Üzleti tippek

Orbán követi Békesit és Oszkót

admin
admin

2010. 06. 15. 06:30

Orbán Viktor számos elemében magáévá tette a Reformszövetség programját, jóllehet korábban úgy nyilatkozott: „Mi már más dimenzióban gondolkodunk, mint a válságkezelő anyagok.” A többek között Békesi László és Oszkó Péter szakértői vezényletével kidolgozott csomag egyes elemeit végül Orbán Viktor valósítja meg.

Számos munkavállalói érdekképviselet, s a szabadpiachívő Kóka János is melegen üdvözölte Orbán Viktor adóterveit, s még Oszkó Péter, a korábbi pénzügyminiszter (még korábban: a nagyvállalkozások egyik érdekképviselője) is racionálisaknak minősítette azokat.

A közös öröm nem véletlen: Orbán Viktor elképzelései több helyen megegyeznek a Reformszövetség elképzeléseivel, amelyek szintén bírták a fönti szervezetek és urak maximális rokonszenvét (Oszkó Péter ráadásul az adómunkacsoportot vezette).


mi volt a reformszövetség?



A Reformszövetség a gazdasági elit képviselőiből – az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetőiből, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéből – és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeiből áll.

Reformprogramjuk elkészítése és a sajtónak bemutatása után nem sokkal feloszlatták magukat.

Szakértőik között olyan ismert közgazdászok voltak, mint például Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere vagy Oszkó Péter, aki a szövetségbeli „szakértése” után lett a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Orbán Viktor azonban 2009-ben még elutasította a Reformszövetség programját. “Mi már más dimenzióban gondolkodunk, mint a válságkezelő anyagok, amelyeknek egyik mintapéldánya az a dokumentum, amelyet most a Reformszövetség bocsátott országos vitára. Tehát nem megjavítani kell a mostani gazdaságot, hanem újat kell építeni” – mondta Orbán Viktor 2009 márciusában az MTI tudósítása szerint.

Megváltozott a helyzet azonban a választások utánra: Orbán Viktor 29 pontjának éppen a legnagyobb hatással járó elemei a Reformszövetség programjából valók. Ezek egyike az egykulcsos személyi jövedelemadó.





„Jó példával szolgálnak azon régiós országok, amelyek (…) az adóék csökkentésének legradikálisabb módját választották és ún. egykulcsos adórendszert vezettek be” – olvasható a Reformszövetség munkaanyagában. A Reformszövetség az adójóváírás kivezetését (tehát a minimálbér, és a minimálbér fölötti alacsonyabb jövedelmek fokozottabb adóztatását) javasolta, éppen úgy, mint az Orbán-kormány.

Az egy kulcs vonzásában

Az adójóváírás kivezetését „fokozatosan, kellő körültekintéssel” kellene megtenni, az Orbán-kormány erre kettő évet szán. A Reformszövetség 15 millió forintig javasolta kitolni az alsó adókulcsot, ami a gyakorlatban egykulcsos adót jelentett volna (ezt Kóka Jánosnak sikerült is elfogadtatnia a parlamenttel, 2011-től lenne hatályos). Az Orbán-kormány továbbment egy lépéssel, s a kevés számú, extrém magas jövedelemmel rendelkezőknek is biztosítja a kedvező – és immár egyetlen – adókulcsot.

Ugyancsak merített Orbán Viktor a közszférára vonatkozó reformszövetségi javaslatokból. „A költségvetési szféra esetében bértömeg-gazdálkodás bevezetése és a bértömeg nominális szinten (tehát az inflációt nem követő) történő befagyasztása célszerű” – hangzott a Reformszövetség egyik javaslata.

Orbán rátett egy lapáttal

Orbán 29 pontjának egyike éppen arról szól, hogy az állam bértömeg-gazdálkodásra tér át a tulajdonában álló vállalatoknál. Orbán azonban nemcsak nominálisan befagyaszt, hanem még rátesz a lapáttal: „Elrendelem a bértömegcsökkentést legalább 15 százalékkal” – mondta parlamenti beszédében. Igaz, Orbán Viktor nem pusztán a Reformszövetség javaslatait követi, hanem a korábbi reformcsomagok által meggyökeresített hagyományt is folytat a közszféra sanyargatásával.

Érdekes látni, hogy Reformszövetség programjának egyik kis költségvetési hatású elemét, amelyet a Bajnai-kormány meg is valósított – a gyes 2 évre csökkentését – Orbán Viktor kifejezett választási ígérete ellenére is vonakodik visszaállítani 3 évesre. A Fidesz a korábbi ígéreteivel szemben csak 2012-től tervezi visszaállítani a 3 éves gyest.

Markáns eltérés viszont a bankadó intézménye, amely a 2006-os Gyurcsány-csomagra emlékeztet annyiban, hogy a vállalkozások egy részének terheit is növeli. Lényegi különbség azonban, hogy a bankok magatartási kódexe kifejezetten megengedi, hogy az adók hatását érvényesítsék az adósaik által fizetett kamatokban és költségekben, félő tehát, hogy a terhek „végfogyasztói” valójában az adósok lehetnek.

Az eszmék örökké élnek?

minimálbérérdekek

A bérstatisztikák azt mutatják, hogy – néhány ágazatot leszámítva – a minimálbérek emelésében elsősorban a kisvállalkozások ellenérdekeltek.

Az eltérő érdekek természetes módon a javasolt reformcsomagokban is megjelennek. A szövetség gazdaságpolitikai munkacsoportjának – amelyben a kis cégek érdekvédői jelentősebb szerepet kaptak- javaslataiban megtalálhatjuk a minimálbér eltörlését is.

Ezzel szemben az Oszkó Péter vezette adómunkacsoport anyagában nincs erre utalás, amint nem volt a 4 nagy adótanácsadó cég reformcsomagjában sem, amelynek kimunkálásában a nagyvállalkozások érdekvédőjeként is tevékenykedő Oszkó Péternek szintén kiemelkedő szerepe volt.

A jövedelmek újraosztásának iránya tehát a Reformszövetség és az Orbán-kormány tervezett intézkedéseinél hasonló: a szegényebbektől a tehetősebbek felé áramoltatna jövedelmet.

(Ha nagyobb minimálbér-emelések jönnek, akkor bonyolódik a helyzet, az állam, a kisvállalkozók, a munkavállalók között is jelentősen újraosztódnak a jövedelmek, főként az állam javára.)

Mint a fentebbi grafikából is látható, amit a Bajnai-kormány nem valósított meg a Reformszövetség csomagjából, azt az Orbán-kormány igyekszik magára vállalni.

De vajon miért is hatnak a Reformszövetség eszméi ilyen erővel (avagy más nézőpontból: miért szolgálnak e gondolatok megfelelő ideológiaként a zajló gazdasági-társadalmi változásokhoz)?



Marxista IMF-közgazdászok

Orbán Viktor a maga módján igyekezett szellemi magyarázatot adni az egykulcsos adó bevezetésére. Úgy érvelt Az Este múlt heti műsorában az egykulcsos adó mellett, hogy az egy „osztályharcos marxista felfogás, ami állandóan azt keresi, hogy hogy lehetne a szerencsésebbekkel vagy jobb módúakkal kiszúrni, és tőlük valamit elvenni és azt elvileg szétosztani a szegények között, amiről persze kiderül, hogy sose jut el a szegényekhez”.

Az IMF közgazdászai, akik

ellenzik az egykulcsos adó bevezetését, valószínűleg legfeljebb annyira marxisták, mint a Reformszövetség szakértői (sőt, tekintettel a szövetségben felbukkanó egykori „reformkommunista” szakértőkre, talán még annyira sem.)

Annyi mindenesetre biztos, hogy a Reformszövetség programjának pedigréje biztonsággal visszavezethető a négy nagy adótanácsadó (“Big Four”) cég tavaly kommunikált adócsomagjáig, amely már tartalmazta az adójóváírás kivezetését, és gyakorlatilag (15 millió forintig) egykulcsos adót irányozott elő.

A csomagokat összeköti a Reformszövetség adómunkacsoportja vezetőjének, Oszkó Péternek a személye, aki részt vett a “Big Four” adócsomagjának kidolgozásában (sőt, a FigyelőNet információi szerint meghatározó szerepe volt abban).

Oszkó Péter egyébként tagja volt már pénzügyminisztersége előtt a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségének is, így vélhetően az sem volt véletlen, hogy mindkét csomagban nagy hangsúlyt kaptak a nagyvállalati érdekek.

Egy lehetséges magyarázat tehát a reformszövetségi gondolatok kormányokon átívelő életerejére, hogy a mögöttük meghúzódó érdekek is kormányokon átívelve képesek érvényesíteni magukat. Alternatív magyarázat lehet, hogy annyira jó a Reformszövetség programja, hogy bármely kormány – tekintet nélkül politikai filozófiájára és korábbi ígéreteire – szükségszerűen a megvalósításába kezd, amint hatalomra kerül.

Munkavállalók nélkül

Ami még a Reformszövetség munkája és a Fidesz-konzultációk közötti szembeötlő hasonlóság, hogy a munkavállalók érdekképviselőit nem hívták meg a tanácsokozásokra, így az érdekeik is meglehetősen korlátozottan jelennek meg a programokban.

Mindemellett meg kell jegyezni, az Orbán-program nem „egy az egyben” a Reformszövetség adóprogramja. A szövetség egyik nagy eszméje, az ingatlanadó például nem jelenik meg benne, bár korábban a Fidesz is mellette volt. A Cséfalvay Zoltán és Matolcsy György (a Fidesz vezető gazdaságpolitikusai) által szerkesztett tanulmányban (Jövőkép) ugyanis az olvasható, hogy „kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése”.

A Bajnai-kormány által bevezetni próbált ingatlanadó merev ellenzése után azonban természetesen ez nem válhatott az Orbán-csomag részéve. Hatása egyébként is szinte elhanyagolható lett volna a költségvetés egészéhez képest: a GDP mintegy 0,2 százalékát tette volna ki, így a Fidesz-vezérkar vélhetően könnyű szívvel lemondott róla.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.