Üzleti tippek

Misztikus, kissé utópisztikus

admin
admin

2005. 11. 30. 10:25

Nemcsak az egyes médiaeszközök, hanem a reklámbevételre alapozott üzleti modellek jövőjét is kérdésessé teszik azok az új technológiák, melyek hozzásegítik az embereket a reklámkerüléshez. Viszont a médiafogyasztást egyre pontosabban lehet majd mérni velük.

Amikor megjelent a televízió, temetni kezdték a rádiót és a mozit. Aztán mindkettő túlélte a megrázkódtatást. Amikor megjelent az internet, először a nyomtatott sajtó jövőjét látták borúsan a jövőkutatók…. most már minden médiacsatorna érintetté vált. Vérmérséklettől függően valaki veszélyt, valaki lehetőséget lát benne. Nem csak magában az internetben, hanem azokban a technológiákban és szoftverekben, melyek segítségével az emberek csak a számukra érdekes és értékes tartalmat engedik maguk közelébe – ennek az internet csak az egyik közvetítő csatornája lesz! Már nem csak a fel-fel bukkanó ablakokban elhelyezett hirdetések kiiktatásáról van szó, hanem mindenféle kereskedelmi jellegű üzenet kikerüléséről.

Közben napról napra több és kifinomultabb szoftver áll a fogyasztói viselkedés méréséhez rendelkezésre. Az eddiginél pontosabban mérhetjük azt, amit eddig is sejtettünk: sok esetben az emberek a reklámot látva továbblapoznak, átkapcsolnak másik csatornára, vagy éppen valami más tevékenységbe kezdenek és csak annak szentelnek figyelmet, ami őket ténylegesen érdekli. A fogyasztók egyre inkább szabadon eldönthetik, hogy valamit reklámmal együtt kapjanak-e meg, vagy hajlandók-e fizetni a reklámmentes tartalomért. És ez lényegi változást hozhat a hirdetők életében. Ha a cikkben bemutatott technológiák kissé futurisztikusnak is tűnnek, érdemes elgondolkozni, hiszen előbb utóbb ezek itthon is elérhetőek, illetve széles körben használtak lesznek.

Digitális képrögzítés

Tudta-e…?


Maga a podcast név megtévesztő, mert bár az Ipod és a broadcast szó összevonásából keletkezett, korántsem csak az Ipod-használók számára elérhető, bár ezen az eszközön kezdett el terjedni először.

A kategória úttörő cége, a TiVo nemcsak a hirdetéseiben, hanem talán már a valóságban is megásta a hagyományos „szalagos” videomagnó sírját. Az új technológia lényege, hogy a digitális tévéadást a készülék rögzíti, előre beprogramozhatjuk kedvenc műsorunkat (eddig semmi újdonság nincs a dologban), ám nem videoszalagra, hanem memóriába tároljuk azt, akár 300 órányit is! És innentől lesz érdekes a dolog.

Az interneten keresztül, akár otthontól távol is előre beprogramozhatjuk, hogy milyen műsort rögzítsen a magnó, a rögzített anyagot DVD-re, vagy más adathordozóra átírhatjuk, mobiltelefonra átküldhetjük . Elég csak kedvenc színészünk, szappanopera sorozatunk nevét megadni, és minden automatikusan rögzít a rendszer. Menet közben megállíthatjuk az adást, „visszapörgethetünk”, a saját tempónkban követhetjük a sporteseményt. Persze ezek csak az első, legelemibb újdonságok a rendszerben. Ami a hirdetői szakma számára érdekesebb, az az időkontrol, hiszen a nézők jobban tudják befolyásolni, hogy hol, milyen eszközön és mikor nézik meg az adott műsort, mit és meddig néznek meg belőle. A reklámblokkon sokkal gyorsabban áttekerhetnek, kikerülhetik. Ugyanakkor ez mégis egy célzottabb és mérhetőbb kommunikáció. A hirdetők és a műsorkészítők az egyedi nézők profilja és igényei szerint összeállított anyagot küldhetnek ki, illetve jobban mérhetik, hogy ki mikor nézte meg az adott műsort. Persze mindjárt felmerül az első kérdés: vajon mennyivel lesz pontosabb a mérés, és ezzel mennyivel lesz értékesebb egy reklám, azaz hajlandó-e a hirdető többet fizetni egy digitális televízió-csatornán élőben leadott reklámért? Ugyannyit fog-e érni az élőben megnézett reklám, mint amit csak az adás után három héttel néznek meg, ha megnéznek egyáltalán? Ugyanakkor nagy előnye a rendszernek az interaktivitás, mellyel több, és közvetlenebb lehetőség nyílik a nézői reakciók vizsgálatára. Akár a távirányítóval is lehet szavazni a műsorban feltett kérdésre, nem kell a szavazáskor a mobiltelefonért nyúlni, vagy egyből az internetes oldalra lehet váltani, ha valakit valami részletesebben érdekel. Mivel a nézők nemcsak a televízión, hanem számítógépen, mobiltelefonon, PDA-n, vagy az autóba épített DVD lejátszón is megnézhetik a rögzített műsort, ezért vélelmezhetően így több emberhez tud eljutni az üzenet, illetve olyan időszakban, olyan körülmények között nézhetik meg a műsort, amikor befogadóbbak, amikor nekik kényelmesebb, jobban megfelel az igényeiknek, időbeosztásuknak.

Műholdas rádió

A hagyományos hullámsávok helyett műholdon keresztül közvetítik az adást, aminek az egyik előnye, hogy utazgatás során nem kell újra az állomásra állítani a rádiót, az adást azonnal rögzíthetjük. No és természetesen jobb minőségben szól a zene. Vannak csatornák, melyek teljesen reklámmentesek! Ennek persze ára van, és pontosan 12,95 dollárnál kezdődik a havidíj és egy újabb készüléket kell venni. De ha előfizetők vagyunk, akkor az interneten is hallgathatjuk a kedvenc műsorunkat. A méreteket illusztrálandó: a két nagy amerikai versenytárs, a Sirius és az XM összesen több mint 270 zenei, sport, közlekedési, szórakoztató csatornát kínál. Az XM- most érte el az 5 milliós előfizetői számot, a Sirius pedig a tervek szerint az év végére már 3 millió hallgatónál fog tartani. Mindehhez képest anakronisztikusnak tűnik, hogy a műholdas rádióhallgatottságot még mindig a hagyományos naplózásos módszerrel fogják mérni!

99 centért nyugalom

Leglátványosabban talán a video Ipod sikere demonstrálta, hogy kicsi képernyő nem lehet akadálya a tévéműsorok nézésének, és az emberek hajlandóak fizetni a reklámmentes tartalomért. A piacradobás utáni első három hétben egymillió letöltést történ – 1,99 dollárért műsoronként. Úgy látszik ezen a téren is beindult az árverseny, jelenleg 99 cent az a lélektanilag is működő „ár”, amit az embereknek megér kifizetni az azonnali és reklámmentes tartalomért, a médiatulajdonosok pedig valamilyen módon kompenzálni tudják a kieső reklámbevételt. Az ABC és a Disney után az NBC és a CBS is letölthetővé tette egyes népszerű műsorait, hogy on line nézze a közönség – ellenben nemcsak Ipod-ra, hanem mindenféle digitális adathordozóra. A következő hetek – hónapok mindenképpen megmutatják, hogy mennyit hajlandóak az emberek áldozni az azonnali és reklámmentes tartalomért.

Podcast

És hogy nemcsak a nagy televíziós és rádió csatornák műsorai érdeklik az embereket, arra bizonyíték nemcsak a blogok milliói, hanem az elérhető és letölthető podcastok száma, és népszerűsége. A podcast olyan, bárki által elkészíthető hang-, vagy videoanyag amit az internetre feltéve bárki letölthet – akár a számítógépére, akár az mp3 lejátszójára, vagy éppen a mobiltelefonjára, és akkor, és ott hallgatja amikor akarja.
Az USA-ban egyes becslések szerint már most 4,5 millió aktív podcast használó van, de öt éven belül ez a szám 60 millióra fog nőni, ahogy a tartalom gazdagodik és a hordozható lejátszók egyre magasabb technológiai színvonalon képesek lejátszani a letöltött anyagot. A vájtfülűek számára pedig már készítettek dolby 5.1-es hangzással próbaadást, a Yahoo pedig külön podcast kereső oldalt indított a könnyebb tartalomelérés érdekében. Hogy a letöltött műsorok sorsát is nyomon lehessen követni, az Audible nevű cég most indította el az Audible Wordcast nevű mérőszoftver beta változatát. Persze ettől kezdve mérhető, hogy hányszor hallgatták meg az adást, és ezen belül külön a hirdetéseket. És ha mindez mérhető, akkor a hirdetőket is érdekli a lehetőség. Amíg eddig a blogok, és azok kommunikációs célra való felhasználása állt a hirdetők figyelmének a középpontjában, most egyre inkább a podcastokban rejlő lehetőségek kiaknázásán töri magát a szakma.

Hogy mindezek a jelenségek, technológiák mikor és miként alakítják át a magyar reklámpiacot azt még nem lehet megmondani, de jó ha előre felkészülünk és a középtávú tervekben ezekkel is számolunk. Akár mint veszély, akár mint lehetőség.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.