Üzleti tippek

Változik az adó

A vállalkozások terheinek csökkentését ígéri a Gyurcsány- kormány, ám a jövő évi adó- és járulékváltozások között nem túl sok olyan intézkedés akad, amely könnyítene a terheken. Új sarcok is lesznek: a kamatkülönbözet-adó és a vállalkozói járulék. Adókedvezményekkel preferálják ugyanakkor a munkahelyteremtést, s a beruházásokat.

A vállalkozásoknak nem pénzzel, hanem tiszta szabályozási környezet kialakításával kíván segíteni a lapzártánk idején Gyurcsány Ferenc vezetésével megalakult új kormány. A frissiben megválasztott miniszterelnök szerint ugyanis egy normális demokráciában a vállalkozások adót fizetnek, nem pedig támogatást kérnek a kormánytól. „Az nem megy, hogy az állam mindenkinek ad, éppen ezért a jövőben csak mérhető eredményeket hozó programok finanszírozásában vesz részt a költségvetés” – hangsúlyozta vállalkozói érdekképviseletek előtt még szeptember derekán az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Gyurcsány. S hogy mindez a gyakorlatban mit jelent majd – a támogatások leépítését, vagy inkább célzottabbá tételét –, egyelőre nem tudni.

Tervezett változások
1. Személyi jövedelemadó:

– az adótábla átalakul: évi 1,5 millió forintos jövedelemig 18, afölött 38 százalék lesz az adókulcs,
– az 57 ezer forintra emelkedő minimálbér adómentességét biztosítják,
– évi 6,5 millió forint fölött – a családi adókedvezmény kivételével – megszűnik minden adókedvezmény,
– a forrásadós jövedelmek adókulcsa 20-ról 25 százalékra emelkedik,
– újra bevezetik az árfolyamnyereség-adót (mértéke 25 százalék lenne), amely csak a tőzsdei és a tőzsdén kívüli részvényekre vonatkozna, s a nyereséggel szemben a veszteség is elszámolható lenne,
– a melegétkeztetésre jogosító utalvány adómentes értékhatára 7500 forintra, a hidegétkeztetésre jogosító utalványé pedig havi 4000 forintra nő,
– gyermekenként 17 ezer forint adómentes iskolakezdési támogatás adható a jövő évtől.

Nem derül ez ki a „Lendületben az ország” címet viselő új kormányprogramból sem, amely egyébként sok általánosságot, rengeteg ígéretet és szlogent, s jóval kevesebb konkrétumot tartalmaz. A gazdaságfejlesztésről szóló rész stabil jogi környezet kialakítását, konkrét beruházás- és fejlesztésösztönző programok indítását ígéri. Rögzíti a kormányprogram – konkrétumok nélkül – azt is, hogy folyamatosan csökkentik a vállalkozások terheit.

A Gyurcsány kormány az autópálya-építést prioritásként kezeli. Ezért 2006-ig autópályát ígértek Nyíregyházának, Debrecennek, Szegednek, Dunaújvárosnak és a Dél-Balatonnak. Budapesten folytatják az MO-s körgyűrű építését, s a fővárosi tömegközlekedés – metróépítés – fejlesztése is a kiemelt célok között szerepel. Az új kormány a privatizáció gyors lezárását ígéri, elmarad viszont az egészségügyi és a közigazgatási reform.

Az euró bevezetését 2010-re tervezik, mégpedig évi 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés mellett. Erős, hatékony és szolgáltató államot hoznak létre. Tudásintenzív gazdaságot építenek, s az uniós támogatásokból egyetlen eurónyit sem engednek elveszni. Vagyis a kormányprogramból kiderül: a következő másfél évben nagy reformok már nem lesznek, a lakosság számára kedvező eredményeket az adó- és járuléktörvények célirányos módosításával és az európai uniós források minél jobb kihasználásával szeretne elérni a Gyurcsány-kormány.

Kedvezmények vállalkozásoknak

A kormányprogramban megfogalmazott célok elérését szolgálják már az adótörvényekben jövő évtől tervezett változások is. Ezek között akadnak a kis- és középvállalkozások számára örömteliek, és persze kevésbé kedvezőek is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint egyébként a jövő évi adótörvényeknek hármas célja van: több munkahely, több beruházás, és több igazságosság.

2. Helyi adók:

– minden új foglalkoztatott után egymillió forintnyi iparűzési adóalap-kedvezmény jár a társas- és az egyéni vállalkozóknak,
– több adónem esetében – építmény-, telek-, magánszemélyeket, illetve a vállalkozásokat terhelő kommunális adó, idegenforgalmi adó – a tételes adó felső határától 50 százalékkal nagyobb adót is kivethetnek az önkormányzatok,
– eltörlik az építmények utáni idegenforgalmi adót 2006-tól.

A társasági adótörvényben túl sok változást nem tervez a kormány. A gazdaság élénkítése, a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében mostanihoz képest enyhül több adókedvezmény igénybevételének a feltétele is. Így a fejlesztési adókedvezmény a kis- és középvállalkozások számára is elérhető lesz a jövő évtől. A mostani 1 milliárd helyett jövőre már 100 millió forintos kutatás-fejlesztési tevékenységet szolgáló beruházás után és létszámnövekedés nélkül is adókedvezményt vehetnek igénybe a kkv-k. A munkahelyteremtés fokozása érdekében a kisvállalkozásoknak már 30, a középvállalkozásoknak pedig 150 fős munkahelyteremtéssel járó beruházás esetén is jár a fejlesztési adókedvezmény, ráadásul hátrányos térségekben a létszámszükséglet feleződik.

A kkv-k innovációs tevékenységének ösztönzését szolgálja egy új adókedvezmény, amely szerint a szabadalom-, a használati és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költség levonható az adóalapból, ami de minimis támogatásnak felel meg, vagyis az összege korlátozott és bizonyos tevékenységet végzőkre nem vonatkozik.

Újdonságnak számít az a kedvezmény is, amely a kutatási tevékenység, valamint a szoftverfejlesztés támogatása révén az élőmunkaterhek csökkentését célozza. Ennek lényege, hogy az adózónál az említett tevékenységet folytató munkavállalók bérének 10 százaléka a társasági adóból 4 év alatt egyenlő részletekben adókedvezményként vehető figyelembe.

3. Regisztrációs adó:

– a regisztrációs adó is áfa-adóalapot képez majd,
– megállapítása főszabályként – a korábbi önadózás helyett – kivetéssel történik,
– mértéke személygépkocsik és lakóautók esetében várhatóan 5 százalékkal emelkedik, ennél nagyobb az áremelkedés a felső két kategória, vagyis a drágább autók esetében,
– kiterjesztik a motorkerékpárra is.

Kedvezően hathat a magyar vállalkozások versenyképességére az a tervezett intézkedés is, amely szerint januártól 50 százalék lenne a helyi iparűzési adó társasági adóból levonható része szemben a mostani 25 százalékkal. A foglalkoztatás bővítését célozza az a helyi adórendszerben tervezett intézkedés is, amely szerint minden újabb foglalkoztatott után a cég 1 millió forintnyi iparűzési adóalap-kedvezményt kapna.

A foglalkoztatottak számának növelését egyébként a jövő évi adó és járuléktörvényekben több új szabály is segíti majd. A Medgyessy-kormány utolsó ülésén fogadta el a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet, amelynek célja, hogy 2006-ig a foglalkoztatottak száma 100–150 ezer fővel növekedjen. Ezt a célt szolgálja, hogy jövőre az 5 fő alatti mikrovállalkozások minden új munkaerő után a minimálbérrel csökkenthetik társasági adóalapjukat. Kiemelten támogatják a jövőre a fiatalok, az 50 éven felüli tartósan munkanélküliek, valamint a gyesről, gyedről visszatérők foglalkoztatását is. Alkalmazásuk esetén ugyanis a munkáltató 50 százalékos tb-járulékkedvezményben részesül 9 hónapig.

A foglalkoztatás járulékterheinek enyhítése érdekében a tételes egészségügyi hozzájárulás 3450 forintos havi mértéke 1200 forinttal csökken, de – a korábbi ígéretetekkel ellentétben nem januártól, hanem – csak 2005 novemberétől. Kedvező változás, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak után nem kell megfizetni a teljes tételes egészségügyi hozzájárulást, hanem csak a munkaidővel arányos részt.

Vállalkozói járulékot kell fizetni

A nemzetközi fuvarozásban és a személyszállításban érintett cégek számára jelenthet némi megkönnyebbülést, hogy jövőre a 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetén a parkolási díj és az úthasználati díj áfája is levonható lesz az adóalapból.

Egyrészt örömteli, hogy januártól már az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak lesznek munkanélkülivé válásuk esetén úgynevezett vállalkozói járadékra, az viszont kedvezőtlen, hogy mindezért nem keveset, 4 százalék vállalkozói járulékot kell fizetniük. Hasonlóan kedvezőtlen, hogy az osztalék mértéke a jövő évi nyereség után már 20 százalék helyett 25 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a külföldi vállalkozások örülhetnek, mivel – hasonlóan a magyar vállalkozásoknak fizetett osztalékhoz – 2006-tól a részükre fizetett osztalék is adómentes lesz.

4. Illetékek:

– a magánútlevélért 4 ezer helyett 6 ezer forintot, illetve 6 ezer helyett 10 ezer forintot kell majd fizetni,
– a forgalmiért, a törzskönyvért 4 ezer helyett 6 ezer forintot,
– a vállalkozói igazolványokért és működési engedélyért 5 ezer forint helyett 10 ezer forintot kell majd fizetni,
– kft., rt. alapítás 80 ezer forint helyett 100 ezer forintba kerül majd,
– megszűnik az értékpapír, az üzletrész öröklésének, illetve ajándékozásának illetékmentessége,
– köbcentiméterenként 20 forintra növelik az 1890 köbcentiméternél nagyobb személygépkocsik és az 500 köbcentiméternél nagyobb motorok megszerzését,
– 30 millió forint helyett 15 millió forintra csökken új lakások esetén az adómentesség határa.

Nem lesz 24 százalékos banki társasági adó, lesz viszont helyette – igaz csak két évig – kamatnyereség-adó. A nagyobb bankok örülnek, a kisebb méretű pénzügyi vállalkozások – lízingcégek, takarékszövetkezetek – viszont keseregnek, hiszen adóterhük jelentősen emelkedik. A 6 százalékos kamatkülönbözet utáni adót ráfordításként lehet elszámolni, vagyis nem kell utána társasági adót is fizetni.

Bár a vállalkozásokat nem, alkalmazottaikat azonban kedvezőtlenül érinti, hogy az egyéni nyugdíjjárulék plafonja ismét jelentősen emelkedik. A tervek szerint a jelenlegi 5,3 millió forint helyett 6 millió forint lesz a felső határ ( ezt egyébként majd a költségvetési törvény rögzíti.) Ami annyit jelent, hogy az érintett magasabb jövedelműeknek éves szinten az ideinél csaknem 60 ezer forinttal több nyugdíjjárulékot kell fizetni. Az igazi megszorítást azonban a magasabb jövedelműeknek – évi 6,5 millió forint fölötti keresetűeknek – a személyi jövedelemadó rendszerben az adókedvezmények megszüntetése jelent. De az évi maximum 6 millió forintot keresők privilégiumait is megnyirbálják: legfeljebb 100 ezer forintban határozzák meg az igénybe vehető adókedvezmények értékét, igaz ez alól a lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó, a családi, valamint a súlyosan fogyatékosak adókedvezménye kivételt jelent.

Akik a két összeg közötti jövedelemre tesznek szert, azoknál fokozatosan csökken az igénybe vehető kedvezmény mértéke. A lakáshitel kedvezménye, s a számítástechnikai eszközök vásárlásához kapcsolódó adókedvezménynél az igényelhetőség felső határa viszont nem emelkedik 6 millió forintra, hanem marad a jelenlegi, ennél jóval alacsonyabb határ. Ugyancsak kivétel, hogy a gyermekek utáni családi adókedvezmény teljes mértékben csak 12 millió forint éves jövedelemig vehető januártól igénybe.

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.