Az Európai Unióban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. A kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel, melynek lényege, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik.
Több hatóanyag már kivonásra került, és aA Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével, neves gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével hatástanulmány készült, amely a tervezett növényvédő szer hatóanyag kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálja három növényfaj esetében: őszi búzában, napraforgóban és kukoricában.
A hatástanulmány fő következtetései:
- A jelenlegi intenzív termesztési gyakorlat mellett elengedhetetlenül szükséges a kémiai védekezés annak érdekében, hogy a fő szántóföldi kultúrákban a jelenlegi termés mennyiségi és minőségi szintet tartani lehessen.
- Az integrált növényvédelem egyéb eszközei csak korlátozott mértékben nyújtanak megoldást a gyomokkal, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezésben.
- Szakszerű növényvédő szeres védekezés nélkül a búzatermesztés ellehetetlenülne, illetve rövid időn belül a jelenlegi éves termésmennyiségnek mintegy a felét elveszítenénk.
- A tervezett rendelkezésekben érintett gyomirtó szer hatóanyagokat figyelembe véve őszi búzában 100 ezer tonna terméskiesés prognosztizálható, míg kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is.
- A tervezett szabályozások következtében ellehetetlenülne a napraforgó termesztésben alkalmazott jelenlegi gyomirtási gyakorlat, ami akár 700 ezer tonnát megközelítő terméskiesést is eredményezhet. A tervezett intézkedések jelentős mértékben
ellehetetlenítenék a parlagfűvel szembeni hatékony védekezést is. - A napraforgó gombabetegségei elleni védelem lehetőségeit is súlyosan érintenék a tervezett korlátozások, ami évente 130 – 190 ezer tonna termésveszteséget okozna.
- A kártevő rovarokkal szembeni védekezésben használt hatóanyagok visszavonása következtében várhatóan felgyorsul a szerrezisztencia kialakulása a kártevőkben.
- A glifozát hatóanyag kivonása nem csak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem az erdőgazdaságokban is, valamint ellehetetlenítené a nem művelt területeken, a városi közterületeken, és a vasútvonalak mentén történő gyommentesítést is. Ez esetben is külön említést érdemel a parlagfűvel szembeni védekezés ellehetetlenülése.
- A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával egy hatékony, és ráadásul az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, a rovarölő szeres csávázás lehetetlenült el, és ennek következtében a környezetre nagyobb terhelést jelentő talajfertőtlenítés és állománykezelés mennyisége jelentősen megnőtt.
Ezen kultúrákon kívül jelentős mértékben érintett még az őszi káposztarepce, az alma, a szőlő, valamint a különböző zöldségfélék.
A tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szer hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.
