Átlagosan 30-40 százalékkal csökkent a hazai szépészeti szolgáltatások forgalma az utóbbi egy évben, állítják pedikűrösök, manikűrösök, fodrászok, kozmetikusok. Alátámasztja állításukat, hogy beszállítóik is hasonló mértékű bevételcsökkenésről számoltak be. Bár konkrét statisztika nem áll rendelkezésre, de szakmán belüli beszélgetésekből, és abból, hogy mennyivel többen keresnek állást tudni lehet, hogy számos üzlet kényszerült bezárásra.
A szolgáltatási piac csökkenését jelzik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal augusztusi adatai is, miszerint a leépítések hulláma a gép-, műszer- és járműgyártás, fémipar felől a könnyűipar, valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.
Mikor érte el a válság szépségszakmát?
Egy Pest megyei szalon vezetője azt mondta, eddig csak a szokásos, éven belüli ingadozást tapasztalták, valamint azt, hogy nincs kevesebb vendég, csak kevesebbet költenek. A látszatra azért még adnak, amire jó példa, milyen jól ment nyáron a pedikűr – a repedt sarok ugyanis ma már nem elfogadható.
A kozmetikában viszont kevesebb lett a masszázs, többen kértek csak szemöldökszedést. A fodrászok meg azt látják, hogy egyre többen festik, vágják otthon a hajukat. De a csináld magad mozgalom még ezután indulhat be igazán, jósolja a szalonvezető. A vendégektől ugyanis azt hallja, mostanra fogynak ki tartalékaikból.
Csak május-június óta tapasztalt 30-40 százalékos visszaesést a lábápolási termékeket kínáló Homega Stúdió vezetője, Hollós Gábor is. Saját lábápoló szalonjukban azonban nem esett számottevően a forgalom, amit a szolgáltatásuk minőségével, az elégedett vevőkörükkel magyarázott.
A műköröm-beszállító Kiss Me Hungary Kft. vezetője, Némethyné Mariann folyamatos, az utóbbi két-három hónapban 50 százalékos mértéket is elérő forgalomcsökkenésről számolt be lapunknak.
Válságprobléma?
Az érdekképviseletek más távlatból úgy látják, bár a válság is komoly problémát okozott, nem a válsággal kezdődött a visszaesés, és nem csak a válságnak tudható be.
Az oktatás minőségének romlásával, az oktatásellenőrzés hiányával, ebből adódóan a szakma felhígulásával magyarázza a 3-4 éve tartó forgalomcsökkenést a Magyar Országos Fodrász, Fogtechnikus, Kéz- Lábápoló és Műkörömépítő, Szikvízkészítő, Kelmefestő-Vegytisztító Szakmai Ipartestület (MOSZI) elnöke, Balogh Lajosné. Akivel egyetért a Fodrászok Nemzetközi Egyesülete elnöke, Perényi Ádám is.
Mindketten azon a véleményen vannak, hogy sürgősen el kellene érni a szakmai belépési küszöb emelését, meg kellene határozni az oktatásban a kötelező óraszámot, különösen a gyakorlati órákét, és a továbbképzésre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A színvonalas oktatás, a folyamatos tanulás elengedhetetlen ahhoz, összegezték, hogy a szépészeti vállalkozások talpon maradjanak.
Ahol igazán nagy a baj
Könnyebb talpon maradniuk a kialakult vendégkörrel rendelkezőknek és a nagyobb városokban dolgozóknak, viszont a kezdők és a vidéki üzletek helyzete nem irigylésre méltó – állította Balog Lajosné. A kéz- és lábápolóknál például az a legnagyobb gond, hogy az ötezer regisztrált szakképzettből csak mintegy ezerről állítható, hogy igazán profi.
Ők azok, akik folyamatosan képezik magukat, gyógyulást segítő, problémamegelőző tevékenységre is képesek, minőségi szolgáltatást nyújtanak, és biztos lábakon állnak. A többiekről ez nem mondható el – tette hozzá Balogh Lajosné.
Nem megfelelően képzettek a szakmunkások, minimális gyakorlattal is le tudnak vizsgázni, lassan minden sarkon van egy szalon, és a nem feltétlenül nívós munkát végző, gombamód szaporodó kis üzletek elviszik a forgalmat, állítja Perényi Ádám fodrászmester.
A húszezer fodrászra mindössze 50-100 nagyobb, színvonalas munkát garantáló szalon jut. Ezek a vállalkozások a visszaesés ellenére is stabilak. A kicsik közül viszont számos üzlet bezárt, amit onnan is tudnak, hogy egyre több volt üzlettulajdonos keres munkát a szalonokban – tette hozzá. De hogy tisztul-e a piac? Ebben már nem biztos.
Fehéren-feketén?
Divat, hogy házhoz menjen a pedikűrös. A régi kuncsaft nem kér elszámolást. Számos az olyan szituáció, amikor „elfelejtődhet” a számlaadás. Elterjedt vélemény, vagy inkább tapasztalat, hogy a szépészeti szolgáltatók nem a számlaadásról híresek?
Perényi Ádám szerint bármely szolgáltatási ágra igaz, hogy a vállalkozásba fektetett összegtől nagyban függ, mennyire kockáztat ilyen értelemben egy cég. A nagyobb szalonokban ott a recepció, számlaadó pénztárgépet használnak. Ezek a cégek nem kockáztatják százmilliósra tehető beruházásaikat – érvelt.
Balogh Lajosné szerint a mai világban, amikor már csak számlára tud vásárolni a szolgáltató, vagyis a kiadási oldal dokumentált, kevésbé jellemző, hogy papíron ne szerepelne semmi a bevételi oldalon. Érvként hozta fel még, hogy az oktatásban hangsúlyosak a vállalkozói ismeretek, a számlaadási kötelezettség is tananyag. Az én környezetemben mindenki ad számlát – jelentette ki.
A háztartási fogyasztás nem csökkent
Nem tudni, a szépségszolgáltatások hanyatlásával részben belépő házilagos szépészeti megoldások térnyerésének köszönhető-e, de a háztartási vegyi áru és kozmetikum forgalma 2008 szeptember–2009 augusztus összehasonlításban értékben 3 százalékkal nőtt a Nielsen piackutató szerint. Mennyiségben mínusz 2 százalékot regisztráltak.
Hozzá kell tenni, az egy évvel korábbi periódusban ennél kedvezőbben alakultak a mutatók: értékben plusz 4 százalékot mértek, változatlan mennyiség mellett.
A kicsik úgy tűnik itt is rosszul állnak, mert a hagyományos, független boltokban értékben 13, mennyiségben 15 százalékkal kevesebbet adtak el 2008 szeptember-2009 augusztusban, mint egy évvel korábban.
