Olvasónk, Laci főállású katás vállalkozó volt már egy ideje. Tavaly ősszel a vállalkozása egyik napról a másikra hirtelen ellehetetlenült, ezért sürgősen állást kellett keresnie, és sikerült is elhelyezkednie. Hogy a múltat lezárja, bement a NAV-hoz, szüneteltetni a vállalkozását. Kiderült, nem ott kell, az okmányirodához küldték. Ott meg azt mondták neki, az ügyfélkapuján keresztül, online intézze.
Egyébként kedvesek voltak, még azt is megmondták, mikor kell utoljára befizetnie a kataadót, hogy ne legyen tartozása. Beküldte online a szüneteltetési nyilatkozatot, befizette az adót, és belevetette magát új munkájába. Azt hitte, minden rendben van.
A szüneteltetés ellenére is várták, hogy adót fizessen
Szűk fél évvel később levelet kapott a NAV-tól, de nem tudta időben átvenni, így bement, hogy megkérdezze, miről van szó. A levelet kinyomtatták, az állt benne, hogy hibás az adóbevallása. Nem értette. Aztán azt is elmondta neki a készséges ügyintéző, hogy 250 ezer forint hiány van az adófolyószámláján. Ekkor Lacit kiverte a víz.
Ami gyanús volt, hogy a 250 ezer forint pont öthavi kataadó – Laci pedig éppen ennyi ideje szüneteltette a vállalkozást. Mondta is ezt az ügyintézőnek, erre kapott tőle egy nyomtatványt, hogy töltse ki utólag, ha már a szüneteltetés bejelentésekor nem tette meg. És ígérte, hogy ezzel rendeződik is az ügye. Csak 20-áig ne kérjen nullás igazolást, mert addig nem fog kapni.
Bár az ügyintéző ezt konkrétan nem mondta, Lacinak az egészből az jött le, hogy az okmányirodai (ügyfélkapus) szüneteltetés önmagában nem lehetett elég, mert így a NAV nem látta, hogy szünetel a vállalkozása és hiányolta a havi kötelező 50 ezer forintos adót.
Csak azt nem értette, hogy ha ki kellett volna töltenie egy NAV-os papírt is, akkor azt miért nem mondták neki sem az adóhatóságnál, sem az okmányirodán, illetve miért nem figyelmeztették erre az ügyfélkapus bejelentéskor. Ezt egyébként fel is vetette, amikor a levél miatt bent volt a NAV-ban.
Megnéztük a kormányablakban, mit írnak az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről:
Ebből mi azt szűrtük le, hogy Laci megtette, amit kellett. Megkérdeztük hát az illetékeseket, végül is elég-e az ügyfélkapus bejelentés, vagy sem.
Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízotti Kabinetjétől azt a választ kaptuk, hogy a vállalkozás szüneteltetését a magyarorszag.hu vagy a nyilvantarto.hu weboldalakon keresztül elérhető webes ügysegéd igénybevételével tudják kezdeményezni az egyéni vállalkozók. A szüneteltetés bejelentése után a vállalkozói igazolvány leadható az ország bármely járási hivatalában.
Visszakérdeztünk, ezek szerint nem elég az ügyfélkapun keresztül kérni a szüneteltetést, hanem még külön be kell jelenteni a NAV-nak is? Azt írták, hogy erre a kérdésre a NAV sajtórészlege adja meg majd a választ, akiket egyébként is megkerestünk.
A NAV haladéktalanul értesül
A NAV azt írta megkeresésünkre, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti, amit a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál kell elektronikusan bejelenteni. És itt jön a lényeg:
- A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikusan értesíti a NAV-ot.
- Tekintettel arra, hogy a NAV hivatalból értesítésül a szünetelésről, ezért azt az egyéni vállalkozónak a NAV-hoz külön nem kell bejelenteni.
Ez világos, egyértelmű. Laci megnyugodhat. Most már csak azt nem értjük, miért kapott levelet, miért mondták neki, hogy 250 ezer forintos adótartozása van.
