Tripla büntetést is kockáztathat az a társaság, amely elmulasztja az üzleti indokok dokumentálását, különösen a nehezen megfogható menedzsmentdíj-elszámolásokat nézve.
Kapcsolt ügyletek esetében kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy egymástól független felek között is megvalósult volna-e az adott ügylet. Ha ez elmarad, fennáll a lehetősége, hogy az adóhatóság kétszer is, két eltérő jogcímen megemeli az ügyletre tekintettel a társasági adóalapot, mi több, a befogadott számla áfájának levonhatóságát is megtagadhatja. Az ésszerűség vizsgálata keretében majdnem minden esetben az ügylet-specifikus tényezők szubjektív elbírálása szükséges, ezért érdemes e tekintetben is jól felkészülni az ellenőrzésre, és összegyűjteni a levonhatóságot alátámasztó érveket, tényeket.
Helybély Judit, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere elmondta: „Az igénybevett szolgáltatások kapcsán a hatóság kiemelten vizsgálja a menedzsmentdíj-elszámolásokat. A NAV igyekszik meggátolni az olyan eseteket, amikor egy csoporton belül az igénybe vevő oldaláról érték nélküli szolgáltatásért valós gazdasági tartalommal számláznak, vagy jelentősen magasabb díjat számláznak, mint amennyit az ügylet a piaci körülmények között érne. Érdemes a transzferárkérdések mellett az ésszerű gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatokat is mielőbb kezelni, tekintettel arra, hogy ilyen típusú szolgáltatás a legtöbb hazai multinacionális vállalatnál felmerül, gyakran több százmillió forintos nagyságrendben.”
Nemzetközi fókuszban a túlárazás
A központi szolgáltatások jelenleg is a NAV auditorainak fókuszában vannak, ezek intenzitása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) törekvéseivel összhangban pedig csak fokozódhat. Az OECD-tagállamok nemzeti adóalapok védelmét célzó, úgynevezett BEPS-akcióterve ugyanis kiemelten foglalkozik a túlárazott csoporton belüli szolgáltatásokkal.
Csoporton belüli hitelfelvétel esetén is hangsúlyos vizsgálati szempont, hogy független felek között is reális lenne-e az ügylet. Ennek fókusza lehet az a kérdés, hogy az adós pénzügyi kilátásai alapján, adott feltételek (például összeg vagy devizanem) tekintetében egy független piaci szereplőtől is felvette volna a kölcsönt. Ilyen esetekben nemcsak a fizetett kamatok levonhatóságát tagadhatja meg az ellenőrzés, de a kapcsolódóan elszámolt árfolyamveszteségek miatt nyújtott ráfordításokét is.
Helybély Judit hozzátette: előfordulhat a vonatkozó költségtömeg többszörösét kitevő adóztatás, mivel egymásnak ellentmondó megállapítások születnek a szolgáltatás nyújtójánál és igénybe vevőjénél. Volt olyan eset, ahol a szolgáltatás nyújtójánál teljes mértékben elfogadta a hatóság az ügyletet, míg ezután az igénybe vevő ellenőrzésénél azt állapította meg, hogy az adott szolgáltatás nem szolgálta annak üzleti érdekeit. Emiatt nem engedte levonni a kapcsolódó költségeket a társasági adó alapjából, sőt a szokásos piaci ár elve miatt ugyanilyen összegű korrekcióval élt.
Ebben a speciális helyzetben a cégcsoport a 100 egység értékű szolgáltatás után triplán, azaz 300 egység után fizette meg a társasági adót. Amennyiben a NAV még az áfa terén is további megállapítást tesz, és nem engedi levonni a kapcsolódó áfát, úgy a fogyasztási adót is kétszer fizetheti meg a pórul járt cégcsoport. Egyszer a nyújtónál, másszor az igénybe vevőnél.
