az apeh épületében bukott
le a pizzafutár
Pizzát rendeltek nemrégiben a pesti revizorok. A futárnak még az APEH épületében sem jutott eszébe, hogy nyugtát adjon, csupán ún. pincérblokkal tudott szolgálni. Azonnali ellenőrzés indult a cég ellen, adta hírül az APEH. Kiderült, hogy az aznapi 15 kiszállításból a pénztárgépekben mindössze ötnek volt nyoma. Az ellenőrök erre kiterjesztették a vizsgálatot: azt nézték, hogy az adózó miként teljesítette áfabevallási és -fizetési kötelezettségét. Feltárták, hogy a pizzafutárcég valós bevételeinek csak mintegy harmadát vallotta be, és csupán ezután fizetett minimális adót. Az ügyvezető nem tagadott.
A magyar vállalkozások egy része számára „természetes” a veszteséges működés, mintegy válasz a magas adóterhekre. Másrészt egyfajta büszke magatartás is, kvázi ellenállási mozgalom, amiben benne van az is, hogy mi a véleményük a kormányról, a fennálló rendről. Legalábbis erre lehet következtetni a vállalkozói körökben sűrűn hallható, „én aztán nem fogom a kormány zsebét tömni”, „ezeknek én nem fizetek adót” kijelentésekből. Persze egy esetleges kormányváltás esetén a szöveg nem változik, hiába mások már az „ezek”. Szóval még mindig trendi nem hozzájárulni a közös terhekhez, de annál menőbb hencegni az elsumákolt adóval.
A másik oldalról közelítve: ki ne hallott volna róla, hogy a közhivatalok (az ellenőrzést végzők is) olyan áron közbeszereznek, amiből biztosan nem futja még a minimálbérre sem. Akkor ki vesse az első követ a vállalkozóra? A pizzafutárnak mindenesetre nem volt szerencséje legutóbb, amikor számla nélkül szállított az APEH-be. Megcsípték. Persze mondhatják, ez az ő pechje.
Január elsejétől feláll az új szuperhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Hogy milyen stratégiával igyekeznek majd rendet tenni, arról még keveset tudni.
De addig is, így év vége felé fussunk végig rajta, a nyugodt alváson kívül mit kockáztat az a vállalkozás, amelyik most a könnyebbik utat járja (tartós veszteséggel, vagy minimális nyereséggel lavírozik) és nem mellesleg milyen előnyöktől esik el.
1. Valószínűbb, hogy ellenőrzést kap
A bevallásokból az adóhivatal látja a veszteséget (vagy a minimális nyereséget) és kiválasztórendszere magasabb kockázatúnak ítéli meg ezeket a cégeket. Tehát feltehetőleg hamarabb, vagy sűrűbben kaphatnak adóellenőrzést. Ebből aztán egész sor kellemetlenségük származhat. Például vaskos fizetnivalók – kezdi Kocsis Zoltán a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza.
2. Fizethet: adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot
Ha éveken át sok költség és/vagy kevés bevétel van a könyvekben, vagyis veszteséges a cég, akkor az adóhivatal megvizsgálja mindkét oldalt.
Amennyiben úgy látja, hogy nem volt elég bevétel, akkor a költségszámlák alapján megbecsüli, mennyinek kellett volna lennie (nyereségnorma vagy egyéb összehasonlítás alapján) és megállapítja, mennyit titkolt el a vállalkozás. Vagyis bevételt állapít meg, amely után meg kell fizetni az áfát, a társasági adót és a bírságokat is.
Ha sokallja a költséget? Szigorúan szemrevételezi a beállított költségszámlákat, hogy azok valóban a vállalkozás érdekében merültek-e fel vagy esetleg más (például magán) érdeket szolgáltak-e. Ha utóbbit feltételezi, akkor az érintett költségszámlákat kiveszi a könyvelésből, így a levonható adó csökkenése miatt keletkezik adó, bírság és pótlékfizetési kötelezettség.
Különösen az alacsonyabb költségű vállalkozásoknál (például szolgáltatásoknál) figyelik kiemelten, hogy az elszámolt költségek valóban felmerültek-e, vagy esetleg fiktív számlákat szerepeltetnek-e a könyvelésben – folytatta Kocsis Zoltán.
3. Vagyonosodási vizsgálatot is kaphat
A veszteséges vállalkozást is finanszírozni kell, a leginkább elterjedt szokás szerint “tagi kölcsönnel”. Ami nem éppen ésszerű, hiszen ilyenkor a tulajdonos másra is elkölthető pénzét arra fordítja, hogy (valamilyen ok miatt) fenntartsa a veszteséges vállalkozást. Így nem szabad csodálkozni, amikor a tagi kölcsön forrása felől is érdeklődik az APEH (jövőre NAV) – állította Oldal György adószakértő.
A tagi kölcsönnél a magánszemélyt kérdezi a hatóság arról, hogy miből tudott kölcsönadni a cégének. Honnan volt rá adózott jövedelme, főleg ha minimálbérre vagy minimálbér duplájára volt bejelentve? Ebből több tízmilliós tagi kölcsönt nyújtani, úgy, hogy még esetleg ingatlanokat is vett, meg a bankszámláján is van pénz, elég nehéz. Ha nincs ésszerű magyarázat, egyenes következmény lehet egy vagyonosodási vizsgálat és újabb fizetnivalók – utalt Kocsis Zoltán a kimenetre.
4. A börtön sem kizárt
Amennyiben egy cégről kiderül, hogy „számlagyár” – azaz gazdasági esemény nélkül állít ki számlákat – és a könyvelése fellelhető, akkor a vele gazdasági kapcsolatban álló céges partnerek is számíthatnak ellenőrzésre. A fiktív számlák kiállítása és befogadása is adócsalás ugyanis, büntetőjogi felelősséggel. Börtön is járhat érte – figyelmeztet a közgazdász. Más kérdés, hogy ritkán alkalmazzák ezt a szankciót.
Aki veszteségre játszik, annak nemcsak büntetésben lehet része, hanem a fejlődéséhez szükséges lehetőségektől is elzárhatja magát. Márpedig ez hosszú távon nem túl jó taktika.
5. A bank nem ad hitelt
Az üzlet beindításához nem feltétlenül kell sok pénz. De később, ha megmarad a vállalkozás és növekedni szeretne, annál inkább. A veszteséges cégben pedig a legkevésbé sem látnak fantáziát a bankok – ecsetelte nemrégiben László Csaba a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, volt pénzügyminiszter ifjú vállalkozók előtt. Ha tehát egy cég fejlődni szeretne, ki kell mutatnia a nyereségét.
6. A pályázatok is elérhetetlenek lesznek
Ugyanígy a pályázatok elnyeréséhez is kiindulási pont a nyereségesség, e nélkül nem lehet elindulni.
a kicsik vagy a nagyok veszteségesek?
Bár a köztudatban az él, hogy csak a kisvállalkozások veszteségesek, a statisztikából kiderül, hogy különösebben a nagyok sem lógnak ki ebből a sorból.
Az APEH kimutatása szerint a társas vállalkozások több mint 40 százaléka (147 371), köztük a mikrovállalkozások 42,8 százaléka veszteséges volt 2009-ben, és az egyéni vállalkozások közül is több mint 32 százalék (79 351) tartozott ebbe a körbe. Ez összesen több mint 200 ezer vállalkozás! A társas vállalkozásoknál 2007-hez képest 8 százalékkal (több mint 36 ezerrel), az egyéni vállalkozásoknál több mint 3 százalékkal (majdnem 1850-nel) nőtt a veszteségesek aránya. A válság hatása tehát érezhető, de korántsem lehet azt mondani, hogy csak a válságról lenne szó.
—-Lehet életszerű a veszteségesség?—-
Persze indokolt is lehet a veszteségesség (mármint ha nem szándékos veszteségre könyvelésről van szó). Kocsis Zoltán szerint például tőkeigényes vállalkozásnál, a kezdeti szakaszban, amíg a megrendelések felfutnak vagy beruházás, fejlesztés esetén szintén.
Magyarázható lehet a veszteség az idény- illetve trendtermékeket értékesítő vállalkozásoknál, vagy amikor nincs kereslet és a vállalkozás tényleg mindent megtett a gazdaságosság fenntartása, költségek visszafogása érdekében. Külső behatás (például katasztrófa) is lehet ésszerű magyarázat és persze a válság is – sorolta a példákat.
De azt azért tudni kell: ahhoz, hogy a vállalkozás több évig bírja a veszteségességet, előtte kellett hogy legyen nyereséges időszaka is. Ha ilyen nem volt, és hitelt sem vett fel, akkor papíron csak a magánszemély tehetett be pénzt a cégbe a veszteség finanszírozására, tagi kölcsönnel. Ez pedig vizsgálódásra ösztönözheti a hatóságot – hívta fel a figyelmet.
Normál esetben
A vállalkozás célja a profit. Normál esetben az üzleti ötletre épül, amelynek piaci fogadtatása pár év alatt eldől: vagy beérik, vagy kiderül, hogy nem vált be az ötlet – közelített másfelől Oldal György adószakértő. Persze nagy szerencse is kell ahhoz, hogy a vállalkozás olyan és annyi megrendeléshez jusson, ami eltartja. “Normál esetben” az indulásától számított maximum 3-4 évig lehet veszteséges a vállalkozás – ez alatt többnyire feléli az alapítói vagyont.
A gazdaságtalan, kiürült vállalkozásokat pedig – ugyancsak normál esetben – megszüntetik, vagy eladják. Az ennél hosszabb időn át veszteséges vállalkozások már nem természetes módon vannak fenntartva. Lehet persze a veszteséges vállalkozás fenntartásának olyan célja is, hogy egy másik (kedvezőbb adózású) vállalkozásban csapódjon le a tiszta nyereség – tette hozzá.
Másrészt a tartozásmentes, de veszteséges vállalkozások azért kelendők a piacon, mert azokat a nyereséges cégeknek “érdemes megvenni” azért, hogy csökkentsék a nyereségadójukat.
Érdemes a könyvelőre hallgatni
A könyvelő törekszik arra, hogy legalább minimális nyereséget kimutasson a cég. Ez többükkel beszélgetve kiderült és Kocsis Zoltán is megerősítette. Figyelmeztetnek rá, milyen költségeket ne számoljon el a vállalkozás, és hogy a bevételekről készítsen számlát. Méghozzá időben, mert ha ez elmarad, és csak költségek vannak, bevételek nélkül, akkor mínuszba megy a pénztár. Ilyenkor pedig muszáj tagi kölcsönt beállítani.
Érdemes tehát a könyvelőre figyelni, ha azt mondja, hogy nincs rendben a pénztár, vagy ha azt ajánlja, hogy a tagi kölcsön helyett inkább banki kölcsönből (például folyószámlahitelből) finanszírozzák az átmeneti mínuszokat. De ezzel sokszor nem foglalkoznak az ügyvezetők, csak az üzlet felfuttatásával. Pedig a felelősség nemcsak és nem elsősorban a könyvelőé. Főleg ha szólt.
Erőszakkal, vagy a nélkül?
Ha a cégvezetők nem számoltathatnák fel egymás után a cégeiket (holott öt éven belül nem lehetnének újra cégvezetők), mert a börtön valódi fenyegetés lenne, az sokat jelentene – vetette fel Kocsis Zoltán. Oldal György csatlakozott hozzá, mert szerinte is az a baj, hogy a mai jogrend lehetővé teszi, hogy akárhány száz vállalkozást indítsanak, majd számoltassanak fel zsinórban, többnyire tetemes tartozásokkal.
Ennek visszaszorítására az adószakértő nagyon szívesen látná a magyar jogrendben az osztrák példát. Ott ugyanis egy meghatározott, mindenki által elérhető céginformációs “hirdetőtáblán” minden cég köteles közzétenni, ha a saját tőkéjét olyan veszteség éri, hogy az a jegyzett tőke alá csökken. Ausztriában ennek hatalmas visszatartó ereje van, hiszen ha egy ilyen “beismerés” nem párosul kilábalási stratégiával, akkor a piac megvonja a bizalmat és a cég valóban a süllyesztőbe kerül. A nagyobb nyilvánosság határozottan tisztítja a piacot – állította Oldal György.
Az eddigi adócsökkentésnek lehet-e pozitív hatása?
Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője szerint papíron veszteséges cégeket nemigen tesz nyereségessé az, hogy csökkent a társasági adó. Nem ez a fő motivációs szempont. A trükközések sokkal inkább az áfánál és a bérjellegű költségeknél lelhetőek fel, mert azok jelentősebbek, és minden céget érintenek – jegyezte meg.
Kocsis Zoltán szerint a tb-t is kellene csökkenteni. Az szja-csökkentés önmagában ugyanis a munkáltatót nem motiválja és a csökkentést a szuperbruttósítás ellensúlyozza. A fekete foglalkoztatást csak tb-csökkentéssel lehet legális mederbe terelni, és adófizetővé tenni azokat, akik most nem azok – jelentette ki.
Az adókat elviselhető, a vállalkozók által felvállalható mértékűre kellene csökkenteni, és aki azt nem vallja be, nem fizeti meg, arra nem csak adózási szankciót kellene kiszabni, mert annak kifizetése alól jelenleg ki lehet bújni. Ebben az esetben szigorúbb, kikerülhetetlen büntetésre lenne szükség. Jelenleg érezhető egy kis félelem, hogy több ellenőrzés, szigorúbb büntetés lesz a jövőben, de a konkrét intézkedések még nem körvonalazódtak – tette hozzá.
