Üzleti tippek

Bajba kerülhet Magyarország

admin
admin

2011. 01. 05. 06:30

A Magyarország ellen szankciókat kérő multik vezetői szerint pusztán csak annyit kívántak az Európai Bizottságtól, „szép szóval” hassanak a magyar kormányra. A lapunk által megkérdezett szakértő és a volt adóügyi biztos szavai viszont arra utalnak: a következmények mélyebbre hatóak lehetnek. A levélíró cégek presztízse azonban – hála a magyar adómorálnak – mégsem sérül majd.

December 15-én német, osztrák, cseh, francia és holland óriáscégek levelet írtak az Európai Bizottságnak Magyarország ellen, a dokumentumot a Die Welt nemrégiben nyilvánosságra hozta (innen tölthető le az angol nyelvű dokumentum).

A nagyvállalatok első emberei a levélben amiatt aggódnak, hogy vállalataikat nemcsak Magyarországon érinthetik hátrányosan a válságadók, hanem ez a típusú gazdaságpolitika átterjedhet a régió többi országára is, további károkat okozva vállalataiknak. Nehezményezik továbbá, hogy azokat az ágazatokat adóztatják meg, amelyeknél a tőkét nehéz kivonni a fix infrastruktúra miatt, ahol meg ez könnyebb, ott viszont adókedvezményekkel segítik a cégeket.

A levélben arról is szólnak, a válságadók szerintük diszkriminálják a külföldi vállalatokat, s persze nem értenek egyet azzal sem, hogy a válságadókat visszamenőleges hatállyal szabták ki. A dokumentum azt is tartalmazza: a kiskereskedelmi és távközlési szektor már panaszt nyújtott be az unió meggyőzése érdekében, hogy szabálysértési eljárás induljon Magyarország ellen, s azt írják, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésével a válságadókban leginkább érintett vállalatok elvesztették jogi védelmüket.

A nagyvállalati vezetők arra kérik a bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a magyar kormányt rábírja a stabil jogi keretek visszaállítására.

Nyilvánosságot akarnak vagy sem?

A CEZ Magyarország ügyvezetője, Hornai Gábor elmondta, hogy a vállalatok célja nem Magyarország jogi felelősségre vonása, ami eleve nehéz procedúra lenne, hiszen az EU tagállamainak alapvetően saját hatásköre az adóztatás. Az akció célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, nem pedig szankciók kiharcolása – mondta.

Ennek a véleménynek némileg ellentmond az Allianz lapunknak küldött válasza, amely szerint „mivel a levél nem nyílt levél és 12 multinacionális vállalat [13 – a szerk.] által közösen íródott, az Allianz Hungária nem hivatott nyilatkozni az ügyben.” Az RWE nem akarta hivatalosan kommentálni a levélügyet, a Spar pedig úgy válaszolt megkeresésünkre: nem nyilatkozhat az anyavállalat ügyeivel kapcsolatban.

Simonyi András, a Baumax ügyvezetője szerint a dokumentumban a vállalatvezetők aggályaikat fejezik ki, nem jogi felelősségre vonásra buzdítanak, nem fenyegetnek, hiszen továbbra is szeretnének a magyar piacok részt vevői maradni. Felhívják az Európai Bizottságot, hogy az európai szellemiséggel ellentétes tendenciákat próbálja meg megszüntetni – nem jogi eszközökkel, hanem „szép szóval”. Tulajdonképpen egyeztetésre, gondolkodásra, párbeszédre való felhívás, „felkérés táncra” – mondta Simonyi.


mi a vertikális támogatás?



A belső piac szabályozásának tapasztalatai alapján alakult ki, hogy a versenysemlegességet legkevésbé az sérti, ha nem céget támogat az állam, hanem célt. Ebben az esetben ugyanis például támogatással, amibe beleértendő az adókedvezmény is, támogatandó lehet például az informatikai fejlesztés, a munkaerő átképzése, s ezzel a foglalkoztatás növelése, stb. Ilyen típusú támogatásokat elsősorban a kkv-szektornak szoktak nyújtani.

A közvetlen adók megállapítása a tagállamok hatásköre az Európai Unióban, az Európai Bizottság ebbe nem szólhat bele – mondta lapunk kérdésére Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója. Azonban – tette hozzá – ha olyan adókat vezetnek be, amelyek egyes vállalkozásokat hátrányosabb helyzetbe hoznak másoknál, sértik a versenysemlegesség elvét, akkor a közös versenypolitika szabályai alapján a bizottság fellép ez ellen. Az ágazati különadók – ha azok minden vállalkozást érintenek – nem sértik az uniós versenyjogot. Ha viszont – mondta kérdésünkre a kutató – az adók a vállalkozás mérete szerint tesznek különbséget, akkor ez vitára adhat okot. Az Európai Bizottság a vertikális támogatások engedélyezésével kifejezetten a kkv-szektorra vonatkozó, elsősorban modernizációs támogatásokat szokta elfogadni.

Végállomás Luxemburg

Kovács László volt adóügyi uniós biztos (mindemellett aktív szocialista politikus) szerint nagyon is lehet jogi következménye a multik közös levelének, de a biztosok gondolkodásmódját ismerve Magyarország uniós soros elnöksége alatt valószínűleg nem indul eljárás hazánk ellen. Az EU-nak is érdeke, hogy rendben, botrányoktól mentesen folytatódjon le a magyar elnökség – mondta lapunknak a volt biztos. Ez nem jelenti azt, hogy a soros elnökség lejárta után nem indulhat meg az eljárás Magyarország ellen – tette hozzá. Kovács szerint a magyar ágazati különadókat nemcsak versenyjogi szempontból fogják mérlegelni – probléma lehet a visszamenőleges hatályú törvénykezéssel is, ami az unióban – általában – nem megengedett. A volt biztos elmondta: az ügy eljuthat végül a luxemburgi bíróságig is.


a vizsgálat menete



Kovács László a bizottsági vizsgálat menetét is ismertette. Az Európai Bizottság először küld egy információkérő levelet, amit egy hónapon belül meg kell válaszolni. Itt a vizsgálat – a választól függően – abba is maradhat. Vagy a bizottság kiad egy határozatot, indoklással, amelyben felszólít az adott jogszabály módosítására vagy visszavonására. Ha ezt a kormány elutasítja, akkor az ügyben a luxemburgi bíróság dönt, amelynek az ítélete ellen nincs helye a fellebbezésnek.

Kovács László szerint a luxemburgi bíróság nagy arányban az Európai Bizottság javára szokott dönteni, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek: a Microsoftnak például ki kellett fizetnie a mintegy félmilliárd eurónyi bírságot. Kovács ezzel nem kívánta megjósolni egy esetleges magyar állam kontra Európai Bizottság ügy kimenetelét. Bonyolult jogi kérdésekről van szó, a magyar iparűzési adónál például minden szakértő úgy vélte, veszíteni fog a magyar állam, mégis a javára döntött a luxemburgi bíróság – mondta a volt biztos.

Ha az iparűzési adó ügyében nyertek volna a nagyvállalatok, az akkora sebet ütött volna a magyar büdzsén, hogy annak ellensúlyozásához a 13. havi nyugdíj és a közszolgálati bér eltörlése (vagy ennek az összegnek megfelelő egyéb megszorítás) is kevés lett volna – ha csak az aktuális évben kiesett bevételt nézzük, és az esetleges visszafizetési kötelezettséget nem is számoljuk. Mégsem hatott különösebben negatívan az akció a magyar államot perbe fogó nagy cégek imázsára, így aligha várható, hogy a jelen levélakció visszahat az elkövető cégek lakossági megítélésére.

A pártszimpátia dönt

Nemes Attila PR-szakember szerint a levélügy teljesen politikai, s a fogyasztók pártszimpátiáik alapján ítélik majd meg a vállalatok viselkedését. Akik elítélik a cégeket, azok sem jutnak majd el odáig, hogy negatív érzéseiket a vásárlásaikban is kimutassák – már azon cégek esetében, ahol ez egyáltalán lehetséges – fűzte hozzá.

Ha Magyarországon az adórendszert más módon látnák az emberek, mint jelenleg: nem sarcként fognák föl, hanem olyasminek, amiből közösségi célokat – iskolák, kórházak, nagyszülők nyugdíja – fedeznek, akkor az ügy negatívan hathatna a cégek megítélésre. Svédországban például, ahol az adózást közösségi ügynek tekintik, ronthatná az érintett cégek imázsát, hiszen sokan úgy értelmeznék, hogy megpróbálják kivonni magukat a közös célokért történő hozzájárulás alól. Svédországban azonban soha nem vezetnének be olyan módon válságadókat, mint nálunk – tette hozzá rögtön a PR-szakember. A magyar válságadók kommunikálásakor nagyon hiányzott, hogy elmaradt azok erős megindokolása, annak bemutatása, mire fogják azokat fordítani – mondta a kommunikációs szakember.

Montázs: Rédley Tamás

Montázs: Rédley Tamás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.