Üzleti tippek

Bizonytalan a hazai digitális jövő

admin
admin

2005. 05. 17. 10:09

A digitális jelfeldolgozás jóval kifizetődőbb az analógnál; a nagy tömegben előállított digitális alkatrészek ma már kevesebbe kerülnek, mint a látszólag sokkal egyszerűbb analógok. Már csak az a kérdés, hogy az átállás ad-e valami nem gazdasági többletet is?

 „…nem lehet minden DVB-szolgáltatás ingyenes, személyre (készülékre) szabhatóvá kell tenni a hozzáférés lehetőségét”

Menjünk be egy nagyobb műszaki áruházba, s nézzük meg az egymás mellett működő tévéket! Ugyanaz az adás egy 35 vagy 55 centiméteres képátlójú készüléken még kellemes, egy 72 centiméteresen már érezhetően zavaros, egy 80 centiméteresen vagy még nagyobbon már lassan nem is élvezhető. Mivel analóg az átviteli csatorna, azért még a legjobb minőségű filmek is vibrálnak kissé, a képen különféle zajok jelennek meg: „mákosodás”, hullámzás, színvibrálás és egyebek. És minél nagyobb a képernyő, annál szembeötlőbbek a hibák – a drágább készülékek digitális képjavító áramkörei sem tehetnek csodát.

A DVB itthon

Kábeles digitális műsorszolgáltatás nincs, az analóg hálózatokat fejlesztik. Mivel a piacon még választhatnak a kihasználatlan lehetőségek között, ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben áttérnének a jobb minőségű és új szolgáltatásokat kínáló DVB-C rend-szerekre.
Az egész országban fogható műholdas digitális televízió – sokak által ismert ingyenes és fizetős csatornák. Ez több-nyire jobb minőségű – a képtömörítés hatásfokától függ, hogy mennyire -, mint a kábeles vagy felszínen sugárzott adások. Némelyik csatornán kapunk elektronikus prog-ramfüzetet, megvá-laszthatjuk, hogy milyen nyelvű legyen a műsor és kérhetünk magyar feliratozást is.
A távoli interaktivitás, például az internetes letöltés – jóllehet a szabvány lehetővé teszi – valószínűleg sohasem fog elter-jedni, mert a műholdas kommunikáció sokba kerül.
A közeljövő legizgal-masabb projektje kétségkívül a földi sugárzású digitális tévéadások európai – és magyarországi – elterjedése. ( Az első DVB-T adások Nagy-Britanniában kezdőd-tek, 1998-ban.)
Az országos adóháló-zatok elterjedését megnehezíti, hogy nincs egységes európai DVB-T frek-venciakiosztás.
Ez ügyben még az idén határozat vár-ható, s azután az Unióban elkezdik majd kiépíteni a minden területet lefedő adóhálózatokat.
Tíz éven belül alighanem teljesen átállunk majd a digitális adásra. Az Antenna Hungária Rt. már korábban elkezdte a magyar hálózat kiépítését, s tavaly októbertől három adó közszolgálati csatornákon sugároz (www.dvb-t.hu).
A mostani három multiplex (csatornacsokor) szuper-teletextet és elektronikus műsorfüzetet is ad. A végleges hazai menetrend kormány-zati és politikai döntésektől is függ:
• Az első probléma az, hogy az analóg tévékészülékek nem alkalmasak a digitális adás vételére. Gyors átállás csak külső set top boxokkal (STB-kkel) lehetséges, ahhoz pedig állami ártámogatás kell, akárcsak az adóháló-zat ki- és átépítéséhez.
• A pillanatnyi lehető-ségek között 5-10 országos tévécsator-na működhet, a teljes digitális áttérés után esetleg 30 is, de ide alighanem csak nagy politikai és gazdasági csatározások után fogunk eljutni.
A mai magyar szabályozás szerint minden országos televíziós csatornának el kell látnia közszolgálati feladatokat, például hírműsorokat kell sugároznia. A meglevő két országos kereskedelmi csatorna eleget is tesz ennek a követelménynek, és védi a maga súlyos pénzekért megszerzett piacát. Gondoljunk csak a tavalyi eseményekre: a Viasat hirtelen visszavonulót fújt a nyílt adásból – nehogy országos csatornává sorolják be és kénytelen legyen hírműsort készíteni.

Ám ha egy ilyen tévén DVD-t nézünk, alig hisszük el, hogy ez ugyanaz a készülék. A digitális jelforrás tiszta, zajmentes képet és hangot ad. Ez egy másik világ. Jó lenne valahogyan bevezetni a televíziós adásokba is!

A digitális televíziózás lényegében műholdas televíziózás, bár a földfelszíni digitális adás jó féléve már itthon is túljutott az első kísérleti szakaszon. Egyelőre három közszolgálati tévét (az m1-et, az m2-t és a Duna TV-t) lehet fogni Budapesten és Veszprém közelében, a Kab-hegyi adó környékén.

Digitális szabványok

A szabványosítási folyamat persze a digitális televíziózást is utolérte. Világszerte hódítanak a Digital Video Broadcasting (rövidebb nevén a DVB) rendszerek (www.dvb.org). A lehetséges hordozóközegek közötti eltérések miatt háromféle – egymáshoz nagyon hasonló – DVB szabvány alakult ki: a ma legismertebb műholdas (Satellite) adás DVD-S szabványa, a földi sugárzású (Terrestrial) adás DVB-T szabványa és a kábeles (Cable) adás DVB-C szabványa. Mi jellemzi a szabványt?

– A minőség. A digitális adattovábbítás sokkal kevésbé érzékeny a zajra, mint az analóg. Ha az analóg adattovábbítás vételi jelszintje csökken, akkor nyomban romlik a látvány és a hang minősége. A digitális adattovábbításban mindaddig változatlan a minőség, ameddig a jel bent van a megengedett tartományban, de ha az alá esik, akkor azonnal élvezhetetlenné válik a kép. Emiatt egyébként soha nem tudhatjuk, hogy mi a baj: rossz a készülék vagy csak nem elég erős a jel – mivel nincs semmi különbség aközött, hogy nincs jel és aközött, hogy van ugyan, de gyenge. Ha az analóg jel gyenge, akkor azt legalább tudhatjuk, hogy a készülék működik.

– A digitális adatfolyam tömöríthető. Egy hagyományos televíziós csatorna helyén 4-6 tömörített digitális műsor is adható. A DVB szabványok most az MPEG-2 videotömörítést és az MPEG-1 Layer 2 vagy AC3 audiotömörítés használatát engedélyezik, kettőnél több csatornán is.

– A DVB alig függ a hardvertől. Az egyetlen szabványos eszköz a nagyfrekvenciás analóg-digitális átalakító. A vevőkészülékben digitális adatfolyammá átalakult adás már szoftveresen dolgozható fel. Ennek jóvoltából a DVB szabványok szinte hihetetlen rugalmasságot kínálnak; a szabványba foglalt szolgáltatások köre bármikor bővíthető, s ehhez elegendő szoftvert cserélni (a firmware-t frissíteni). Még a helyi műsorszolgáltató is bővítheti a vevőkészülék tudását. Mivel a DVB-funkciók nincsenek áramköri implementációhoz kötve, ezért már ma is többet adnak, mint az analógok. Ebből a bőségből mutatunk be most néhány példát.

Először is szabadabban kezelhető a felbontás és a hangcsatornák. A hagyományos SDTV (Standard Definition Television) felbontáshoz képest HDTV (High Definition Television) felbontású műsor is adható 1280×720 képpontos progresszív vagy 1920×1080-as váltott soros (interlace) megjelenítésben. A DVB adásoknak 5.1-es hangjuk lehet; egy csatornához többnyelvű hangsáv és feliratozás is tartozhat, akárcsak a DVD-khez. A DVB szabványokba most építik be az MPEG-4-es videotömörítést, s azzal még több adót lehetne a meglevő frekvenciatartományba belefoglalni.

A DVB rendszerekben jóval gazdagabbak a lehetőségek az adatok felhasználására, mint az analógokban. Mindjárt itt van például a szuper-teletext. Ez a hagyományos teletextnél több információt tartalmazhat, és olyan felbontásban is megjeleníthető, mint ha weboldalt néznénk.

A tévézőket egy speciális műsorfüzet, az EPG (Electronic Programming Guide) segítheti – egy lekérdezhető szöveges műsorfüzet, a most futó és a későbbi műsorok címével, időpontjával és rövid tartalmával. Az EPG-ből megtudjuk, mi megy egy adón, és ha készülékünk lehetővé teszi, akkor ebből a listából egy kattintással kiválaszthatjuk a felveendő műsort – nem kell aprólékosan beállítani az időpontot és a csatornát. Az EPG-ben kereshetünk is: kedvenc műsorainkat előbb fogjuk megtalálni benne, mint a teletextben vagy a nyomtatott műsorújságban.

A DVB-projektben van interaktív alkalmazások írásához alapot adó Multimedia Home Platform interfész (www.mhp.org). Ennek a Java alapú API-nak a közreműködésével különféle DVB-vevők (set top box, számítógép, kézieszközök stb.) információt nyerhetnek ki a DVB-adatfolyamból.

A már említett, helyi interaktivitásra lehetőséget adó EPG és szuper-teletext mellett távoli interaktivitás is szóba jöhet. Ilyen esetben kiegészítő információkat kérhetünk egy-egy műsorhoz, nagy sávszélességen játszhatunk vagy internetet is böngészhetünk. A távoli interaktivitáshoz persze kell egy, a felhasználótól a szolgáltatóig vezető kapcsolat is, – elég a modemes vagy GSM (GPRS vagy SMS) kapcsolat is.

Az interaktív szolgáltatásoknak alighanem a most fejlesztendő Video On Demand rendszer lesz az egyik legnépszerűbb formája. Távlati célja az, hogy a felhasználó távolról filmet kérhessen, „beletekerhessen” a filmbe, megállíthassa stb., mint ha videomagnót nézne. Van egy közelebbi célja is: a felhasználó további interaktivitás nélküli műsorlistát állíthasson össze magának, s azt a szolgáltató a megadott időpontban kezdje el sugározni – például szombat estére videotékába rohangálás nélkül is láthatjuk a kívánságfilmet.

Mindezekből látszik persze, hogy nem lehet minden DVB-szolgáltatás ingyenes, személyre (készülékre) szabhatóvá kell tenni a hozzáférés lehetőségét. A DVB szabvány meghatározza az intelligens kártyás Conditional Access modulok működését is. A felhasználó a szükséges kártya birtokában dekódolhatja a titkosított, fizetős információt.

Multimedia Home Platform interfész: www.mhp.org
Magyararországi sugárzásadások: www.dvb-t.hu

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.