelkűsége, kedvessége vagy épp álmai sokszor az elmúlt évszázadban sem ismertek határokat, de az ünnep mégiscsak más volt, mint ahogyan azt manapság ismerjük.

A történet jól mutatja az építésügyben uralkodó állapotokat, végleges károkozás azonban jó eséllyel mégsem történt.

A Széchenyi után most a Dagály és a Palatinus zavartalan működése kerülhet veszélybe.

Akad, amelynek már sokadszorra akarnak új gazdát találni, de a listában új darabokat is találhatunk.

A Kaesz Gyula műhelyében született együtteshez a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű szobrásza is hozzátette a magáét.

Októberben megnyílt a Zenit Corso, a még épülő új negyedet érintő gondokat ez azonban nem oldotta meg.

Pedig az ország legbeszédesebb virágládája lett volna.

Öt példát mutatunk be a 20. századból, amik akár egy hosszú hétvégi felfedezőtúrán is végigjárhatók.

Több mint egy éve már, hogy kiderült: a Dohány utcai zsinagóga mellett húzódó, a Dohány utcát a Síp utcával összekötő, a kétezres évek óta gát nélkül

2015 áprilisában leszakadt a tető, illetve az egyik fal, a helyzet pedig azóta sem javult. De hogyan történhet meg, hogy egy védett ház egy teljes évtizeden át kontrollálhatatlanul tart a teljes elmúlás felé? Erre a kérdésre is kerestük a választ.

A megnyitása után szinte azonnal csődbe ment, majd egy teljes átépítés után négy évtizedig a környék fontos épületévé vált egykori Józsefvárosi Filmpalota ma műemlék lehetne.

A főváros egyetlen olyan honvédsírhelye, amely nem egy temetőben található, a Fogaskerekűtől, illetve a János kórháztól néhány percnyire, egy lépcsősor mentén rejtőzik.