Üzleti tippek

Megvizsgálták a civil szféra e-felkészültségét

admin
admin

2005. 06. 27. 11:20

A 2005 tavaszi empirikus vizsgálat-sorozat általános képet ad a tágan értelmezett civil szektor információs és kommunikációs felkészültségéről. Az INFONIA Alapítvány kutatócsoportja szerint az összkép pozitív.

A 252 hazai civil szervezet bevonásával készült telefonos vizsgálat a telefonnal és irodával rendelkező társadalmi szervezetekre tekinthető reprezentatívnak. A minta az előzetes várakozásokhoz képest a hazai civil szervezetek szakember- és eszközellátottságát igen előnyös helyzetben láttatja.

A mintába került szervezetek több mint 90%-a rendelkezik vezetékes telefonnal, számítógéppel; 28% munkáját saját informatikus segíti, több mint háromnegyedük rendelkezik internetes hozzáféréssel. A számítógépet, az internetet elsősorban irodai munkára, kapcsolattartásra, információgyűjtésre használják. A legtöbb civil szervezet munkatársainak nem okoznak problémát az olyan alapvető informatikai feladatok, mint a fájlkezelés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázisok létrehozása, feljelentkezés az internetre, információkeresés, e-mail küldés-fogadás.

A megkérdezett civil szervezetek leginkább eszközök tekintetében éreznek hiányosságot, az igény a jobb számítógépekre, új szoftverekre és perifériákra a legnagyobb. Informatikus szakemberekre, pályázatírókra, informatikához értő önkéntesekre tulajdonképpen nincs szükségük, sokkal inkább igényelnének informatikai szakképzéseket a már meglévő munkatársaiknak.
A civil szervezetek képviselői úgy gondolják, hogy a hazai civil szférának alacsony az informatikai eszközellátottsága, ami hátráltató tényezőként jelenik meg, mert az információs és kommunikációs technológiai fejlődés nagyobb esélyt kínál a célok elérésére, valamint a bevételszerző képesség növelésére.

Honlappal való ellátottság és az internetes jelenlét jellemzői

A kiindulásként használt telefonos kérdőíves vizsgálat mintájában szereplő szervezeteknek mintegy 42%-a (összesen 107) rendelkezett működő, elérhető és elkülöníthető weblappal a 2005 tavaszi vizsgálat idején. A részkutatás néhány fontos megállapítása:

• A vizsgált oldalak egynegyede nem működik megfelelően: bizonyos funkciók nem üzemelnek, egyes linkek nem működő honlapra / aloldalakra vezetnek.

• A leggyakoribb civil-specifikus tartalmi elem a szervezetet bemutató és a szervezet szolgáltatásairól szóló információk prezentálása. A standard weboldal-menüpontok közül a linkgyűjtemény a leggyakoribb, melynek aránya ugyan nem éri el az 50%-ot, ám így is messze megelőzi a kategória többi elemét.

• Az oldalak egyharmadára az utóbbi egy évben nem került fel friss, aktuális tartalom, 44%-uk pedig egyáltalán nem is közöl híreket.

• Az oldalak több mint kétharmada nem rendelkezik idegen nyelvű tartalommal.

• A szinte kötelezőnek tekinthető email-cím ugyan az oldalak döntő többségén (89%) rendelkezésre áll, de egyéb interakcióra lehetőséget kínáló funkciót csak limitált számban találunk.

• Levelezőlista, chat és szavazási lehetőség elenyésző számban bukkan csak fel a szájtokon.

Elmondható, hogy a magyar civil szájtok döntő többségének célja elsősorban az online jelenlét biztosítása, az internet csupán egy újabb bemutatkozási platformot jelent a számukra. Áttekintve a felmérésbe bekerült oldalakat, megállapítható, hogy a civil szféra online jelenléte még gyerekcipőben jár Magyarországon. A legtöbb weblap (akár esztétikus vagy kevésbé az, de) mindenképpen statikus oldal, amely általában kevés információt tartalmaz és nem is aknázza ki a világhálóban rejlő lehetőségeket. Az összkép elég vegyes, a jelenlegi visszafogottság egy aktívabb jövőbeli online civil világra is utalhat, de egy továbbra is statikus univerzum gyökereit ugyanúgy jelentheti.

Az információs társadalom fókuszú szervezetek

A kutatás során összesen 27 szakértői interjú készült az országos hatókörű, aktív (nem alvó), a médiában is feltűnő civil szervezetek vezetőivel, legagilisabb munkatársaival, valamint ugyanezen szervezetek sajtóban tapasztalható megjelenése is megvizsgálásra került 1994-ig visszamenőleg.

Az „élcsapathoz” tartozó társadalmi szervezetek meglehetősen sokszínűek. A nemzetközi hírű Teleház Mozgalom és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) mellett a legjelentősebb és leginkább meghatározó csoportnak a gazdasági szervezeteket tömörítő, iparági érdekvédelmi szervezetek tekinthetők (pl. IVSZ). Rajtuk kívül meghatározóak még az állami szférához, illetve az akadémiai szférához kötődő civil szervezetek; a nagy nemzetközi hálózatok egyes magyar tagjai (pl. W3C); az alulról jövő civil kezdeményezések (pl. NETÉRT); és a szabadszoftver felhasználásához kötődő szervezetek.

Az interjúk alapján úgy tűnik, hogy a vizsgált szervezetek magyar információs társadalomról való gondolkodása beleilleszkedik egy nemzetközi kontextusba: a fejlődés centrumaként az Egyesült Államok azonosítható, amelyet követni próbál a megosztottsága miatt lemaradásban lévő Európai Unió. Magyarország azonban még az Európai Uniós összehasonlításon belül is rossz helyzetben van.

A megkérdezettek között nagy egyetértés mutatkozik abban, hogy az információs társadalom kiépítése állami feladat, ugyanakkor, noha már történtek lépések a fejlesztések irányába, a magyar állam, a közigazgatás és a kormányzat is lemaradásban van, nem rendelkeznek stratégiával, vagy azt nem valósítják meg.
Az elmúlt évtizedben négy, kifejezetten társadalmi szervezethez köthető diskurzus zajlott idehaza: az illegális szoftver diskurzus (BSA), a tartalomszabályozás diskurzus (MTE), az internet-költség diskurzus (NETÉRT) és a szabadszoftverekhez köthető szoftverszabadalom diskurzus (Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesülete).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.