Üzleti tippek

Előtérben a gazdaság szereplői a szakképzésben

admin
admin

2005. 04. 22. 00:00

Koncepcióváltás szükséges a szakképzésben, amelyben újra a gazdaság szereplői kerülnek előtérbe. Az uniós gyakorlat egyenesen gazdaságközeli szolgáltatásnak tekinti a szakképzést – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a “Szót kér a gazdaság” országos konferencia-körút első állomásán, Zalaegerszegen pénteken.

Parragh László kifejtette: a versenyszféra tényleges igényeihez igazodó és “gyorsan munkába állítható munkaerő fokozott érték”, amelyben nem a lexikális tudásé, hanem a szakmai ismeretek sikeres és hatékony alkalmazásáé a főszerep. “Mi egy ilyen szemléletű, a németországi, gyakorlatorientált duális modellhez hasonlító magyar szakképzés megvalósításában akarunk részt venni, amelynek lényege: minél több időt tölteni a vállalatnál és szerződésben szabályozott kapcsolatot létre hozni a gyakorlatot biztosító céggel” – hangsúlyozta az MKIK elnöke.

Ennek kapcsán olyan koncepcióváltást sürgetett, amelyben “a gazdaság szereplői újra előtérbe kerülnek”, hasonlóan az uniós gyakorlathoz.
Az iparkamara első embere szerint ezen a kérdéskörön belül “kiemelt jelentőségű a tanulószerződés intézményrendszere”, mert általa a fiatalok már a szakképzés kezdetétől a “tényleges cégigényeket közvetítő iskola-munkaerőpiac kapcsolat” szereplőivé válnak. Ráadásul ez “a szerződéses rendszer egy önszabályozó mechanizmus”, amely a munkaadó és munkavállaló részéről “hosszú távú elkötelezettséget, biztonságot jelent”.

Az előadó hozzátette: tapasztalat, hogy az ilyen szerződéses tanulók 90 százaléka a kezdő munkahelyén marad. Érvényes lehet ez később is, ha a termelési szerkezetváltozás megkívánta át- és továbbképzésüket is biztosítják az adott vállalatnál. “A kamara közreműködésével elindított kísérleti modell alapján az elmúlt öt év alatt négyszeresére, 22 ezerre nőtt a gazdaság szinte minden típusú szereplőjét – fele részben kis- és középvállalatokat – bekapcsoló tanulószerződések száma és jövőre 30 ezerre számítunk” – közölte Parragh László.

Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, egyben oktatási és szakképzési kollégiumának elnöke úgy vélekedett: “a magyar versenyképesség alapeleme kell, hogy legyen a szakképzés”, amelynek a versenyszféra igényeihez csak részben kapcsolódó szerkezete miatt 100 ezer szakmunkás és termelés-orientált szakdiplomás hiányzik jelenleg a gazdaságból. Az alelnök elmondta: a kamara 2013-ig szóló szakképzési stratégiája a gazdaság igényeinek felmérését, a vállalatokhoz fokozatosan áttelepítendő gyakorlati szakképzést, a tanulószerződések általánossá tételét, a közép- és felsőfokú intézmények kamara által minősített szakképzési rendszerét és a ellenőrzött felnőttképzést helyezi középpontba.

“A szakképzés ügyében példaértékű az Oktatási Minisztériummal való együttműködésünk, de hasonló munkakapcsolat szükséges a munkaügyi tárcával, valamint a szerkezetváltásra és beiskolázásra leggyorsabban rámozduló helyi önkormányzatok és a kamarák között, (…) mert ilyen összehangoltság nélkül a térségi integrált szakképzési központok sem tudnak jól működni” – fogalmazott az iparkamara alelnöke.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.