Versenyhátrányba kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem engedélyeznek utólagos fizetést partnereik számára, ezért az elmúlt években a kockázatok alaposabb felmérésével kezdtek védekezni a nemfizetések ellen. Felmérések igazolják ugyanis, hogy 30 százalékkal több bevételt tudnak elérni azok, akik halasztott fizetést is engedélyeznek vevőiknek, mint azok, akik csak előrefizetés esetén szállítanak.
Keleti József, a Bisnode-csoport országigazgatója a kockázati tendenciákról elmondta: a válság után megugrott a cégfelszámolások száma, egyre több vállalkozás nem tudta kifizetni tartozásait, ezért hitelezőik felszámolást indítottak ellenük. Míg 2008-ban naponta 32 ilyen eljárás indult, addig 2012-ben már közel dupla annyi, azaz naponta hatvannál több bezárást kezdeményeztek a hitelezők.
A képet árnyalja, hogy 2013-ban és 2014-ben kevesebb felszámolást regisztráltak, mint 2012-ben, azonban a nemfizetés miatt indított események egy részét átvették a kényszertörlési eljárások, melyeket többi között adótartozás miatt indít a hatóság.
Sokan megütötték a bokájukat…
Emiatt a cégek egy része előrefizetést kért. Úgy gondolták, ők nem fognak hitelezni vevőiknek, és nem vállalják az ezzel járó kockázatokat. Ez különösen a kisebbekre még a mai napig is igaz – magyarázta Keleti József. A nagy cégek is elkezdték jobban megnézni, kinek és milyen feltételekkel engedélyeznek utólagos fizetést. Ahogy a bankok is, a vállalati szektor is visszavette „hitelezési” tevékenységét, ami sok fejlődni kívánó cég számára nehézséget okozott. A válság utáni időszakra túlzott óvatosság volt jellemző. A társaságok sokkal kevesebbszer engedélyeztek utólagos fizetést, ami miatt sok esetben üzletek hiúsultak meg.
A szakértő úgy látja, hogy kezdenek a cégek valamelyest az óvatosságból engedni, de még így is többször vesztenek üzletet amiatt, hogy szigorúbbak a kelleténél, vagy nem elég körültekintően mérik fel a kockázatokat. Egy nagyobb vállalatnál ráadásul a professzionális kockázatkezelők mérőszámai között sem jelenik meg a meghiúsult üzletek miatt elvesztett bevétel, csupán azt mérik, hogy mennyi veszteséget könyveltek el. Egy nagyobb cég éves szinten súlyos 100 milliókat is bukhat, ha csak kevés adatból, nem jól kidolgozott cégminősítés alapján dönt, mely miatt a jó üzleteket is elutasítja.
Sokan építenek több biztosítékot szerződéseikbe, illetve egyre többen vesznek igénybe cégminősítést is üzleti döntéseik előtt. Szerződéskötés esetén a vállalkozások előminősítése egyre több helyen vált bevett gyakorlattá. A valódi kockázatkezelés azonban nemcsak a kockázatokról, hanem a lehetőségekről is szól.
A kockázatkezelésnek már a szegmentálásnál kellene kezdődnie, azaz a cégeknek olyan vállalkozásokat kellene megkeresniük, illetve olyanokra kellene fordítaniuk energiájukat, amelyek valóban megbízhatóan fognak fizetni. Árbevételeiket továbbá oly módon is növelhetik, hogy automatikusan figyelik a korábban elutasított ügyfelek kockázatosságának alakulását, és amikor ezen cégek stabillá válnak, megkeresik őket ajánlatukkal. Ezt a gondolkodást azonban ma még sajnos kevesen alkalmazzák – tette hozzá az országigazgató.
Üzleti tippek
– Mindenképpen érdemes a szerződések jogi oldalát, a kötbéreket, biztosítékokat alaposan átgondolni. Peres eljárás vagy felszámolás esetén azonban a hitelezők sok jóra nem számíthatnak. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem jutnak a pénzükhöz, vagy hosszú ideig kell várniuk rá, ami a likviditásukat veszélyezteti.
– Ezért egy jól megírt szerződés előtt mindenképpen érdemes alapos cégminősítést végezni, azaz megvizsgálni a partnercég fizetőképességét, fizetési szokásait, kockázatosságát.
– Állandó vevők esetén is érdemes a hitelkereteket, azaz a vállalkozással szembeni maximális megengedett kintlévőséget legalább évente egyszer felülvizsgálni. Az elmúlt évek változásai között említhető, hogy még a legstabilabbnak hitt cégek is csődbe mehetnek, példa lehet erre a Malév csődje.
– Ma már a váratlan helyzetekre is fel lehet készülni, és nem kell minden reggel az összes céget átvizsgálni. Már vannak olyan automatizált lehetőségek, amelyek értesítik arról, ha a fontosabb vevők kockázatossága megnőtt.
