Üzleti tippek

Az SZDSZ megszorítások árán csökkentené az adókat

admin

2008. 10. 08. 06:30

Az SZDSZ szerint virágkötő-tanfolyamok helyett inkább a járulékcsökkentéssel kell a foglalkoztatottságot növelni, a foglalkoztatási szakemberek viszont másképp látják. A liberális párt 320 milliárdos megszorító batyuja finanszírozná a párt négyelemű adócsökkentési csomagját, amelyből kettő inkább a nagyobb vállalatoknak, egy pedig a magas s egy a közepes jövedelmű munkavállalóknak kedvezne. Matolcsy rokonszenvez a javaslatokkal.

Az SZDSZ egyik forrásteremtő javaslata az adócsökkentéshez: a munkaerőpiaci alap költségvetésének csökkentése.

Nem érdemes egy 84 százalékos munkanélküliségű faluban virágkötőket képezni. Ha ezt a pénzt járulékcsökkentésre költenénk el, az alacsonyabb járulékok által az olcsóbb munkaerő hatékonyabban növelné a foglalkoztatottságot – mondta a FigyelőNetnek Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az átképzettek fele munkába áll

Szilárd Imre, a Foglakoztatási és Szociális Hivatal képzési főosztályának vezetője a FigyelőNet megkeresésére viszont azt állította: az átképzettek mintegy fele helyezkedik el a képzést követő 3 hónapon belül, a 80-90 százalékuk abban a szakmában, amelyet kitanult.

Az arányszám területenként természetesen eltérő: a fejletleneken – a kevesebb elérhető álláshely miatt – rosszabb, a fejlettebb területeken kedvezőbb az arányszám. A főosztályvezető fölhívta a figyelmet arra, hogy az általános iskolát végzettek foglalkoztatottsági aránya csak 27,6, míg a szakmával rendelkezőknél ugyanez a mérőszám 69,2 százalék a 2006. évi adatok szerint. Így csaknem megháromszorozódik a szakmát szerzőnek az álláshoz jutási esélye a munkaerőpiacon – mondta a foglalkoztatási szakember.

a munkaerőpiaci alap

A munkaerőpiaci alap jövő évi tervezett költségvetése 407,4 milliárd forint, ebből a foglalkoztatási és képzési támogatások 53,5 milliárdra rúgnak, az álláskeresési támogatások (alias munkanélküli segély) csaknem 100 milliárd forintba kerülnek. A megváltozott munkaképességű személyek támogatására, szak- és felnőttképzésre, oktatással összefüggő uniós programokra is jutnának jelentős összegek ebből az alapból.

Nincs közvetlen összefüggés a járulékcsökkentés és a foglalkoztatás növekedése között – mondta korábban lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Kisebb járulék mellett nem vesznek fel automatikusan több embert a munkáltatók, 2000-2001 folyamán hiába csökkentették a járulékterheket, számottevő hatása nem volt a foglalkoztatás növekedésére.

Horn: a járulékcsökkentés a hatékony

Horn Gábor szerint viszont a járulékcsökkentés kiterjesztése a teljes munkabérre ellensúlyozná, hogy kevesebb forrás jutna az aktív munkaerő-piaci eszközökre. Ezeket a pénzeket nem hatékonyan használják föl, és ezt a kormányzat is tudja.

Ez akkor is így van, ha a járulékcsökkentésnek a dupla minimálbér fölötti bérre is történő kiterjesztése – a bérstruktúra miatt – inkább a nagyobb cégekre nézve lenne kedvező, amelyeknek a foglalkoztatásban betöltött szerepük a számokat tekintve kisebb a kkv-szektornál – erősítette meg a FigyelőNet kérdésére az ügyvivő.

mindenkit másképp érint

Az 5-9 főt foglalkoztató vállalatoknál 237 300 forint, míg a 250-499 főt foglalkoztató vállalatoknál 677 200 forint volt a havi átlagkereset 2006-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint. A kisvállalatoknál (10-49 főig) ebben az időszakban 230 800 forint, a középvállalatoknál (50-249 főig) 529 700 forint volt a havi átlagkereset.

A járulékcsökkentés az ágazatokat tekintve is különböző mértékben hagy pénzt a vállalkozásoknál: míg a nettó árbevételhez képest például az egészségügyi szolgáltatások átlagosan 26,6 vagy a vendéglátásnál 16,6 százalékos a bérköltség aránya, addig például a járműiparnál csak 4, a vegyiparnál 5,6 százalékos az arány az APEH 2006. évi társaságiadó-bevallások adatai szerint.

Forrás: Gazdasági és Szociális Adattár

Horn Gábor úgy vélte: hamis szembeállítani a nagyvállalatok és a kis cégek érdekeit, hiszen nem feledhetjük: a kis cégek a nagyobbak beszállítói. Éppen ezért fontos annak a kedvezménynek is a megőrzése, hogy az iparűzési adó fele továbbra is legyen levonható a társasági adóból (ez a kis cégek többségét nem érinti, hiszen már tavaly kiharcolták 50 millió forintig a kedvezményes, 10 százalékos társasági adót). Az ügyvivő szerint adójavaslataik könnyebbséget jelentenek a teljes vállalkozói szférának.

A hitelesség miatt nem kell az adó

A szolidaritási adó megszűntetése a magánszemélyeknél pedig nem egyszerűen csak a magasabb jövedelműek érdekét szolgálja, az ügyvivő szerint a hitelesség miatt fontos az adó eltörlése, hiszen a szolidaritási adót csak átmeneti elemként vezették be az adórendszerbe.

A személyi jövedelemadó 18 százalékos sávhatára a tervezett kétmillió forint helyett hárommillióra emelkedne – ez az elem a közepes jövedelműeknek kedvezne. A családi pótléknál pedig az lenne a cél Horn Gábor szerint, hogy valamilyen technikával – amelynek egyik lehetséges formája az adóztatás – kevesebb jusson annak a gyermekesnek, aki kevésbé szorul rá.

A Horn Gábor által 260-300 milliárdra becsült adócsökkentő csomag állna szemben az SZDSZ takarékos állami gazdálkodásról szóló javaslatával, ami nagyjából 320 milliárddal kurtítaná meg a tervezett költségvetést. A javaslat befagyasztaná a költségek főösszegét – a kamatterheket leszámítva – a jelenlegi szinten.

Horn Gábor sajtótájékoztatót tart - úgy tűnik, már Matolcsyt is sikerült meggyőznie. Fotó: MTI

Horn Gábor sajtótájékoztatót tart – úgy tűnik, már Matolcsyt is sikerült meggyőznie. Fotó: MTI

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere korábban közölte: rokonszenvesek az SZDSZ-javaslatok, mert mind jó irányba mutatnak.

Akad még ötletük

A családi pótlék adóztatásán, illetve a munkaerőpiaci alap megcsapolásán kívül Horn Gábor fel tudna sorolni még 15 forrást is, de ezt egyelőre nem teszi, be fogják nyújtani majd a megfelelő módosító javaslataikat – mondta a politikus a FigyelőNetnek. Az ügyvivő megjegyezte: az SZDSZ ellenzéki párt, a végső döntés a Pénzügyminisztérium kezében van. Horn Gábor kritizálta a, Kornai kifejezésével élve „puha költségvetési korlátot” is, hogy a kormányzat hajlamos az előre eltervezettnél többet elkölteni.

Gyurcsány Ferenc korábban a Corvinuson diákoknak tartott előadásában utalt arra, hogy a Megegyezés programjának liberális kritikája azon alapszik, hogy a kormány nem kívánja szűkíteni a szociális kiadásokat, ugyanakkor a liberálisok nem mondják meg konkrétan, mely kiadásokat csökkentenék.

Horn Gábor ezzel szemben a FigyelőNetnek azt mondta: a miniszterelnök pontosan ismeri az SZDSZ ilyen irányú javaslatait, annak idején ezt írásban is megkapta tőlük, mint koalíciós partnertől. A FigyelőNet felvetésére, hogy a nyilvánosság ezeket még kevéssé ismeri, az ügyvivő úgy reagált: sok minden elhangzott már.

Gulyás György, az SZDSZ képviselője még a lakástámogatási rendszer átalakításának lehetőségét is megemlítette lapunknak. Egy másik liberális képviselő portálunknak elmondta: további embereket lehetne a minisztériumokból és háttérintézményeikből elküldeni, még ha a miniszterelnök azt is mondja, hogy szerinte az elmúlt két évben leépített 70 ezer ember után itt már nemigen vannak tartalékok.

Ugyanezen képviselő szerint a megmaradt állami vállalatokat sem kellene a költségvetésnek tovább finanszíroznia, el kellene adni őket.

Portálunk követi szerdán a Parlamentben az adóvitát, térjen vissza a FigyelőNethez a nap folyamán többször!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.