A magyarországi vállalkozások adóadminisztrációs terhe többszöröse az EU-átlagnak. S bár az egyszerűsítés évek óta napirenden van, a 2013-ra tervezett adócsomag is kevés adminisztrációs egyszerűsítést tartalmaz majd. Az új adózási módokkal új adónemeket, ezekkel együtt további előírásokat vezetnek be. Így a bürokratikus terhek régóta várt csökkentésétől talán minden eddiginél távolabb kerülünk – állítja a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere, Hajnal Péter. Az új adminisztrációs kötelezettségek már meglévő és új adónemeket egyaránt érintenek – tette hozzá.
Áfabevallás
Január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázásnál az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatokat szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt. Az előírás az eva-körbe tartozó, tehát áfa-bevallásra nem kötelezett szereplőket szintén érinti. A számlázásnál pedig pluszteendő, hogy a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán.
A számlázási és könyvelőprogramokat a fenti előírások szerint is bővíteni kell majd, mivel a nem kellően felkészült háttérprogramok alkalmazásával egy-egy áfa-bevallás kitöltési ideje akár több órával is megnőhet az eddigiekhez képest.
Mi az ára annak, hogy csak a befolyt pénz után kelljen áfát fizetni?
Jövőre a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát csak a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. De ez a lépés is számottevő pluszadminisztrációval jár. Először is a december végi bejelentkezésig ki kell számolni, megéri-e áttérni az új adózási módra. Ha úgy dönt a vállalkozás, hogy áttér a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, akkor pedig folyamatos és naprakész, nehezen áttekinthető kettős nyilvántartást kell vezetnie (amit viszont könnyebben ellenőrizhet majd az adóhatóság).
Pénzforgalmi szemléletű áfázásnál számlát csak pénzügyi teljesítéskor állíthatnak ki a cégek. Plusz, a teljesítésről az árbevétel könyvelése miatt szintén számviteli bizonylatot kell majd kiállítani – világít rá a BDO Magyarország partnere. Úgy vélik, az adózói kör nem felkészült egy ilyen típusú adminisztrációra, mint ahogy a tapasztalataik szerint a hasonlóan működő előlegszámlát is nehezen kezelik a vállalkozások.
Aztán további teher, hogy a számla befogadójának is ellenőriznie kell majd, vajon a számlakiállító tényleg a választott adózási módnak megfelelően állította-e ki a számlát. Hogy ki milyen módon számlázhat, azt a NAV adatbázisából lehet ellenőrizni. Kérdés, mindig elérhető lesz-e. Ha esetleg nem, akkor csak a partnertől kért nyilatkozatra lehet majd támaszkodni.
Az új kisvállalkozási adók sem segítik az átláthatóságot
A kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) bevezetése szintén egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé.
A számlabefogadónak adatot kell szolgáltatnia a kata-s számlákról (vagyis ezt is tudnia kell a könyvelési rendszernek). Ha pedig az adózó már nem kata-zik, a bevételi nyilvántartás helyett ismét a részletesebb nyilvántartásra kell áttérnie. Méghozzá úgy, hogy az összehasonlíthatóságot és folyamatosságot visszamenőleg is biztosítania kell.
A kiva esetében elsősorban az adóalap kiszámítása okoz majd problémát, mert a pénzforgalmi szemléletű eredményt számos korrekciós tétel (például a személyi jellegű kifizetések) figyelembe vételével kell meghatározni. A probléma megfelelő kezelése csak a pénzeszközváltozást és a különböző korrekciós tételek folyamatos mérésére felkészített számviteli rendszerek lesznek képesek megfelelően kezelni.
Februárig: székhelyhasználat-igazolás
Jelenleg a székhelyhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat találkozhat a legtöbb vállalkozás: egyre több céghez érkezik a NAV-tól olyan nyomtatvány, amelyben az adóhatóság pótlólagos adatokat kér a székhelyhasználatra, illetve a cég képviselőire vonatkozóan. Ebben az esetben elsősorban nem a többletfeladat okozhat problémát, hanem a rövidre szabott határidő melletti késedelmet, mulasztást kísérő aránytalan mértékű szankció: a pénzbírság mellett az adószám törlése is a ténylegesen alkalmazott büntetési eszköztár része.
Ide tartozik, hogy február 1-jéig minden vállalkozásnak igazolnia kell a cégbíróságon a székhelyhasználati jogosultságot és megjelölnii a kézbesítési megbízottat. Az eljárás ugyan illetékmentes, ám ügyvéd (és ügyvédi díj fizetése nélkül) nem lehet megúszni. S amelyik vállalkozás elmulasztja ezt a feladatot, arra 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot róhatnak ki. Ez a büntetés aránytalan mértékű a tanácsadócég szerint.
