Üzleti tippek

Rászabadult a Microsoft a szabadalmakra

admin
admin

2005. 08. 12. 12:45

Sok papírmunkát ad újabban az amerikai szabadalmi hivatalnak a Microsoft. Az év eleje óta az addigi átlagot többszörösen meghaladó számú szabadalmi kérelmet nyújt be.

Már tavaly nyáron nyilatkozott Bill Gates, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a cég a szellemi tulajdon védelmére. Azt hittük, hogy a frissítések az alapszoftver legalitásához kötése kimeríti ezt az ígéretet. Mint ahogy azt már korábban közöltük, július 26-ától csak törvényes, érvényesen aktivált Windows és Microsoft Office példányokra lehet alkalmazni a Microsoft webhelyeiről letölthető frissítéseket. (Pontosítás: a biztonsági frissítések továbbra is korlátozás nélkül alkalmazhatók, de az egyéb, kisebb verziónöveléseket, és a kifejezetten az „Eredeti Windows – Valódi előny” akcióban kínált értéknövelő alkalmazásokat csak az eredetiségvizsgálatot sikeresen teljesített használók érhetik el.)

Heti 15 új kérelem

Most Brad Smith, a Microsoft rangidős elnökhelyettese és főtanácsadója fejtette ki egy nyilatkozatában a New York Timesnak, hogy az amerikai átlag szerint minden millió dollár kutatási-fejlesztési (K+F) befektetésre két szabadalom jut. Vagyis a Microsoft éves 6-7,5 milliárd dolláros évi K+F-költése szerint évente 3-4 ezer szabadalmi kérelmet kellene benyújtania. Márpedig ettől az ütemtől a Microsoft még akkor is rendkívül elmaradt, ha a kimutatások szerint 3900-nál is több megadott találmányt birtokol.


Pontosításként meg kell jegyezni, hogy Brad Smith a kérelmek átlagos számáról beszélt, amely független mind az adott cég, mind az iparágban meglévő védett szabadalmak számától. Viszont például az IBM szokta rendszeresen nyilvánosságra hozni, hogy a tárgyévben hány ezer védettséget szerzett meg – ezek olyan megoldások, amelyek kiállták az újdonság- és újszerűségi vizsgálatot.


Mindenesetre ez év elejétől a Microsofttól átlag 15 új kérelem érkezik – hetente. Jelenleg mintegy 3300 beadvány várja a hivatal döntését. Köztük olyanok is vannak, mint például a „Rendszer- és eljárás-megjegyzések telefonhíváshoz rendelésére”, vagy a „Nem nyomtatódó karakterek és szóközök eltávolítása dokumentumokból”. Ezek feltehetőleg még az európai gyakorlat szerint elviselhetetlenül laza amerikai szabadalommegadási módszerek mellett sem kapják meg a védettséget.


Média Player vs. RealPlayer


Mint tudjuk, a Microsoft nem kevés nyomást fejtett ki az Európai Bizottságra, hogy az a szoftverek szabadalmaztathatóságát lehetővé tevő szabályozást valósítson meg. Ezen túlmenően különösebb zokszó és hangos ellenkampány nélkül megfizette a 450 millió dollárt, amit az európai nemzetközi bíróság a monopolisztikus piaci viselkedés miatt kirótt rá. Némi morgolódás (és az ázsiai piacra önként is kihozott, csökkentett képességű Windows) után összerakták a Windows XP N-t: a Media Player nélküli kiszerelést, nehogy a RealPlayernek túl nagy kára származzon abból, hogy a használók inkább a beépített Windows Media Playerrel hallgassanak internetes rádiót, vagy nézzék a DVD-ket.


Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni: a RealPlayer az agresszív, pimasz, a Windows minden kis résébe beférkőző, saját magát és szponzorait szüntelenül ajánló, hangos és bonyolultan kezelhető programok közé, a Windows Media Player pedig a meglehetősen „egyszerűek” közé tartozik. A RealPlayer kiválasztása tehát önmagában is tükrözi a legmagasabb európai fórum „hozzáértését”. Az általános gyakorlat szerint és a Media Playerrel szerzett tapasztalatok után inkább a PC-be építhető DVD-íróval kapott lejátszót (WinDVD-t vagy PowerDVD-t) használják az emberek. Így a Windows XP N kikényszerítése inkább csak egy újabb „európai adó” a Microsoft számára.


Európa a nyílt forráskód felé húz


A szoftvergyártó óriásnak valószínűleg ennél lényegesen fájdalmasabb, hogy mégsem lesz olyan könnyű a szoftverszabadalmakat levédetni Európában, hiába készültek rá még a fejlesztők is a beadott kérelmekkel. Mint ismeretes, a Bizottság második nekifutásra elvetette a szoftverszabadalmat nem tiltó törvénymódosítási javaslatokat. Ennek hátterében valószínűleg inkább az húzódik, hogy több, nem is kicsi város – például Párizs, München, Bergen, Bécs – önkormányzatai a nyílt forráskódú operációs rendszerre térnek át. Úgy tűnik mégis figyelembe vették, hogy Európában több mint kétszer annyian (20 százalék feletti arányban) használnak nem Microsoft-eredetű böngészőt, mint Amerikában.


Az eddigi tapasztalatok szerint a Microsoft megadott szabadalmai nem akadályozzák meg a korszakalkotó termékek megszületését. Mellesleg az Excelt sem hozhatták volna ki, ha Dan Bricklin annak idején (1979-ben) levédethette volna a VisiCalcot, minden számolótáblák ősét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.