Üzleti tippek

Folytatódik a vita a mobiltelefonokról

admin
admin

2005. 05. 31. 09:10

A viták és kutatások kereszttüzébe kerültek az elektromágneses sugárzások lehetséges egészségkárosító hatásai. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy daganatos betegségek okozója is lehet a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás, míg mások cáfolják ezeket az állításokat.

Akár a mobiltelefon jövőjét is befolyásolhatja az évek óta folyó parttalannak látszó vita arról, hogy a készülékek károsak-e az egészségre. Nem söpörhetjük a szőnyeg alá a problémát, sokak szerint mielőbb beható vizsgálatokkal kell tisztázni az egyre jobban terjedő telefonok elektromágneses sugárzásából eredő esetleges veszélyeket és kockázatokat.

A mostanában megint gyakori cikkek, tanulmányok és állásfoglalások egymásnak ellentmondó információkat szórnak a köztudatba. A forgalmazók és telekommunikációs szolgáltatók a készülékeik ártalmatlanságát bizonygatják. A szkeptikusokat viszont nem nyugtatja meg az a tény, hogy egyelőre nincs elegendő információnk arról, pontosan milyen a hatása az elektromágneses sugárzásnak az emberi szervezetre.

Természetesen a téma szakértői a világ legnagyobb kutatóintézeteiben évek óta folyamatosan vizsgálják a lehetséges következményeket, s eredményeiket közzé téve bekapcsolódtak a vitába. Nagy felzúdulást okozott például a svéd Karolinska Intézet által kiadott publikáció, amely szerint a mobiltelefon használat összefügghet a hallóideg daganat kialakulásával, vagy egy Európai Közösség által támogatott kutatási projekt jelentése, amely azt találta, hogy már kisebb sugárdózis is zavart kelthet a sejtek genetikai állományában, és ez fokozhatja a rákos megbetegedések kockázatát.


Öt kutatásból négyben ott vagyunk

Az “Interphone projekt”

Az Interphone projekt a WHO és EU által támogatva a mobilte-lefon használat és agydaganat gyakori-sága közötti össze-függést vizsgálja.

A résztvevő orszá-gokban a kutatások publikálási fázisban vannak és ezért lehet az, hogy a Karolinska Intézet vizsgálatait már nyilvánosságra hozta, az ismert végkövetkeztetéssel.

Szinte egy időben a hasonló dán intézet vizsgálati eredmé-nyeivel, amelyek nem mutatnak össz-efüggést a genetikai problémák és a rádiótelefonok által kibocsátott sugárzá-sok között. 

Az epidemiológiai vizsgálatokban közreműködő USA, Kanada, Franciaor-szág, Olaszország és Japán még nem készítette el a jelen-tését, illetve nem publikált adatokat a témában.

A 2000 körül kezdett EU-s kutatásokban 5 projekt is foglakozik a rádiótelefonok hatásaival, ebből négy a közvetlenül a mobiltelefonokat, egy pedig tágabb területet, – az elektromágneses sugárzások hatását az emberi testre – vizsgálja. A több országban párhuzamosan folyó kutatásokban – egy kivételével – a magyar intézet is részt vesz – mondta el kérdésünkre Dr. Thuróczy György az Országos “Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Nem-ionizáló Sugárzások Főosztályának vezetője.

„A mobiltelefon és a hallás” témában decemberben fejezték be a vizsgálatokat és most készülnek a jelentések a megrendelő Brüsszel részére. Ebben a kutatásban részben átfedő, részben pedig kiegészítő feladatokat láttak el a különböző országok szakintézetei.

„Az idegrendszer és az elektromágnesesség” projekt esetében hazánk auditori feladatokat lát el a nagy európai intézetek mellett. A további két kutatásban arra keresnek választ, hogy igazolható-e az elektromágneses sugárzások rákkeltő hatása állatkísérletekben, illetve sejttenyészetes vizsgálatok esetén. A magyar laboratórium a pozitív eredmények megismétlését kapta feladatul.

A kutatások gyakorlatilag lezárultak, illetve záró szakaszba kerültek és a jelenlegi feladat az adatok feldolgozása és elemzése az „EMF NET” keretében. Ez egy 2008-ban végződő európai integrációs projekt, amelyben szintén szerepet kaptunk.

A Karolinska Intézet eredményeivel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az un. „Interphone” kutatásban nem vettünk részt, mivel ahhoz visszamenőleg olyan rákadatbázisra lett volna szükség, amellyel hazánk nem rendelkezik.

A tudós hangsúlyozta, hogy a kutatások folyamatosak és legfrissebb területként a 3G hatásainak vizsgálatát emelte ki, amelyet 2005-ben kezdtek el. A WHO 2005-ben szeretné a rádiótelefonok sugárzását a rákkeltő anyagok közé besorolni és ehhez nélkülözhetetlenek a kutatások adatai.

Szigorúbb amerikaiak

A legtöbb mobiltelefon ugyan a 2 watt/kilogrammos sugárzási egészségügyi határérték alatt működik, de az átlagosan 0,5 – 1 watt/kilogrammos készülékek terhelése is elgondolkodtatónak mondható, ha a kutatók már 0,3 watt/kilogrammnál is megfigyeltek töréseket a gének DNS-láncában. A vizsgálatok leginkább a tartós, több éves használat következményeként arra jutottak, hogy a folyamatosan elviselt elektromágneses sugárzás akár négyszeresére növelheti egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Az Egyesült Államokban az 1998 óta az FCC (Federal Communications Comission) által elfogadott SAR (Special Absorption Rate) határértéke nem haladhatja meg az 1,6 watt/kilogrammot.

A magyar kutató szerint nemcsak ebben különbözik az amerikai és az uniós egészségügyi határérték, hanem abban is, hogy az elnyelődés tekintetében az amerikai 1,6 W/kg értéket az agyszövet egy grammjára vetítik, míg az európai ugyanezt az agyszövet 10 grammjára vetíti. Ez a szám egy átlagérték, ami azt jelenti, hogy egyes területeken a sugárzás mértéke meghaladhatja a határértéket, máshol pedig kisebb a terhelés. Így rosszabb esetben az európai határérték akár ötször megengedőbb is lehet a szigorúbb amerikai szabványnál. A magyar szabványok egyébként az EU határértékeit veszik át.

Eredmények és ajánlások

Az EU által finanszírozott Reflex programot – e megállapításoktól függetlenül – kifejezetten az egymásnak ellentmondó kutatási eredmények miatt hívták életre. Végre tiszta képet akarnak kapni arról, hogy valóban okoz-e ez a fajta és ilyen mértékű elektromágneses sugárzás biológiai elváltozásokat.

Több, egymástól független laboratóriumban is kimutatták, hogy a mobiltelefonokra jellemző elektromágneses sugárzás olyan hibát okozhat a sejtek örökítő anyagában, a DNS-ben, amelyet nem mindig képesek kijavítani; ilyenkor a maradandó károsodást szenvedő DNS továbbadhatja a hibás információt. Ez a folyamat rákos daganat keletkezéséhez is vezethet.

Idén májusban a brit Nemzeti Sugárzásvédelmi Bizottság (NRPB) feltehetően az EU-s Reflex program kutatásai alapján azt az ajánlást adta ki, hogy a kilenc évnél fiatalabb gyerekeket általában tartsák távol a mobiltelefonoktól, és lehetőleg a felnőttek is a szükséges minimumra korlátozzák a használatukat.

A gyermekek mobilhasználata különben is kritikus terület, mert a szülőknek komolyan meg kell fontolniuk, hogy a készülék jelentette biztonság megéri-e az esetleges egészségügyi kockázatot. A szakértők ezért továbbra is azt tanácsolják, hogy a gyerekek csak akkor mobilozzanak, ha az elengedhetetlenül szükséges.

A mobilhasználókat vizsgálva, a naponta harminc perc felettieket már „nagyfelhasználóknak” az öt perc alattiakat pedig keveset telefonálóknak definiálják a kutatók. Riportalanyunk Dr. Thuróczy György a Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet kutatója ugyan rendelkezik rádiótelefonnal, de önmagát a keveset telefonálók közé sorolja.

A vita folyik, de már több országban olvasható a készülékeken egy figyelmeztetés, amely felhívja a vásárlók figyelmét a telefon intenzív használata esetén megnövekvő memória- és alvászavar kockázatára. A mobiltelefon-gyártó cégek természetesen minden közleményükben azt állítják, hogy az ő készülékeik elektromágneses sugárzása egyáltalán nem okoz semmilyen káros hatást.

Egyetlen nyitott kérdés maradt: Amíg nincsenek egyértelmű bizonyítékok a hosszú- avagy rövid távú káros hatásokra, érdekli-e egyáltalán a tulajdonosokat az esetleges egészségügyi kockázat?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. augusztus 18.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsolt írónak, újságírónak, szerkesztőnek, a Magyar Hírlap munkatársának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen 2016. augusztus 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.