A köztársasági elnök néhány hete visszadobta az Országgyűlés által már megszavazott úgynevezett Balaton-törvényt. Az indoklásban környezetvédelmi szempontok szerepeltek, ugyanis az új szabályozás szerint belterületnek lehetett volna minősíteni csatornázatlan telkeket, továbbá a parttól távolabb szennyvízhálózat nélkül is kiadhattak volna építési engedélyeket.
Vizes hetek a figyelőneten
Múlt héten minden nap a Dunáról írtunk, most a Balatonnal folytatjuk sorozatunkat: bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Ezen a héten a Balatonnal, utána a Tiszával, majd a hazai gyógyvizekkel foglalkozunk.
A törvénytervezet a tótól távolabb fekvő településeknek 2015-ig türelmi időt ígért, és hét évre feloldották volna az idén januárban bevezetett építési tilalmat. A 178 községből 66-nál egyáltalán nincs kiépítve a csatornarendszer (jellemzően a parttól távolabbi helyeken), és 43 falunak egyáltalán nincs pénze a több tíz, de gyakran több százmilliós beruházásokra.
Az uniós források lehívásához jelentős önrészre van szükség, de jó néhány település már így is eladósodott. A kiutat éppen az új területek felparcellázásából származó bevételek jelenthetik.
„Nem értünk egyet a fejlesztések leállításával, és szeptemberben azt fogjuk kezdeményezni a kormánynál, amikor a Parlament újból tárgyalja majd a törvényt, hogy vállaljon kezességet a kistelepülések támogatására” – mondta el az FN-nek Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, és hozzátette, hogy az átmeneti időszakokban, amíg a csatornarendszerek nem épülnek meg, helyi szennyvízgyűjtőkkel kell megoldani a problémát.
Hol a balatoni sétány?
A balatoni településeknek azonban nem a szennyvízkezelés az egyetlen problémája. Már évekkel ezelőtt megszülettek a területrendezési tervek a teljes Balaton körül végigvezető, strandokkal szegélyezett sétányról, amely jelentősen növelné az érintett településeken az ingatlanok értékét, és fellendítené a turizmust a kisebb községben is.
„Százéves a lemaradásunk ezen a területen, ám sajnos Magyarországon nem volt meg az a kultúra, mint mondjuk a francia Riviérán, ahol nem engedték elkeríteni a parti területeket” – vélekedett Suchman. A Balaton-törvény legutóbbi tervezetében egyébként egy szó sincs erről a problémáról, mivel ezt a jogszabály az egyes területekre vonatkozó rendezési tervekre bízza.
A szakértők és a települések csak megbecsülni tudják, hogy összesen mennyibe kerülne a több ezer parti telek kisajátítása – százmilliárdos nagyságrendű tételt jelentene az államnak –, ám erre az elkövetkező években aligha jut majd forrás a költségvetésből.
Szétdarabolják a közkincset
A legújabb törvénytervezet is kötelezően előírja viszont, hogy a településeknek a part 30 százalékát szabad strandként vagy sétányként kell üzemeltetniük. Sokszor azonban még ennyi helyet sem hagynak a partfoglalók. A déli oldalon fekvő Szántódon az önkormányzat már hónapok óta pereskedik egy ingatlanfejlesztővel, aki az egykori Ganz-Mávag-üdülő területén húzott fel több tucat luxusvillát.
Az építők a lakókkal közösen egyszerűen lezárták a strand mellett húzódó 350 méteres sávot, és még a vízparthoz vezető közutat is privatizálták. „Egyszerűen nem vették át a végzést, és az elévülésre játszanak, ez még az előző vezetés sara, de nekünk kell rendbe hozni” – panaszolta Dolgos János polgármester.
Évek óta húzódik Balatonvilágoson is a Sirály utcai magas part feletti rész illegális beépítésének ügye. A zöldterületnek nyilvánított szakaszon több házat is felhúztak engedély nélkül, az önkormányzat határozatait és a bírósági végzéseket át sem vették. A település azt tervezi, hogy ráterhelteti az illetékeket az ingatlanokra, és talán 5–6 év múlva majd el tudják árvereztetni a házakat.
„Nehéz betartatni a jogot, a testületeknek nincs semmilyen komoly szankcionáló erejük. Egészen más a helyzet itthon, mint Horvátországban, ahol néhány éve egyszerűen lebontották az illegálisan felhúzott ingatlanokat” – mondta el az FN-nek Futó Sándor, a Balatonakarattyát, Balatonvilágost, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt is magában foglaló építési osztály munkatársa.
Szépítgetés
A Balaton-törvény nem ad nagyobb jogkört az önkormányzatoknak az építési ügyek rendezésében, viszont a helyi döntéshozókra bízza a hirdetések és az óriásplakátok engedélyezését, ezzel is kiszolgáltatva a néhány száz fős településeket a közterületi reklámmultiknak. Ugyanis tilos kihelyezni új táblákat a balatoni térség nagy részén, a már meglévőket – és természetesen azok bővítését – viszont helyi szinten kell engedélyeztetni.
Hasonlóan a tájkép megőrzését szolgálná az a passzus, amely kötelezi az építtetőt a környezetbe illeszkedő látványterv elkészítésére nemcsak az 1000 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi, de minden 10 méternél magasabb és 250 négyzetméternél nagyobb alapterületű épület esetében. Így nem zavarná semmi a Balaton egyedi arcát: a badacsonyi hegy, Tihany, a nádasok s a majdnem két kilométer hosszú kőröshegyi betonvölgyhíd által határolt művészi naplementék hangulatát.
Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.
