Az adóváltozások miatt csökkentek a nettó keresetek, a kormány újabb tervei miatt pedig még rosszabbul járnak az átlag alatti keresetûek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint a „senki nem járhat rosszabbul” szlogen hamisnak bizonyult.

Bõ egy hét alatt már 46-an jelentkeztek az egészségügyi államtitkárság által ismét meghirdetett rezidensi ösztöndíjprogramra. Több feltétel módosult, a támogatás összege azonban nem emelkedett.

A munkaerõpiac átalakul, ehhez alkalmazkodnia kell a családsegítõknek is. Ugyanis azok az emberek, akikkel foglalkozniuk kell, vagy munkanélküliek, vagy pedig feketén, kiszolgáltatott módon dolgoznak. Létrehoztak egy képzést, a „Szocio-Téka” programot, amely iránt már több egyetem és fõiskola is érdeklõdött, ám még nem tudni, hol oktatják a jövõben.

A munkanélküliség esetére kötött hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások legtöbbjénél a biztosító csak akkor fizet, ha rendes felmondással - átszervezés vagy létszámleépítés miatt - vesztette el valaki az állását - hívta fel a figyelmet a PSZÁF.

Olvasatlanul törölte jó néhány parlamenti képviselõ azt a szakmai javaslatot tartalmazó e-mailt, amelyet a közelmúltban a vegyipari szakszervezet (VDSZ) a munka törvénykönyvével kapcsolatban a politikusoknak küldött.

A miniszterelnök új munka törvénykönyvérõl (Mt.) egyeztetett a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletének egy-egy szervezetével. A szakszervezet szerint eredményes volt a találkozó, ígéretet kaptak, hogy nem fognak csökkenni a bérek, és a szabadság rendszere is változatlan marad. A vállalkozók pedig kitüntetéssel jutalmaznák a fizikai munkásokat.

Törvény szabályozza majd a versenyszférában is a béremelést, ám a pénteken bejelentett 2012-es adóváltozások miatt a munkaadóknak a tervezettnél jóval nagyobb kompenzációt kellene adniuk a nettó bérek értékének megõrzéséhez. A munkáltatók kiakadtak. Van azonban egy „kiskapu”: ha csak az alkalmazottak kétharmadának emelik a fizetését, akkor nem büntetheti meg a hatóság a céget.

Csökkent a regisztrált munkanélküliek száma augusztusban, júliushoz képest Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A nyilvántartott álláskeresõk létszámához számított munkanélküliségi arány 22,1 százalékos volt, miközben az országos átlag nem érte el a 12,5 százalékot.

A 26 bevont kistérség közül elsõként a fehérgyarmatiban indul el a következõ hetekben a több ezer embernek munkát adó Start munkaprogram. A közmunkások a mezõgazdaságban dolgozhatnak, de szemétszedésre is küldhetik õket.

Orbán Viktor az Országvédelmi Terv bejelentésekor szólt egy bizonyos „Start-munkaprogram” bevezetésérõl is. „Munkát fogunk kínálni mindenkinek, aki munkaképes, aki pedig nem veszi fel a munkát a számára felajánlott helyen, az nem kaphat az államtól segélyt” – közölte. De mi ez a program? Csak nem a közmunkát keresztelték át?

Az idén január-júliusban 36 ezerrel többen, 1 millió 846 ezren dolgoztak a versenyszférában, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A Budapesti Rendõr-fõkapitányság megtiltotta a szakszervezetek szeptember 29-tõl kezdõdõ tüntetéssorozatát. A szervezõk nem hagyják magukat, bírósághoz fordulnak, és mindenképp elkezdik a tiltakozó akciókat.

A lakosság számának és korösszetételének változása miatt Európában 15, Magyarországon 16 százalékos munkaerõ-piaci hiány várható 2050-re – derült ki a Randstad Bridging the Gap címû szakmai rendezvényén. Európai és magyar szakemberek szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást.

Bár az alacsonyabb keresetûek esetében a cégek magasabb emeléssel igyekeztek kompenzálni az adóváltozás miatti kiesést, a vezetõk és beosztottak közötti bérolló mégis közel 40 százalékkal tágult.

Nem a kereskedelmi szektorban jön létre a tervezett egymillió új munkahely – derül ki egy felmérésbõl. Új üzlet nyitását a következõ években a válaszadók egy hatodánál is kevesebb cég tervezi, a szektor gazdasági és HR-vezetõi pedig igen megosztottak a vasárnapi nyitva tartás kérdésében.

Lengyelországban jövõ év januárjától 1500 zlotyra (98 ezer forint) emelik a minimálbért.

A gyártó cégek és a kereskedelem területén mûködõ munkaadók terveznek nagyobb arányú létszámbõvítést, a vendéglátó-ipari és turisztikai vállalkozások viszont leépítésekre készülnek. Még mindig a fõváros szippantja fel a legtöbb álláskeresõt, ám a Dél-Alföld régió munkaerõpiaca is kezd magára találni – áll egy friss felmérésben.

Sok száz munkás alkotott élõláncot hétfõn délben a Parlament épülete körül, miközben a szakszervezeti szövetségek vezetõi átadták a petíciójukat a frakciók képviselõinek. A fideszes Kara Ákos konkrétan megígérte: minden olyan törvény esetében, ami a munkavállalókat érinti, konzultálni fognak.

Élõlánccal tiltakozik hétfõn, az õszi ülésszak elsõ napján négy szakszervezeti szövetség. A munkavállalókat érintõ intézkedések és az új munka törvénykönyve, a párbeszéd hiánya és a kormány törvényhozási gyakorlata ellen demonstrálnak.

A munkaadói szervezetek szerint többek között jogos lenne, ha – ahogy a munka törvénykönyvének tervezetében most szerepel – a munkaügyi pert megnyerõ volt alkalmazottnak nem kellene kifizetni az elmaradt bérét. A munkahelyen kívüli magatartást, illetve a dolgozó titoktartási nyilatkozatát pedig a munkaszerzõdésben rögzítenék.

Szeptember 29-tõl határozatlan ideig tartó sztrájk- és tüntetéssorozatra készül a közel 70 civil- és szakszervezetet tömörítõ akcióegység. A D-Day elnevezésû sorozatban forgalomlassítás, ülõsztrájk és nagygyûlés is lesz.

A Liga és a Munkástanácsok nem vesz részt a másik négy szakszervezeti konföderáció által hétfõre tervezett demonstráción. A célokkal egyetértenek, de - mivel az MSZP is támogatásáról biztosította az eseményt - nem kívánnak részt venni rajta, a szervezõk hiába határolódtak el minden párttól. Forró õsz lesz: a tüntetések mellett a jövõben sztrájkokra készülhetünk.

A Parlament körüli élõlánccal tiltakozik hétfõn, az õszi ülésszak elsõ napján négy szakszervezeti szövetség. A munkavállalókat érintõ intézkedések és az új munka törvénykönyve, a párbeszéd hiánya és a kormány törvényhozási gyakorlata ellen demonstrálnak. A szakszervezetek ezt figyelmeztetésnek szánják.

A szaktárca három munkaadói és két munkavállalói szövetséggel egyeztetett a munka törvénykönyvének tervezetérõl. A további négy szakszervezeti konföderációt azért nem hívták meg, mert az államtitkár szerint nem nyitottak "az érdemi párbeszédre".