Az előzetes számítások szerint a kkv-k fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképesség operatív program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki. A szaktárca a tervezet szerint jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást. Ennek értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalék helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya. Ráadásul a hét év során is folyamatos csökkenés lenne jellemző, 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése többszörösére nőne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet betöltő nem pénzügyi szolgáltatások.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elképzelései szerint a mikrofinanszírozásra központi kis- és középvállalkozás-fejlesztési alapot hoznának létre. Ez az „alapok alapja” egyrészt alárendelt kölcsönt nyújtana a finanszírozásban közreműködő szervezeteknek, másrészt kockázatitőke-alapokat társfinanszírozna. A közreműködőknek nem lenne kötött jogi formája, nonprofit szervezetek, vállalkozások, bizonyos feltételekkel pénzügyi intézmények is részt vehetnének a végrehajtásban, a kiválasztás döntő szempontja a hatékonyság lenne.
A koncepció készítőinek számításai szerint a felhasznált források arányának javasolt változása a pénzügyi szolgáltatásokhoz jutó vállalkozások számát évente a jelenlegi 4400-ról 30 500-ra növelné. A visszaforgatott fejlesztési források a mostani 82 milliárd forintról 2013-ban 300 milliárdra emelkednének. Az egységnyi forrással finanszírozott vállalkozások száma pedig 77-ről 678-ra.
A szakmai szervezetek hiányosságnak tartják, hogy nem látszik a kapcsolat az NFT II-vel, pedig szerintük a kkv-kör hosszú távú fejlesztését célszerű lenne ide integrálni. Egy 40-50 millió forint éves árbevételű vállalkozás más fejlesztési megközelítést kíván, mint egy 10 milliárdos cég – vélekednek.
„Ha ezt nem egy állam csinálja, akkor egyértelműen terrortámadás”
Az elmúlt napokban lezajlott tömeges libanoni robbantásokat az iszlám világ egyértelműen terrorcselekményként könyveli el, de nyugati szakértők szerint is nemzetközi jogot sért egy ilyen támadás végrehajtása.